157285. lajstromszámú szabadalom • Eljárás dohányhulladék feldolgozására

9 157285 10 genizáló eszközön keresztül való ismételt átbo­csátása helyett folytonos pépkészítés céljára a szuszpenzió sorban egymás után elhelyezett ho­mogenizáló egységeken bocsátható át. Míg az ábrán csak egy 27 szóróíúvóka lát­ható, tudni kell, hogy 28 szóró hengerben nagy­számú szórofúvóka helyezhető el, amikoris lé­nyeges vastagságú lemez gyártható. Ha a dohánypor igen finom szemcsézetű, nem szükséges a 24 keverő tartályban levő szuszpenzióhoz adagolni, hanem külön kezel­hető, így a szár és levélrészecskék rostjai és a finom szemcsézetű dohány melléktermékek ke­veréke permetezéssel hordható fel a szárító fe­lületre, és a dohánypor- ezután permetezhető vagy szitálható a nedves rétegre a szárítás előtt, így a finom részecskék a réteghez kötődnek. Hasonlóan külö-külön homogenizálhatok a szár­részecskék, a dohány melléktermékek és a fi­nomrészacskék, és a szárrészecskékből alkotott pépet permetezzük elsőnek nemez vagy filcré­teg létrehozása céljából, és erre a rétegre per­metezzük a finomszemcsézetű melléktermékeket és a dohányport. Noha formatartó dohánylap gyártásához kö­tőanyag nem szükséges, mégis ha a, lap külö­nösen szigorú gyártó folyamatnak és kezelés­nek van kitéve, igen kismennyiségű kötőanyag adható hozzá. Így elegendő kötőanyag, mint példái, alginate adagolható az alapanyaghoz akár a nedvesítő, akár a keverőtartályban, kí­vánság szerint. A fentiekkel összhangban oldó-és ízesítő anyagok szokásos arányban adagol­hatok, és bármilyen hagyományos típusúak le­hetnek. A kezelés alatt álló anyag alacsony nedves­ségtartalma miatt a lemez kiszárítása igen le­egyszerűsödik, és az előző folyamatokhoz ké­pest a folyamatban a vízveszteség lényegesen csökken. A kevésbé szigorú szárítási feltételek és a kötőanyag alacsony részaránya vagy tel­jes hiánya a dohánylemeznek világosbarna vagy sárgás színt ad, a dohánylemez kiváló minő­ségű cigaretbadohányhoz hasonlít, feldarabol­ható, és más cigarettadohányokhoz magas rész­arányban keverhető a dohány töltési és égési tulajdonságainak, ízének és az általános keze­lési tulajdonságok megváltoztatása nélkül. A számos elszívó egység által kivont' fekete víz ismételt felhasználása javított tulajdonságú termékét eredményez, a termék ízét és aro­máját adó szuszpendált és oldott szilárdanyag veszteség csökkentésével. Ezenkívül a szennyező melléktermékek elhelyezésének problémája sem merül fel. A termékegységre jutó költség szin­tén csökken, ha a termelékenység addig a pon­tig nő, amikor csak körülbelül 8% dohány tá­vozik el. A 8%-os veszteség a szárítás közben elpárolgó szilárd anyagókból, a lemezoldalak egyenetlen éléből származó veszteségből és egyéb kisebb hatásokból származik, a hatásfok továb­bi javítására lépések tehetők. Az eljárás fenti leírásából és egy különös pél­dájából következik, hogy az eljárás lényeges változtatásokra érzékeny, és ennek megfelelően a következő igénypontok feltételei nem kor­látozzák. Szabadalmi igénypontok: 1. Eljárás dohánylemezek előállítására szár-és finomszemcsés anyag tartalmú dohánytöre­dékből illetőleg dohányhulladékból, amelynél a dohányszárak rostnyalábjainak rostjait egymás­tól elválasztjuk, evégből a dohányszándarabokat folyadékban lebegtetjük és hosszuk csökkentése nélkül elosztjuk, ezzel sűrű félfolyékony keve­réket állítunk elő, a rostokból és a finomszem­csés anyagból réteget alkotunk, végül a réteget hordfelületen önhordó lemez kialakulása köz­ben szárítjuk, amikoris a lemezben a rostok összefonódnak és ezzel a lemezt szilárddá teszik, azzal jellemezve, hogy a réteget (L) a hordfe­lületről leemeljük, miáltal még csak részben szárítottuk ki, ezzel megszakítunk a lemez és e hordfelület között létrejött bármilyen kötést vagy tapadást, a réteget ezután további szárí­tás végett ismét a hordfelületre helyezzük, a lemezből távozó folyadékot pedig fölfogjuk és újból a folyamatba vezetjük. 2. Az 1. igénypont szerinti eljárás foganato­sítási módja, azzal jellemezve, hogy a réteget (L) a felületek között létesített nyomáskülönb­séggel emeljük le. 3. Az 1. vagy 2. igénypont szerinti eljárás foganatosítási módja, azzal jellemezve, hogy a leemelt réteget (L) a hordfelülettől meghatá­rozott távolságban a hordfelülettel párhuzamo­san és azonos sebességgel menesztjük. 4. Az 1—3. igénypontok bármelyike szerinti eljárás foganatosítási módja, azzal jellemezve, hogy a dohánydarabokat elosztás végett egy­máshoz viszonyítva mozgó felülietekkel határolt kanyargós pályán vezetjük át, miközben a pá­lyát határoló felületek útján dörzsölő hatásnak vetjük alá. 5. A 4. igénypont szerinti eljárás foganato­sítási módja, azzal jellemezve, hogy általában szinusz alakú pályát alkalmazunk. 6. A 4. vagy 5. igénypont szerinti eljárás fo­ganatosítási módja, azzal jellemezve, hogy a dörzsölő hatást a kanyargós pályára haránt­irányban fejtjük ki. 7. A 4—6. igénypontok bármelyike szerinti eljárás foganatosítási módja, azzal jellemezve, hogy a felületeket egymáshoz viszonyítva kör­mozgásban tartjuk, a dohányrészeket vezető pályaként a felületek közötti teret alkalmaz­zuk, a felületeket a forgástengelyre merőlege­sen a forgástengely körül rendezzük el, a do­hányrészeket pedig a csatornát alkotó pálya belső oldalán vezetjük be és a csatornán át minden irányban radiálisán kifelé vezetjük. 8. Az í—7.igénypontok bármelyike szerinti eljárás foganatosítási módja, azzal jellemezve, 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 5

Next

/
Thumbnails
Contents