157404. lajstromszámú szabadalom • Eljárás szulfonilkarbamidok előállítására
5 157404 6 melyet szobahőmérsékleten 250 ml 1 n nátriumhidroxidban oldunk. Az oldatot 3x50 ml éterrel kirázzuk és á vizes lúgos fázist féltömény sósavval erősen savanyú reakcióig megsavanyítjuk, mikoris az olaj alsó réteg formájában elválik. Az elegyet 0 C°~on kb. 1 órán át állni hagyjuk, míg az,anyalúg csak gyengén zavaros, majd dekantáljuk, a közben megszilárduló maradékot kb. 10 ml vízzel mossuk és az l-(p-toluolszulfonil)-3-(2-endo-hidroxi-3-endo-D-bornil)-kárbamidot etanol/vízből átkristályosítjuk. Kitermelés 11,5 g az elméleti érték 46%-a). Bomláspont: 192—195 C°. («)D = 63,8" (etanolban). 2. példa: 20,3 g 3-endoamino-D-kámfor-hidroklorid (0,1 mól) 150 ml absz. dimetilformamiddal képezett oldatához keverés köziben 26 ml p-tozilizocianátot csepegtetünk, miközben a lombik tartalma kb. 40 C°-ra felmelegszik, A reakcióelegyet 20 C°-na hűtjük, majd félóra alatt 28 ml absz. trietilamint csepegtetünk be, miközben a reakcióelegy hőmérséklete ismét kb. 40 C°-ra emelkedik. Az elegyet 15 órán át 20 C°-on keverjük. A dimetilforrnamidot és a trietilamin feleslegét vákuumban lehajtjuk, a félszilárd maradékot 500 ml 0,5 n nátriumhidroxiddal elegyítjük és a teljes oldódás bekövetkeztéig rázatjuk. A kapott oldatot 2x100 ml éterrel kirázzuk, majd az oldhatatlan részeket kiszűrjük és híg sósavval megsavanyítjuk. A csapadékot leszűrjük, jeges vízzel mossuk, jól kipréseljük és metanol/vízből (kb. 300 ml metanol és 50 ml víz) átkristályosítjuk. A terméket vákuumban 100 C°-on súlyállandóságig szárítjuk. A kapott termék 24,4 g l-(p-toluolszulfonil)-3-(3--endo-D-kámforil)-íkarbamid, bomláspontja 190 C°. Kitermelés: az elméleti érték 67%-ta. 3. példa; 10 g l-(p-toluolszulfonil)-3-(3^endo-DHkámforil)4sarbamidot 120 ml híg nátronlúgban (1,4 g nátriumhidroxid 120 ml vízzel képezett oldata) oldunk, majd 3 g nátriumbórhidriddel (kb. 71 %-os) elegyítünk és 15 órán át 20 C°-on keverünk. Az erősen lúgos oldatot híg ecetsavval óvatosan megsavanyítjuk, mikoris előbb erős hidrogénfejlődés lép fel, majd a termék kiválik. A terméket izoláljuk, jeges vízzel mossuk és alkohol/vízből átkristályosít j ük. Súly állandóságig való szárítás után 6,5 g nyers l-(p-toluolszulfonil)-3-(2-endo-hidroxi-3-endo-bornil)-karbamidot kapunk. A terméket további átkristályosítással tisztíthatjuk. Aceton/petroléterfoől történő kétszeri átkristályosítás után 193 C° bomláspontú anyagot kapunk; (a)1S D = = 63,8" (alkohol, c = 5). A vékonyrétegkrömatográfiás analízis nyomnyi mennyiségű izomereket mutatott ki. 4. példa: 1,06 g p-toluolszulfonamid-nátriumot 30 ml absz.dimetilformanúdban szuszpendálunk és 5 0,97 g D-kámforil-(3)-izocianáttal 20 C°-on keverés közben elegyítünk, miközben a teljes anyagmennyiség oldatba megy. Az oldatot további 15 órán át 20 C°-on keverjük. Az oldószert ledesztilláljuk, az olajos maradékot 20 ml 0,5 n nátronlúgban oldjuk és a lúgos oldatot híg sósavval megsavanyítjuk. A kiváló l-(p-toluolszulfonil)-3-(3-mdo~Dj kámforil)-karbamidot izoláljuk, vízzel mossuk és metanol/vízből átkristályosítjuk. Kitermelés: 1,6 g (az elméleti érték 88%-a). Bomláspont: 190 C°. A termék infravörös spektruma a 2. példa szerint kapott anyagéval azonos. 5. példa: 1 g 3-endo-toziiureido-D-borneol-izoborneol izomer-keveréket (faji. forgatóképesség alapján 58% cisz- és 42% transz-izomert tartalmaz) 10 ml absz.acetonban oldunk és az oldatot szobahőmérsékleten, keverés közben cseppenként standard krómsavoldattal addig elegyítjük, míg a felül elhelyezkedő oldat már nem színtelenedi'k el, hanem narancs-barna színű marad (a standard krómsav-oldatot oly módon készítjük, hogy 26,7 g krómtrioxidot 23 ml tömény kénsavban és 40 ml vízben oldunk, majd vízzel 100 ml-re feltöltünk). Á reakcióelegyet ezután 80 ml vízzel hígítjuk, mikoris a zöld krómsók oldatba mennek és az oxidációs termék kristályosan kiválik. A csapadékot szűrjük, vízzel jól kimossuk és metanol/vízből átkristályosítjuk. A kapott termék 0,83 g l-(p-toluolszulfonil)-3-(3--endo-D-kámforil)4üarbamid. Kitermelés: az elméleti érték 83%-a. A termék infravörös spektruma a 2. példa szerint kapott anyagéval azonos. 6. példa: 20,3 g 3-endoamino-D-kámfor-hidrokloridot 150 ml dimetilformamidban oldunk és az oldatot 26 ml p-klórbenzolszulfonil-izocianáttal elegyítjük, miközben a hőmérséklet 42 C°-ra emelkedik. A reakcióelegyet 20 C°-ra hűlni hagyjuk, majd keverés közben 28 ml trietilamint csepegtetünk be. A hőmérséklet 40 C°-ra emelkedik. Az elegyet további 15 órán át szobahőmérsékleten keverjük és az oldószert vákuum-, ban ledesztilláljuk. A maradékot 0,5 n nátronlúgban oldjuk, az oldatot éterrel kétszer kirázzuk és sósavval megsavanyítjuk. A kristályokat izoláljuk, vízzel mossuk és vákuumban 50 C°-on szárítjuk. A kapott l-(p^klórbenzolszulf onil)-3-(3-endo-D-kámf oril)-karbamid 187— 189 C°-on olvad (acetonitrilből); («)25D = = —29,40° (c = 3, kloroformban). 15 20 25 S0 35 40 45 50 55 60 3
