157282. lajstromszámú szabadalom • Eljárás passzíválószerek előállítására

157282 portokat tartalmazó egyéb savak is alkalmasak. Továbbá a keverék 0,1—80 s% mennyiségben gyökstabilizáló csoportokat tartalmazó egyéb anyagokat, pl. polibutadiént vagy a butadién kopolimereit, lenolajat, allilglicidétert, glicerin­diallilétert és/vagy illékony, autoxidációra nem haljamos, csupán hígításra szolgáló oldószere­ket, pl. butilacetátot, toluolt, xilolt, butanolt stb. tartalmaz. Amennyiben ólomtartalmú bevonatot állítunk elő, a szárított film ólomtartalma 5 s%-tól maximálisan 25 s%-ig terjed. A találmány szerinti keverékek már amúgyis jó tárolhatóságát fenolos antioxidánsok adago­lásával tovább javíthatjuk. Extenderek és pigmentek adagolásával javít­hatjuk a mechanikai tulajdonságokat és a kül­ső megjelenést. A szokásos oldószerekkel tör­ténő hígítás a viszkozitást tovább csökkenti, ezáltal a béhatolóképességet növeli. Az egy négyzetméterre jutó ólommennyiség összehasonlításából kitűnik, hogy míg ez az ér­ték 30 jum vastagságú miniumfilmnél 200 g/m2 , ugyanolyan vastagságú passziválószerfilmnél 99% lenolaj zsírsav ólomszappan esetén csak 7 g/m2 . Ez a legnagyobb ólomtartalom, ame­lyet a gyakorlatban tovább csökkenthetünk. Továbbá a találmány szerinti termékek jó beha­tolóképessége miatt kis filmvastagságú bedol­gozás lehetséges. A találmány szerinti bevonatokat már a leg­vékonyabb rétegben is passziválóan hatnak, mind pigmentálva, mind anélkül. Alkalmasak pl. átmeneti bevonatnak, első bevonatnak, amely a későbbi átkenések után is hat, alapo­zásnak stb. A sziíkkativok molekulanagyoibbító reakciók katalizátoraként való már régen ismert alkal­mázasát ez semmiképpen nem érinti, mivel jelen találmány szerint jóval nagyobb mennyi­ségű szikkativ szükséges, és ennek egészen más a funkciója, mély a korábban ismertekiből sem­milyen módon nem vezethető le. Leírt passzi­válószerek lényegeseri olcsóbban előállíthatók, mint a hasonló hatású minium- és cinkporala­pozások. Sokoldalú felhasználhatóságuk követ­keztében az iparban munkaigényes tevékenysé­geket takaríthatunk meg. A találmány szerinti passziválószerek ható­képességük elvesztése nélkül 1 évnél tovább tá­rolhatók. A találmány szerinti bevonószer fel^ használási területe és variációs lehetőségei rend­kívül szerteágazóak. A találmányt az alábbi néhány kiviteli pél­dával magyarázzuk meg közelebbről: 1. 65 rész pigmentet és extendert, 16 rész lakklenolajat és 14 rész ólomnaftenátot el.dör­zsölünk és végül még 5 rész allilglicidétert ke­verünk hozzá. 2. 50 rész pigmentet és extendert, 20 rész polibutadiént, 19,5 rész glicerindiallilétert, 10 rész ólomoktoátot és 0,5 rész vasftalocianint el­dörzsölünk. 3. 20 rész lenolaj-mangánszappant, 10 rész 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 ólomakrilátot, 20 rész glicerindiallilétert és 50 rész lakkbenzint összekeverünk. Stabilizálásra 0,05 rész hidrokinont adunk hozzá. 4. 20 rész lenolaj mangánszappant, 10 rész lenolaj ólomszappant, 20 rész glicerindiallil­étert, 50 rész lakkbenzint és 0,05 rész dibutil­pirokatehint keverünk össze. Ez a kompozíció híganfolyó konzisztenciája és jó áthatolóképessége miatt nehezen hozzá­férhető, különösen korrozióveszélyes helyek, pl. acélszerkezetek hézagainak korrózióvédel­mére alkalmas. A szokásos bevonószerékkel, pl. miniummal ez nem lehetséges. Í5. 30 rész etilglikolsav ólomsóját, 20 rész hal­olajat, 50 rész lakkbenzint és 0,05 rész hidroki­nont keverünk össze. Ez a keverék pl. rosszul rozsdátlanított vas­részek korrózióvédelmére alkalmas, és merítő­eljárással felvihető. Készülékek korrózió által veszélyeztetett részei és belső felületei is ké­nyelmesen megvédhetők alkalmazásával. 6. 1 rész lenolaj kabaltszaippant, 30 rész len­olaj mangánszappant, 5 rész glicerindiallilétert, 5 rész lenolajat, 15 rész lenolajjal módosított ftalátgyantát és 44 rész terpentinolajat keve­rünk össze. A keverékben 100 részig terjedő mennyiségben tetszésszerinti pigmentet vagy extendert dörzsölhetünk el. Az ilyen keverékek alapozásnak alkalmasak, és ólommentességük miatt permetezhetők és hegeszthetők is. 7. 10 rész polivinilizobutilétert és 10 rész len­olajat 40 rész xilolban és 35 rész butilacetátban oldunk, és ebben finoman 5 rész vastftalocianin­komplexet dörzsölünk el. Ez a keverék pl. borított autórészek (ajtók belső felülete) korrózióvédelmére használható és jó ragasztótulajidonságú. 8. 30 rész lenolajzsírsav ólomszappant, 5 rész ólomakrilátot, 5 rész szójaolajat és 5 rész allil­glicidétert 30 rész xilolban és 25 rész butilace­tátban oldunk. 9. 15 rész krétát, 15 rész vasoxidvöröst, 20 rész etilglikolsav ólomsót, 15 rész lenolajjal mó­dosított ftalátgyantát és 35 rész butilacetátot bensőségesen eldörzsölünk. Ez a keverék nagyon időtálló alapozásra szol­gál, és merítőeljárással is felvihető. 10. 20 rész krétát, 15 rész vasoxidvöröst, 5 rész etilglikolsav ólomsót, 5 rész lenolaj zsírsav ólomsót, 1 rész lenolaj zsírsav kobaltsót, 15 rész butadién-sztirol kqpolimert, 5 rész ftálsavdial­lilésztert és 34 rész xilolt bensőségesen eldör­zsölünk. Az ezekből készített bevonatokat normál vagy magasabb hőmérsékleten száríthatjuk. Ezen rendszerek egyikével bevont homokfú­vott vaslemezeket 30 napos vízalatti tárolás­nak, 3 hónapos váltakozó igénybevételnek ül. 6 hónapos időjárási próbának vetettük alá-Eközben semmiféle rozsdásodás nem lépett fel. Ezzel ellentétben azok az alapozások, ame­lyek aktív pigmentként cikkromátot tartalmaz- • 2

Next

/
Thumbnails
Contents