157309. lajstromszámú szabadalom • Eljárás makro-kristályos mű-kriolit előállítására

3 157309 4 Az eddig ismert mű-kriolit gyártási eljárások­ban a csapadék leválasztása a vizes oldatokból más-más módon történik. Változó az oldatok koncentrációja, aránya, hőmérséklete, a levá­lasztás időtartama, a pH-értékek, a keverés stb. - Ezek azonban a csapadékok kocsonyás konzisz­tenciája tekintetében csak jelentéktelen eltéré­seket eredményeznek. Irodalmi adatok szerint a kriolit csekély víz­oldhatóságát alumínium-, vas- és crom-ionok, valamint uranüsök növelik, míg a nátrium-flu­orid jelenléte csökkenti. Az említett ionok ha­tására azonban a kriolit különböző komplexeket képez és így nem az eredeti összetételében ol­dódik, hanem komplexek alakjában. Az emlí­tett ionok jelenléte tehát a kriolit kristálymé­retére nem gyakorol olyan hatást, amely an­nak szűrhetőségét javítaná. Sőt ebből a szem­pontból a fémionok jelenléte káros, mert a makro-kristályokat eredményező lassú kristá­lyosítási folyamat meggyorsul, ha az anyalúg­ban akár alumínium, akár nátrium, akár egyéb ionok vannak jelen számottevő mennyiségben.. Az ismert eljárások egyikével sem sikerült mű-kriolitot fluorsó-oldatok összekeverése út­ján jól szűrhető makro-kristályok alakjában előállítani, amely a vizet tapadó vízként, köny­nyen leszárítható alakban tartalmazná. Talál­mányunk célja ilyen eljárás kidolgozása. Találmányunk tárgya eljárás mikro-kristályos mű-kriolit előállítására. Kísérleteink során azt tapasztaltuk, hogy ha telített nátrium-fluorid oldathoz 100 g/lit. töménységű alumínium-ílu­orid oldatot csepegtetünk, akkor az elegy vil­lamos ellenállása kezdetben alig növekszik. Amint azonban a nátrium-fluorid és az alumí­nium-fluorid mólaránya mintegy M = 3 érték­re csökken, az ellenállás hirtelen növekedni kezd és M = 2,75 mólaránynál maximumot ér el. Az alumínium-ifluorid további adagolása so­rán az ellenállás ismét erősen csökken. Ezt a jelenséget mutatja az 1. ábra, amelyen a víz­szintes tengelyen az alumíniumfluorid oldat mennyisége midben, a függőleges tengelyen az ellenállás felülről lefelé ohméban van felmérve; M a mólarányt jelenti. Az M — 2,75 értéknél mutatkozó ellenállás-szélsőérték 11 NaF-4AlF3 összetételű vegyület létezésére utal, amely a legkevésbé oldódó kriolit. E kísérleteink közben azt a meglepő felismerést tettük, hogy ha az alumínium-fluorid oldat adagolását az említett M = 3 mólarány közeléiben megszakítjuk, az elegy az M = 2,75 mólarányhoz tartozó ellen­állásértéket akkor is eléri, ha további alumíni­um-fluorid oldat az elegybe nem kerül. Ebből a jelenségből arra lehet következtetni, hogy a nátrium-alumínium-fluorid képződése nem pillanatszerű, amint ezt eddig feltételeztük. Az ellenállás, - ill. vezetőképesség és az oldat fluor-ionkoncentrációja közötti arány alapján az ellenállás időbeni változásának meghatáro­zásával megállapítható volt a koncentráció idő­beni változása. A 2. ábra ezt a változást mu­tatja, a vízszintes tengelyen az idő percekben, a függőleges tengelyen a koncentráció arány­számai vannak felmérve. Az ábrán a jelenti a kezdeti koncentrációt, és x jelenti az x időpon­tig átalakult mennyiséget- A 2. ábra alapján a jelenséget másodrendű reakciónak ítélhetjük meg. A reakció sebességi állandója K — 0,3 értékre, a kristályok kiválásához szükséges idő 4 órára adódott. Ily módon tehát arra a nem várt eredmény­re jutottunk, hogy a nátrium-alumínium-fluo­rid képződése ill. kiválása vizes oldatból las­san is végbemehet. Ehhez egyrészt a fluorsó oldatot olyan ütemben kell a nátrium-fluorid oldatba bevinni, hogy az ne haladja meg a ter­mék képződésének ütemét, másrészt a nátrium­sót és az alumíniumsó oldatok arányát állandó értéken kell tartani, nehogy a reakciót gyorsító ionok feldúsuljanak. Ez a feltétel főként folya­matos eljárással tartható be, mert különben könnyen az ismert hátrányos szűrési tulajdon­ságú kocsonyás csapadék képződik. Az említett feltételek betartása esetén a folyamatosan kép­ződött zagyból a mű-kriolit jól szűrhető, hófe­hér, laza, száraz fogású, 10—15% tapadó vizet tartalmazó, 80 százalékában legalább 50 mikro­méter kristályméretű por alakjában nyerhető ki. A fejlett kristályok Debye-Sherrer felvéte­lei a természetes kriolitra jellemző éles, erős vonalakat mutatják. Ennek a teljesen új meg­jelenési formájú terméknek a vízmentesítése 200—300 C°-,on tökéletesen sikerült. Találmányunk tehát makro-kristályos mű­kriolit előállítására vonatkozik nátrium és alu­mínium sóiból, ill. fluorsóiból mintegy 80%-ban 50 mikronnál nagyobb kristályméretben. A ta­lálmány lényege, hogy a nátrium és alumínium sóinak, ill. fluorsóinak oldatait keverés közben olyan arányban elegyítjük, hogy a nátrium és az alumínium mólaránya az anyalúgban a 11 NaF-4-AlF3 vegyületnek megfelelő 2,75-nél na­gyobb, de legfeljebb 2,98, célszerűen 2,90 le­gyen. A reakció során az anyalúgban legfel­jebb 5 ezrelék mennyiségű fémion lehet jelen. A mű-kriolit folyamatos előállítása során a só­oldatok adagolását olyan ütemben végezzük, hogy az anyalúgba belépő fluor összes mennyi­sége legfeljebb 100 kg/m3 ó, célszerűen 10—40 kg/ms ó legyen.' Az aayaiűgot tehát, amely nátrium-alumíni­um-fluorid telített, ül. túltelített oldata, alumí­nium-fluorid és nátrium-fluorid, vagy savanyú alumínium-fluorid (A1F3 -3HF) és nátriumsó vi­zes oldatának reakciójával állítjuk elő. A nát­riumsó lehet szóda (Na2 C0 3 ), marón átron (NaOH), vagy konyhasó (NaCl). A találmány szerinti eljárás néhány foga­natosítási módját az alábbi példák alapján is­mertetjük. Az 1. ábra a nátrium-fluorid és alu­mínium-fluorid elegy villamos ellenállásának összefüggését mutatja az elegy alumínium-flu-10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60

Next

/
Thumbnails
Contents