157347. lajstromszámú szabadalom • Kapcsolási relrendezés távjelző rendszerekhez három állapot megkülönböztetésére

MAGYAR NÉPKÖZTÁRSASÁG ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL SZABADALMI LEÍRÁS SZOLGALATI TALÁLMÁNY Bejelentés napja: 1968. II. 26. (TE—506) Közzététel napja: 1969. X. 22. Megjelent: 1970. X. 20. 157347 Nemzetközi osztályozás: H 04 g; G 05 f, g Feltalálók: Sáfár Zoltán oki. elektromérnök, Tóth Zoltán oki. elektromérnök, Budapest Tulajdonos: Telefongyár, Budapest Kapcsolási elrendezés távjelző rendszereikhez három állapot megkülönböztetésére A találmány tárgya kapcsolási elrendezés távjelző áramkörökhez, távfelügyelt átviteltechnikai berendezések üzemi viszonyaira vonatkozó frekvenciás információk érzékelésére felügyelő állomáson. Ismeretes, hogy különböző híradástechnikai rendszerekben — így például távtáplált erősítőállomásóknál — igen fontos az egyes berendezések üzemi állapotának, körülményeinek, folyamatos felügyelete. Az üzemi körülmények felügyelete a működési feltételeket garantáló érzékelő eszközök pl.: tartály-nyomás, tartály hőmérséklet, vízbetörés, aknafelnyítás — riasztásainak az átvitele útján történik. A riasztások felügyeletes állomásoknál Kialakult gyakorlat szerint legtöbbször három állapotot különböztetnénk meg. Normál üzemi állapotot, sürgős riasztási állapotot és nem sürgős riasztási állapotot. A sürgős riasztásról akkor beszélünk, ha a fellépő üzemzavar azonnali beavatkozást kíván, míg a nem sürgős riasztás a kevésbé jelentős szolgáltatási zavarok esetén áll elő. A berendezések üzemeltetése során a fenti riasztási rendszer előnyei nyilvánvalóak és bőven megtérülnek a kétfajta riasztás áramköri szétválasztásának költségei. Addig azonban, amíg a felügyeletes állomásoknál a három riasztási állapot megkülönböztetése jóformán a 10 15 20 25 30 riasztó jelzések csoportosítását jelenti, a felügyeletien állomásokkal kapcsolatban a távjelzés rendszerét magát határozza meg. Ismeretes ugyanis, hogy a távjelző rendszerek az ún. távjelző csatornát használják fel különböző felügyeleti jelzések átvitelére, amely csatornák üzemmódjának kialakítása természetesen szoros összefüggésben van a felügyeleti rendszerrel. Ebben a vonatkozásban eddig kétféle rendszer terjedt el a gyakorlatban, amelyek mindegyike kihasználja a felügyelő áramkör adó és vevő fokozata közötti vonalszakasz önálló — az üzemi viszonyok távfelügyeletétől független — folytonosság ellenőrzését az ismert pilot jel felhasználásával, miáltal a távfelügyelő jel kimaradása —• nulla állapota — egyértelműen megkülönböztethető a vonalszakasz esetleges hibája miatt bekövetkező jelkimaradástól, amikoris egyidejűleg a pilot jel is kimarad. Ezen túlmenően az egyik rendszernél minden felügyelt berendezéshez, állomáshoz tartozik egy keskenysávú távjelző csatorna különböző frekvenciákra beállított adó-vevő áramkörökkel, a másiknál pedig egyetlen szélesebb sávú jelzőcsatornához tartoznak a felügyelt állomásonként különböző impulzus-kombinációkkal működő adó-vevő áramkörök. A szélessávú rendszerek sok előnyös tulajdonsága —• nagy felügyeleti kapacitás, riasztási állapotok számának iiövelhetősége — mellett 157347