157311. lajstromszámú szabadalom • Eljárás fémolvadékok reformálására

V 5 málása céljából szénhidrogéntartalmú olajokat, mint nehéz olajokat vagy kerozint adagoljanak. Ezen eljárás elterjedését nemcsak az gátolta, hogy a feltételezés szerint robbanásveszély áll fenn, hanem az a feltételezés is, hogy a szén­hidrogének felhasználása folytán a fémolva­dékba kedvezőtlen módon hidrogén kerül. A kísérleti tapasztalatok alapján megállapítottuk, hogy az olvadékban a szénhidrogénolajok el­bomlásának eredményeképpen elsődlegesen kép­ződő szén és hidrogén hatékony dezoxidálósze­reknek tekinthetők, amelyek a megolvadt fém­mel reakcióba lépnek és minden további nélkül az oxigénnel - szénmonoxidot, vizet vagy más gázokat képeznek és így hasonló módon segítik elő a hőfejlesztést, mint a faszenes nyersvasat tartalmazó vas- vagy .acélolvadékból felsza­baduló gázok. Öntöttvas esetében egy nyers­edzési hatás is elérhető ugyanúgy, mint a fa­szenes nyersvasat tartalmazó öntvények eseté­ben. A szén vagy széntartalmú anyagok ásvány­olajjal vagy más éghető szénhidrogénnel kép­zett kombinációja azt a további előnyt bizto­sítja, hogy a megolvadt fémhez adagolt szén­hidrogén folytán az égési időtartam jelentős módon megnyújtható és ezzel a szénhidrogén a szénnel vagy széntartalmú anyaggal való köl­csönhatásban teljes mértékben alkalmassá vá­lik a kitűzött cél elérésére. A találmány szerinti eljárásban felhasznál­ható szenet vagy széntartalmú anyagot előnyö­sen olajjal enyhén átitatjuk, illetve telítjük-Széntartalmú anyagként a faszén, mosott apró­szén, és grafitpor vagy szerves anyagok, mint szalma, szalmagyékény, pelyva, karton vagy szárított rost is felihasználható. A szén vagy széntartalmú anyag felhasználása nélkül az ola­jok égéstartama tetszés szerinti módon nem terjeszthető ki. Az égési idő megnyújtása ér­dekében tehát kevésbé lobbanékony szénhidro­géneket, mint olajokat és viaszokat használunk. Ha az utóbbi szénhidrogéntartalmú anyagokat megfelelő szénnel vagy széntartalmú anyagok­kal kombináljuk, akkor az égési időtartam to­vább növelhető. Egyes fémöntőmasszák esetében hátrányos az, ha a beadagolt széntartalmú anyag egyrésze a fémben visszamarad. Ilyen esetben ajánlatos a gázképzéshez gyorsan elégő száraz polyvát vagy más szerves anyagot felhasználni. Az utóbbi szerves anyagok részaránya a kifejtett hatás befolyásolása nélkül csökkenthető, ha ezeket olajjal vagy Viasszal, vagy magasabb viszkozi­tású olajokkal használat előtt elkeverjük. A találmány szerinti előállítható fémöntecsek egyenletes anyagszerkezettel rendelkeznek, emellett csak korlátozott mértékben lép fel ré­tegképződés vagy elkülönülés. Elektronmikrosz­kópos kísérletek alapján megállapítottuk, hogy a szennyezések általában nem a határfelületen a kristályszemcsék között helyezkednek el, ha­nem arra, hajlamosak, hogy az öntött munka-7311 6 darab teljes szövezetében finoman diszpergá­lódjanak. Ennek folytán a találmány szerint reformált fémolvadékból előállított öntött mun­kadarabok alacsonyabb fajhővel rendelkeznek, 5 mint a szokásos módon előállított munkadara­bok, valamint többé-kevésbé hővezetőképessé­gük is növekszik, amelyre az alábbiakban még kitérünk. A következő leírásrészeikben a találmány sze-10 rinti reformáló eljárás egyes gyakorlati kivi­telezési lehetőségeit ismertetjük. A találmány szerinti eljárás egyik kiviteli módja szerint JIS-szabvány szerinti SM50A 15 acélöntecseket állítunk elő. 45 tonna befogadóké­pességű elektromos ívkemencéből lecsapolt fém­olvadékot először az öntőüstben, majd a fém­öntecsformákban folyékony ásványolaj szénhid­rogének szilárd széntartalmú anyaggal képezett 20 keverékével fedünk. Az így előállított fémön­tecsak minősége megjavul. Összetételük: 0,17% C, 0,35%. Si, 0,98% Mn és 0,0(18% P. A szoká­sos 0,015—^0,020%, oxigéntartalmú és 0,005— 0,0006% hidrogéntartalommal szemben cseké-25 lyebb gázszennyeződést, vagyis 0,0006% oxigént és 0,0001% hidrogént tartalmaznak. A kb. 45 tonna adagnagyságra mintegy 8 kg kerozint tartalmazó fedőanyagot adagoltunk az öntő­üstbe és kb. 7 kg kerozint az öntőformákba 30 oly módon, hogy a fedőanyagot kerozinnal impregnáltuk. Az öntőüstben alkalmazott fedő­anyag kb. 20 réteg szalmagyékényből, az ön­tőformáknál alkalmazott fedőanyag pelyvából és faforgácsból áll. 35 Egy további kiviteli példa szerint a találmány szerinti eljárást rézötvözet öntacsek előállításá­nál 150 kg-os öntőtégely nagyságban használtuk. Ha fedőanyagként mind az öntőüstben, mind 40 az öntecsformákban faforgácsot használunk, akkor, jóminőségű réz-titánötvözet állítható elő, amely 96,8% rezet és 3,18% titánt tartalmaz. A faforgácsot felhasználás előtt kerozinnal át­itatjuk és ily módon az öntőüstöt, illetve az 45 öntőformákat kb. 500 g, illetve 100 g kerozin­nal impregnáljuk. A találmány szerinti előállított és a szokásos eljárással készített több mint 40 cm magas és kb. 4x4 cm keresztmetszetű réz-titán-ötvözet-50 öntecset vizsgálatnak vetettünk alá, amelynek eredményeképpen a következő táblázatban ösz­szefoglalt adatokat nyertük: Ismert és találmány szerinti eljárással elő-55 állított réz-titán-ötvözet-öntecsek összehasonlí­tása A következő táblázatból és a grafikus összeha­sonlításból egyértelműen kiderül az, hogy a talál-60 many szerint, a kívánt összetételű ötvözetből készített öntecseknél nem következik be elkü­lönülés és finomabb kristályszemcsével rendel­kezik, mint az ismert módon előállított önte­csek. Az eddigi eljárásnál a titán az olvadékban 65 és főként az olvadék felületén a külső atmosz-3

Next

/
Thumbnails
Contents