157303. lajstromszámú szabadalom • Foszfor- és nitrogéntartalmú műtrágyák
5 157303 6 A találmány szerinti vegyületek lényegesen eltérnek az eddig ismert műtrágyáktól, mind molekuláris szerkezetük, mind talajban való viselkedésük alapján. Az (1) általános képletű vegyületek kristályos szilárd termékek vagy olajok, vízben oldhatók. Amikor a talajjal kellő nedvességtartalom jelenlétében érintkezésbe kerülnek, akkor oldatba mennek és a talaj felső rétegéből a legmélyebb rétegekbe átszivárognak anélkül, hogy eközben az oldhatóság jelentékeny mértékben csökkenne vagy elbomlás illetve megkötődés lépne fel, amely az ismert foszfátos műtrágyáknál tapasztalható volt. Ez a jelenség tehát arra mutat, hogy az újtípusú műtrágyák lényegében a talajtól függetlenül megtartják eredeti tulajdonságaikat, úgyhogy a növények a tápanyagokat megfelelő időpontban megkapják anélkül, hogy a talaj gátló hatásával számolni kellene, mint az ismert műtrágyáknál, amelyek a talajjal való érintkezéskor megkötődnek, vagyis a talaj a tápanyagokat visszatartja. Külön magyarázatra nem szorul tehát az, hogy a találmány szerinti vegyületekkel végzett foszfátos műtrágyázásnál a foszfor felhasználás mértéke jelentős mértékben megjavul, ezáltal a mezőgazdasági termelésben a terményeknél minőségi javulás és mennyiségi növekedés lép fel. A leírt vegyületek felhasználásával fejtrágyázás is megvalósítható azonnali hatás kifejtésével, így a növények változó szükségletétől függően a mennyiség szabályozhatóvá válik. Az elmondottakból nyilvánvaló az, hogy a jelen találmány célkitűzése olyan könnyen asszimilálható foszfátos műtrágyák előállítása, amelyek a talajban nem kötődnék meg. \z eljárás másik célkitűzése olyan foszfátos műtrágyák előállítása, amelyek felhasználásával a növények tápanyagszükséglete a legfontosabb növekedési szakaszban kielégíthető, további célkitűzés pedig fej trágyázásra specifikusan alkalmas foszfátos műtrágyák előállítása. A találmány szerinti vegyületek felhasználásával a termények hozama a szokásos foszfátos műtrágyák felhasználásához képest megjavítható, a növények minőségi tulajdonságai is javulnak mennyiségi növekedés mellett. A találmány szerinti vegyületek és a hagyományos vízoldható foszfátos műtrágyák valamint az FTM között fennálló eltérő tulajdonságok szemléltetésére különböző típusú talajokban néhány penetrációs kísérletet és a foszfor növények által történő hozzáférhetőségének megjavulására irányuló kísérleteket végeztünk. A penetrációs kísérleteket lényegében az Agroehimieha IV, 2. sz. 1960 március U. Pállotta és C. Antoniani módszere szerint végeztük és P3a-vel jelölt vegyületekkel dolgoztunk. 650 g finomföldet 8 cm belső átmérőjű és 12 cm magas megfelelően átfúrt fenékkel ellátott üvegcsőben finom rázogatással eloszlatunk, a fenéklemezt szűrőpapírtáresára helyezzük. A földet desztillált víz abszorbeáltatásával megnedvesítjük, hogy az egyes talajrészecskék 5 közötti üregeket megszüntessük, a különböző földrészecskéket elrendezzük és megakadályoz-. zuík a műtrágya bármely mértékű mechanikai továbbjutását a földhengerben. Az előre meghatározott mennyiségű műtrágyát minimális 10 mennyiségű víziben feloldjuk és egyenletesen eloszlatjuk a felületen, a kerületi csíkokban pedig kb. 1 cm széles részre oldott állapotban levő műtrágyát nem adagolunk, hogy az oldal irányiban végbemenő infiltrációt kiküszöböljük. 15 Abból a célból, hogy a műtrágya és a ráöntött víz közötti közvetlen érintkezést elkerüljük, a műtrágyával kezelt zónát kb. 5 mm vastag ugyanabból a talajból vett réteggel (kb. 40—50 g fedjük) és ezt a felső réteget üvegedény 20 fenékével a talajra préseljük. Az üvegcsövet kristályosító edényben egy fémgyűrűre helyezzük abból a célból, hogy a perkolált folyadékot összegyűjtsük, majd az üveghengert 22 C° hőmérsékletű és 70% ned-25 vességtartalmú klímakamrába helyezzük, hogy a kapilláris realbszorpciót megakadályozzuk. A henger tetejére helyezett átfúrt műanyagfedélen keresztül 22 C° hőmérsékletű desztillált vizet adagolunk 25 ml-nyi mennyiségben 30 naponta kétszer reggel és este 14 napon keresztül. A perkolálódott folyadék térfogatát mérőhengerben pontosan megmérjük és a P32 meghatározása céljából félretesszük. 35 A talaj különböző rétegeiben jelenlevő P32 mennyiségének meghatározása céljából az öntözési szakasz végén az edényeket lecsepegni engedjük, a fenéklemezt eltávolítjuk, majd meg-40 felelő szerkezettel, ez pl. csavarral működtetett dugattyúból áll, a talaj hengert az üvegcsőből kinyomjuk és fémlemezzel a felülettől számítva egy darab 1 cm-es és 5 db 2 cm-es rétegre felvágjuk. 45 Az elemzés előtt a talajhengereket szárítószekrényben 35 C° hőmérsékleten megszárítjuk, majd felaprítjuk és a jelzett foszforatom tartalmat is meghatározzuk. 50 Az alábbiakban néhány példát közlünk a találmány szemléltetésére, a kiviteli példákkal azonban a találmány oltalmi körét nem korlátozz ákr 55 1. példa: Az ismertetett .módszerrel különböző típusú mezőgazdasági talajokkal penetrációs kísérletéket végzünk, amelynek során monokalcium-60 foszfátot (FMC), foszforoxitriamidotr (FTM) metoxifoszforoxidiamidot (MFD) és dimetoxifoszforoxidamidot (DMF) vizsgálunk penetráció szempontjaiból és a kapott eredményeket a következő táblázatban részletezzük. A táblázat-65 ban függőlegesen szereplő értékek a P32 %-os
