157374. lajstromszámú szabadalom • Eljárás N,N'-dialkil-4,4'-bipiridilium-di (alkil) szulfát hatóanyagtartalmú gyomírtószer előállítására

MAGYAB SZABADALMI 157374 NÉPKflZT ARS ASÄG LEÍRÁS SZOLGÁLATI TALÁLMÁNY ^ Bejelentés napja: 1968. V. 23. (BI—304) Nemzetközi osztályozás: C 07 d 31/20 ORSZÁGOS TALÁLMÁNY! HIVATAL Közzététel napja: 1969. XI. 22. Megjelent: 19fl. I. 30. Feltalálók: Dr. Szárvas Pál egyetemi tanár, 10% Emri József egyetemi tanársegéd, 29,5%i Győrt Béla egyetemi tanársegéd, 29,5%, Nagy Zsombor vegyészteeh-nilkus, 3%}

Pünikösti Károly vegyésztechnikus, 18%, Bonczos Jenő oki. vegyész, 4%, Arany Sándor oki. vegyész, 3%, Győri Bélámé oki. vegyész, 3%, Debrecen Tulajdonos: BIÓGAL Gyógyszergyár, Debrecen Eljárás N,N'-dialkil-4,4'-bipiridiIium-di(alkil)szttlfát hátóanyagtartalmú gyomirtószer előállitásárá Ismeretes» hogy az N,N'-dimetil-4,4'4)ipiridilium sóinak vizes oldata nagyon hatékony, totális hatású kontakt gyom-irtószer, amely a mezőgazdaságban nagy jelentőséggel bír (lásd J. Soi. Food. Agr, 11, 309 (1960), Proc. Brit. Weed Control Conf. 5th, Brighton 1960, 311 (Pub. 1961), J. Brit. Grass Sac. 27. 85 (1962)]. Az N,N'^dimetil-4,4-bipiridilium sói az irodalomban régóta ismeretesek. E vegyületek előállításának kulcsvegyülete a 4,4'-bipiridil. Utóbbi vegyület előállítására az irodalomban számos. módszer ismeretes. Az ismert eljárások egy része azon alapul, hogy a piridin nátriummal reagáltatva, majd oxidálva 4,4'-bi<piridilt ad (lásd Annalen 154, 271—273). A későbbiek során nátrium helyett más alkálifémet, magnéziumot és alumíniumot is alkalmaztak. Az ilyen eljárások során a piridint és r

az előbiékben említett fémet cseppfolyós ammóniában vagy szerves oldószeres közegben reagáltatják, majd ezt követően hígítás után levegővel, oxigénnel, alkálihipoklorittal, salétromsavval stb. oxidálnak. Ezekben az ismert eljárásokban a piridint nagy feleslegben alkalmazzák, a reakciót általában nyomás alatt végzik, és a végső reakcióelegyből bonyolult elválasztási műveletekkel nyerik ki a kívánt terméket. A hozam a bevitt piridinre nézve nagyon ala-10 15 20 25 30 csony, a ténylegesen felhasznált anyagra számítva 30—80% körüli. Az ismert eljárások másik típusa abból az alapvető felismerésből indul ki, hogy piridinből ecetsavanhidriddel és cinkkel N,N'-diacetil-tetrahddro-4,4'-'bipiridil keletkezik, amely 4,4'-bipiridillé oxidálható (ld. Ber. 54, 2934 (1921) és Ber. 55, 3695 (1922)]. Ez a módszer „jó hatású" cink alkalmazása esetén 33—40%-os kitermeléssel szolgáltatja az N,N'-diaoetil-tetrahidro-4,4'-bipiridilt. Ugyanezen módszer szerint eljárva 90%-os cink alkalmazása esetén csak 23— 34%-os kitermelés érhető el (Id. J. Org. Chem. 29, (8) 2175 {1964)]. Ezt a módszert továbbfejlesztették (ld, ugyanott) és 99.9%-os cinkport, 21 órás reakcióidőt és N2-atmoszférát alkalmazva 45—47%-os kitermelést értek el. Az előbbi módszerek iparilag nem valósíthatók meg, technikai nyersanyagokból kiindulva alacsony kitermelést nyújtanak (23—34%), magasabb kitermelés csak műszakilag extrém feltételek biztosítása esetén érhető el. Az N,N'-diacetil-tetrahidro-4,4'-bipiridil oxidációjával foglalkozó irodalmi közlemények [Ber. 55, 3695 (1922), Bull. Acad. Sei. USSR Classe Sei. Chem. 451,(1945)] kis anyagmennyiséggel és iparilag nem kivitelezhető megoldással írják le a 4,4'-bipiridil előállítását eoetsavas közegben. Az N,N'-dimetil-4'-bipiridilium-sók előállítására szintén több módszer ismeretes. Ezek lé-157374