157309. lajstromszámú szabadalom • Eljárás makro-kristályos mű-kriolit előállítására
SZABADALMI 157309 MAGYAR NÉPKÖZTÁRSASÁG LEÍRÁS SZOLGALATI TALÁLMÁNY •JÉKk Nemzetközi osztályozás: C'01 f 7/54 €p Bejelentés napja: 1967, X. 27. (NE—406) ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL Közzététel napja: 1969. X. 22. Megjelent: 1970. X. 20. •••••v -* • Feltalálók: Tancsá András vegyész, Veszprém, 40%, Dr. Ballá Béla oki. vegyészmérnök, Budapest, 30%, Telbisz Miklós technikus, Veszprém, 15%, Vajda László vegyész, Veszprém, 10%, Pető József technikus, Veszprém, 5% Tulajdonos: Nehézvegyi pari Kutató Intézet,, Veszprém Eljárás makro-kristályos mű-kriolit előállítására 1 A mesterséges 'kliolit és fluorsóipar legfontosabb terméke, amelyet túlnyomórészt folypátból (CaF2) előállított hidrogónfluoridból gyártanak. A szilíciumtól megtisztított hidrogénfluoridban alumíniumoxidot oldanák és a savanyú, alumíniumfluorid oldathoz nátriumsót, szódát vagy nátronlúgot adva kapják a nátrium-^alumínium-hexa-fluoridot (NagAlFc) a mesterséges krialitot A semleges alumínium-fluorid oldataihoz nátrium fluo rid oldatot, vagy más nátriumsót, vagy nátriumfluorid-oldatihoz alumíniumsó oldatát adva ugyancsak gyártanak mű-kriolitot. Az utóbbi módszerrel, amely semleges .fluorsók felhasználásán alapul, lehetőség kínálkozik a szuperfaszfát-gyártásnál keletkező sziliciumtetrafluoridnak mű-kriolit gyártásához való felhasználására. Ismert olyan eljárás, amellyel a szuperfoszfátí gyártása során keletkező gázok mosásából eredő hidrogén-sziliko-íluoridnak alumínium-hidroxiddal való reagáltatásával alumínium-fluorid oldat állítható elő. Nátriumfluorid oldat nyerhető a hidrogén-sziliko-fluorid oldatból, szódás főzéssel és a levált, kovasav kiszűrésével. Nyerhető továbbá tömény szódaoldattal hidrolizált nátriunnsziliiko-fluoridlból keletkezett szilárd nátrium-fluorid mellől is a kovasav nátronlúgos feloldásával nyert tiszta sóból. A két oldat összekeverése közismerten mű-kriolit keletkezéséhez vezet: Al F3 + 3iNa F = NagAlFe 5 Bármelyik felsorolt oldatpár egyesítése — mint az általában ismeretes — kocsonyaállományú csapadék keletkezését eredményezi. A csapadék kedvezőtlen szűrési tulajdonságait az amorf koviasavéhoz szokás hasonlítani. A fris-, 10 sen leválasztott ilyen mű^kriolitik Debye-Sherrer féle vizsgálata azt mutatja, hogy szerkezete kevéssé kialakult. Erre utal a felvétel vonalainak diffúz volta, valamint a rendkívül kicsiny, legfeljebb 10 mikrométer kristályméret. A ter-15 mék elválasztása az anyalúgtól rendkívül lassú és csak nagy fajlagos gép-kapacitással, a szűrőfelület gyakori felújításával oldható meg. A szűrőberendezésékből kenőcsös, tixotrop tulajdonságú, legalább 40% víztartalmú csapadék 20 kerül ki, amelynek további kezelése nehéz műveletek sorát követeli. A mű-kriolitokat 500—600 C°-on kalcinálják, hogy az előírásnak megfelelően víztartalmuk a felhasználás feltételét képező 0,5% alá csokken-25 jen. A műnkrioliitokniak változékony az összetétele, sok esetben chiolitot tartalmaznak; különösen újra töltött alumínium-elektrolizáló kádak indításánál és általában a felhasználás során nagyobb párolgási veszteségeket szenved-S0 nek. 157309
