157303. lajstromszámú szabadalom • Foszfor- és nitrogéntartalmú műtrágyák

157303 10 A következő példában műtrágyázási kísérle­tek adatait ismertetjük, amelyeket P32 jelzett fosaforatomot tartalmazó FMC és MFD ve­gyületekkel végeztünk összehasonlítás céljából, hogy _ mindkét műtrágyafajta .esetén a növé­nyek által abszorbeált mennyiség arányát meg­határozzuk, valamint azt is, bogy az abszorbe­álódott műtrágyának milyen hatása van a nö­vények fejlődésére. 3. példa: Az összehasonlító műtrágyázási kísérletekei üvegházban cserépben nevelt futóbabnövények-10 kel (Borlotto of Vigevano Var.) végeztük (1 cserápiben két növényt tenyésztünk, a cserép átmérője 18,5 cm, a talajtérfogat 2777 ml) oly módon, hogy P32 jelzett foszforatomot tartal­mazó műtrágyával kezeltük a talajt éspedig hektáronként 50 kg foszforpentoxidnak megfe­lelő mennyiséget adagoltunk. Az FMJC-vel végzett kezelést karbamidada­golással is összekapcsoltuk, hogy amidos nitro­géntartalmat tekintve hasonló arányok alkal­mazása váljon lehetővé. A műtrágyát 7 nappal az elvetés után használtuk. A növények által abszorbeált P32 mennyiségét mikrogrammok­ban fejezzük ki a következő táblázatban. MFD P32 P32 % abszorbeált. A kezelés és FMC abszorbeált, Növények P" a bevitt Növények m •, • analízis kö­j. aiai . , „ * p32 a bevitt súlya abszor­összes siúlya zotti időszak napokban abszorbeált összes mennyi­analíziskor g beált mennyi­analíziskor zotti időszak napokban ségre számítva ségre g számítva ++ 20 2785 4,50 6.1,5 3081 8,19 71,5 41 1789 2,90 QQ;0 8355 13,47 80,0 61 4080 6,58 57,5 13274 21,40 90,0 + 20 6612 10,66 ' 73,5 5788 9,33 79,0 41 10380 16,74 80,5 10075 16,25 89,5 61 10158 16,38 70,2 13718 22,12 94,5 +++ 20 3035 4,89 61,0 3260 5,25 69,0 41 3137 5,05 68,0 7778 12,54 80,5 61 4884 7,87 60,0 13093 21,11 94,5 + = összes mészkő 0%; homok (durva és finom) 86%; iszap + agyag 14%; asszimilálható P2O5 ppm 102 ++ = összes mészkő 8%; homok (durva és finom) 72%; iszap + agyag 28%; asszimilálható P2 0 5 ppm 94 +++ = összes mészkő 13,5%; homok (durva és finom) 13%; iszap+ .agyag 87; asszimilálható PaOg ppm 73 A táblázat eredményei alapján megállapítha- 45 tó, hogy MFD esetén a P32 abszorpciója az idő függvényében a növények teljes vegetatív sza­kaszának időtartama alatt folyamatosnak te­kinthető, míg FMC esetében az alkalmazót í talaj jellegétől függően változó időszakaszban 50 kezdeti abszorpció után a P32 abszorpciója je­lentős mértékiben lelassul. Sőt MFD felhaszná­lása esetén az abszorbeált P32 mennyisége bár­mely talajtípus esetében azonosnak mutatko­zott, tehát a vegyület a talajtípustól függetle- 55 nül fejti ki hatását. Az MFD és FMC közötti különbség sokkal kisebb, homokos talajok esetében. Ez annak a 60 ténynek tulajdonítható, hogy a homokos talaj savasjellegű, meszet nem tartalmaz, ennek folytán sokkal kisebb oldást csökkentő és ab­szorbeáló hatást fejt ki az ortofoszforsav ionokra, mint a többi talajfajták. gg Ha ez utóbbi példa adatait az 1. példával összehasonlítjuk, látható az, hogy a foszfor je­lentősen megnövelt mozgékonysága a növények számára nagyobb mértékű hozzáférhetőséggel vagyis az abszorpció fokozódásával párosul. Az alkalmazott foszfor szövettápláló hatása a növényekre könnyen meghatározható. A kö­vetkező példa adatai olyan babmagvak fosz­fortartalmára vonatkoznak, amelyeket FMC— P32 és MFD—P 32 műtrágyával kezelt talajból származnak. 4. példa: A műtrágyázást oly módon végezzük, hogy a talaj felületre 50 kg P2 0 5 /hektár adagban jel­zett műtrágya mennyiségeket adagolunk. A táblázatban szereplő adatokat a beérés után elkülönített magokból határoztuk meg, a mű­trágyával történő kezelést követő 61 nap el­telte után.

Next

/
Thumbnails
Contents