157398. lajstromszámú szabadalom • Eljárás klór-amino-s-triazinok előállítására

3 157398 4 san kicsinyek ilyen esetekben, minthogy a két fázis között, amelyek közül a vizes fázis gya­korlatilag csak az amint, a szerves fázis pedig gyakorlatilag csak a cianurkloridot tartalmazza, csupán minimális anyag-kicserélődés követke­zik be. Emellett a víz-fbemzol rendszer le sem hűthető a szükséges alacsony hőmérsékletre. Az eddig e célra "alkalmazót egyfázisú rendsze­rek, mint a víz-aceton vagy víz-dioxán, ame­lyekben a szerves oldószer a vízben korlátlanul oldódik, különféle hátrányokat mutatnak, ame­lyeket az alábbiakban a technikailag eddig fő­ként alkalmazott víz-aceton elegy példáján is­mertetünk A cianurklorid-molekula első klóratomjának a cianurklorid egy mól aminnal való reagálta­tása útján végbemenő kicserélése során a reak­cióhőmérsékletnek —15 C° és 0 C° között kell lennie. Savlekötőszerként nátriumhidroxid, nát­riumkarbonát, nátriumhidrogénkarbonát, vagy a reagáló amin egy mólos feleslege kerül alkal­mazásra. Az ilyen eljárással víz-aceton elegy­ben előállított 2,4-difclór-6-amino-s-triazinok és az ezekből egy második reakciólépésben előál­lítható 2-klór-4,6-bisz-amino-s-triazinok rend­szerint ki nem elégítő tisztasággal és alacsony hozamokkal nyerhetők csupán. Ez az eljárás ugyanis a következő hátrányokkal jár: ha a cianurkloridot előbb feloldjuk az acetonban és azután ezt az oldatot adjuk 0 C° hőmérsékletű vízhez, akikor a cianurklorid ismét kiválik az oldatból. A reakcióelegy tehát már kezdetben diszperzió alakjában van. A vízben oldódó amin és a savlekötőszer hozzáadása után a reakcióelegy szilárd része még nagyobb lesz, aminek következtében ia diszperzió nehezen ike­verhetővé válik. Az alacsony reakcióhőmérsék­let biztosítására jeget kell a reakcióelegybe adagolni és/vagy már előzetesen a reakció­edénybe helyezni, minthogy külső hűtéssel a kívánt alacsony hőmérséklet gyakorlatilag csak körülményesen érhető el és a külső hűtés hatá­sa sem kielégítő a reakció pozitív hőszinezete és a helyi tűlmelegedések lehetősége folytán. Az első aminálási reakciólépés befejeztével az eddig ismert és szokásos eljárás esetében oly reakcióterméket különíthetünk el, amely a kí­vánt 2,4-diklór-6-amino-s-triazin és a nem kí­vánt 2-klór-4,6-bisz-amino-s-triazin mellett még kiindulóanyagot, trisz-amino-s-triazint -s hid­rolízistermékeket is tartalmaz. A kívánt diklór-. aminó-s-triazinoknak az ilyenfajta kísérőanya­goktól való megtisztítása igen körülményes és az eljárást gazdaságtalanná teszi. 2-klór-4,64)isz-amino-s-triazinok előállítása céljából az első aminálási reakciólépés befeje­zése után a reakcióelegyhez folyamatosan egy további mól amint adunk hozzá ill. szabadí­tunk fel alkáli hozzáadása útján. Reakcióter­mékként ékkor a kívánt 2-klór-4,6-bisz-amino­-s-triazin vegyületet kapjuk, reagálatlan anyag és hidrolízis termékek mellett. Ha a cianurklo­rid-molekula két klóratomjának kicserélésére egymást követően két különböző amint alkal­mazunk, akkor melléktermékként még az e két aminnak megfelelő szimmetrikusan helyettesí­tett 2-klór-4,6-bisz-amino-triazin-származékok is vannak a reakcióéi egyben. A kívánt reakció­terméknek az említett melléktermékektől való elkülönítése itt is rendkívül körülményes és költséges művelet. A reakció befejeztével az ol­riószerelegyet le kell desztillálni a reakcióelegy­ből. Ezzel egy további, az eljárás technikai kivi­telének gazdaságosságát rontó tényező lép fel, még pedig az, hogy a víz-aceton oldószerelegy­ből az aceton nem regenerálható és így nem használható fel újból. Az eljáráshoz alkalma­zásra kerülő cianurkloridnak emellett nagy tisztasági fokúnak kell lennie és lehetőleg fino­man elosztott alakban kell jelen lennie. Tekintettel arra, hogy a klór-amino-s-triazi» nok fontos gyomirtószerek, továbbá közbenső termékek gyomirtószereiknek, kár tevőirtósze­reknek, színezékeknek, gyógyszereknek, optikai fehérítőszereknek és hasonlóknak az előállítá­sára, nagyon kívánatos lenne ezt a jelenlegi műszaki gyakorlatban használatos és különböző szempontokból is gazdaságtalan eljárást egy tö­kéletesebb, gazdaságosabb kivihető eljárással helyettesíteni. Különösen nagy jelentőséggel bír egy olyan eljárás kidolgozása, amellyel nagy tisztasági fokban és jó termelési hányadokkal nyerhetjük a klór-amino-s-triazin termékeket. A jelen találmány értelmében egy új, műsza­kilag jól használható eljárást dolgoztunk ki a molekulájukban egy vagy különösen két, elő­nyösen helyettesített aminocsoportot tartalmazó és az aminocsoportokon előnyösen szerves gyö­kökkel helyettesített klór-amino-s-triazinoknak az előállítására, a cianurklorid-molekula leg­alább egyik klóratomjának az ammónia vagy valamely vízben oldódó primer vagy szekundér amin gyökével víztartalmú reakcióközegben, savlekötőszer jelenlétében történő kicserélése útján. A találmány szerinti' eljárást az jellemzi, hogy a cianurklorid ammóniával vagy az emlí­tett, vízben oldódó aminnal való reagáltatását víz és metiletillketon elegyében folytatjuk le. A találmány szerinti eljárásban savlekötő­szerként az ismert analógeljárásokban ilyen cél­ra már alkalmazott alkálifémoxidok, — hidroxi­dok, -karbonátok vagy -hidrogénkarbonátok kerülhetnek alkalmazásra; alkalmazható továb­bá savlekötőszerként a találmány szerinti el­járásban is á cianurklorid-molekula első klór­atomjának kicserélésére alkalmazott amin leg­alább egymólos feleslege is. A találmány szerinti eljárás elsősorban a csatolt rajz szerinti (I) általános képletű amino­-s-triazin-származékok ipari előállítására alkal­mazható; e képletben Rt hidrogénatomot, 1—5 szénatomú alkil­gyököt, 3 vagy 4 szénatomú alkenilgyö­köt, 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 2

Next

/
Thumbnails
Contents