157383. lajstromszámú szabadalom • Csiszolótestek és eljárás csiszolótestek készítésére

MAGYAR NÉPKÖZTÁRSASÁG ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL SZABADALMI LEÍRÁS Bejelentés napja: 1966. IX. 02. (EE—1296) Svájci elsőbbsége: 1965. IX. 02. (12.277/65) Közzététel napja: 1969. XI. 22. Megjelent: 1970. XII. 10. 157383 Nemzetközi osztályozás: C 08 g3 Feltaláló: Bauer Gerhard, Haltingen, Német Szövetségi Köztársaság Tulajdonos: ESTÉRŐL A. G., Basel, Svájc Csiszolótestek és eljárás csiszolótestek készítésére Találmányunk javított fizikai tulajdonságokkal rendelkező csiszolótestekre^ valamint csiszolótestek készítésére szolgáló, különösen gazdaságos eljárásokra vonatkozik. Igen sokféle összetételű, merev csiszolótest ismeretes. A csiszolótestek készítésénél felhasznált csiszolóanyagot gyakran, adott esetben ragasztók hozzáadása mellett kerámiai úton kötik és lassan égetik. Az ilyen csiszolótestek nagy kopásállóságúak, azonban törésre érzékenyek. Ismeretesek továbbá műanyaggal kötött csiszolótestek, melyek készítése során kötőanyagként műgyantákat, pl. fenoplasztokat alkalmaznak. Az e típusba tartozó csiszolótesteket készítési eljárásuk során hosszabb, programozott (előre tervszerűen megállapított) hőkezelésnek vetik alá. A mindezideig használatos, fenolgyantával kötött csiszolótestek hátránya, hogy sem zsugorodás- sem pedig szakításállóak; további hátrány, hogy hajlító- és szakítószilárdságuk és egyéb fizikai állandóik romlanak — ezenkívül a csiszoló-eljárásnál alkalmazott hűtőfolyadékok következtében keménység-csökkenés lép fel. Az ilyen csiszolótesték nedves légkörben való tárolása már önmagában is kedvezőtlen keménység-, hajlító-, nyomó-, és repesztőszilárdság-csöfckenést okoz. 10 15 20 25 Azt találtuk, hogy kötőanyagként telítetlen poliésztergyanták is felhasználhatók, folyékony polimerizálható etilén-származékokkal képezett keverék formájában. Ennek előnye, hogy hűtőanyagok hatására keménység, hajlító-, nyomó-, szakítószilárdság-csökkenés nem lép fel. Telítetlen poliésztergyantákból, folyékony polimerizálható etilén-származékokból és polimerizációs katalizátorokból képezett előpolimerizált keverékek felhasználása segítségével tetszés szerinti erősségű, zsugorodás- és szakításálló csiszolótestek készíthetők. Az ilyen csiszolótestek a kerámiailag kötött csiszolótestekkel összehasonlítva magasabb rugalmassággal, és ezáltal csekélyebb törésérzékenységgel rendelkeznek. Különösen nagy gazdasági jelentőséggel bír az a tény, hogy míg a telítetlen poliésztergyantákkal kötött csiszolótestek keményítése csak rövid ideig (legfeljebb néhány órán át) kb. 110 C°-ig terjedő hőmérsékleten történik, addig a kerámiai úton kötött csiszolótesteket hosszú időn át kb. 1300—• 1450 C°-on, és a bakelittel kötött csiszolótesteket hosszú időn át 200—280 C°-on égetik. „Keményítős" alatt eljárásunk szerint a poliésztergyanta ill. poliésztergyantakeverék az oldható alakból az oldhatatlan formába történő átalakítását értjük. Amennyiben stabil, „zöld" (kémény ítetlen) 30 préstestekre (azaz frissen préselt, a fonmázó-tá-157383