157361. lajstromszámú szabadalom • Égetőtok kerámiai gyártmányokhoz

MAGYAR NÉPKÖZTÁRSASÁG ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL SZABADALMI LEÍRÁS Bejelentés napja: 1968. IV. 12. 157361 (WI—142) Német Demokratikus Köztársaság-beli elsőbbsége: 1967. IV. 13. (WP 80 c/123 977) Közzététel napja: 1969. X. 22. Megjelent: 1970. XII. 31. Nemzetközi osztályozás: C 04 c 35/00 Feltalálók: Petermann Kart oki. mérnök, Meissen/Elbe, Ldebmann Horst oki. mérnök, Meissen/Elbe, Buder Peter oki. mérnök, Meissen/Elbe, Schumann Rudolf keramikus technikus, Meissen/Elbe, Bieh Günter keramikus mérnök, Hermsdorf/Thür., Müller Rolf keramikus mérnök, Triptás/Thür., Német Demokratikus Köztársaság Tulajdonos: Wissenschaftlich-technisches Zentrum der feinkeramischen Industrie, Meissen, Német Demokratikus Köztársaság Égetőtok kerámiai gyártmányokhoz 1 A találmány égetőtok lapos, korong alakú kerámiai gyártmányok, főleg lapos edények, például tányérok, vagy hasonlók alagút-, vagy tolókemencében, gáz, vagy folyékony tüzelőanyaggal való kiégetésre. Az égetőtok lényeges égetési segédeszköz, amely a kiégetendő kerámiai tárgyakat az égetés során körülfogja, hogy azokat az égetés alatt fellépő nem kívánt behatások ellen védje és hogy az égetendő áru a kemencében egymásra rakható legyen. A égetőtok alaplemezből és az égetendő tárgyon túlnyomó támasztóperemből áll. A támasztóperemek a tokok egymásrarakásánál az égetendő kerámiai tárgyakat befogadó tereket képezik. Az égetőtokok a mindenkor égetendő tárgy alakjának megfelelő profillal vannak kiképezve. Ebből következik, hogy a különböző alakú árukhoz különböző kialakítású és méretű égőtokok szükségesek. Az égőtokok a gyűrű alakú, sima felületű legismertebb alakon kívül függőleges bordákkal, vagy támasztóperemmel is kiképezhetek. Támasztóperem esetén a támasztóperem négy, esetleg több, a tok kerülete mentén egyenletes elosztott lábakkal van kiképezve. Az égetőtokokat tetszés szerint plasztikus formázással, sajtolással, vagy száraz alakítással (préseléssel) képezik ki. Az általánosan használatos tok-kialakításnál az égetőtok üreges hengerperemből és tárcsa 30 10 15 20 25 alakú ferde, és sík felületű tükörrészből áll. A hengeres perem és a ferde, illetve tárcsa alakú tükörrész két izotermikus zónát eredményez. Az egyik zónát az égetés során közvetlenül az égéstermékkel érintkező tok pereme, míg a második zónát a tokperemmel körülvett térben elhelyezkedő tok ferde, illetve tükörfelülete képezi. Felfűtésnél az égetőtok peremét képező zónában a hőmérséklet magasabb, lehűlésnél pedig alacsonyabb, mint a másik zónában. Felfűtésnél a két hőmérsékleti zóna határtartományában, az úgynevezett kritikus tartománybán — mintegy 10 mm-el a tokperem belső felületétől számítva —• a tok középpontjából radiális irányban terjedő húzófeszültségi tartomány alakul ki, míg a tok ezalatt nyomófeszültség alatt áll. Ennek következtében a két zóna határán, azaz körülbelül a tokperem belső felületétől számított 10 mm-es távolságban az égetőtokok ismételt használatánál, azaz többszöri alagút-, illetve tolókemencében való égetés után a tokon a feszültséget megszüntető kör alakú repedések keletkeznek. A körbefutó repedés pontosan megjelöli a két zóna határát. A repedés következtében legtöbb esetben az égetőtok használhatatlanná válik és az a termelésből kivonandó. Az 157361