157279. lajstromszámú szabadalom • Eljárás karbonsavak vinilésztereinek előállítására

MAGYAR NÉPKÖZTÁRSASÁG ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL SZABADALMI LEÍRÁS Bejelentés napja: 1968. IV. 05. (KA—1153) Német Szövetségi Köztánsaság-beli elsőbbsége: 1967. IV. 05. (K 61901 IV b/12 o) Közzététel napja: 1969. X. 22-. Megjelent: 1970. IX. 30. 157279 Nemzetközi osztályozás: C 07 c3 /^-—<<%N V •* &Wttt ';. /• \ Feltalálók: Dr. Sennewald Kurt vegyész, Knapsack bei Köln, Dr. Vogt Wilhelm oki. vegyész, Knapsack bei Köln, Dr. Erpenbach Heinz vegyész, Sürth bei Köln, Glaser Hermann vegyészmérnök, Knapsack bei Köln, Tulajdonos: Knapsack Aktiengesellschaft, Knapsack bei Köln, Német Szövetségi Köztársaság Eljárás karbonsavak vinilésztereinek előállítására Ismeretessé vált kariboinisiavalk telítetlen észtereinek előállítására olyan eljárás, amely szerint defines jellegű vegyületeket és egy alifás vagy aromás karbonsavat .molekuláris oxigén, illetve levegő jelenlétében megemelt ihőmérsék- 5 léten gázfázisbam hordozás katalizátor felett állítanak elő. A hordozós katalizátor fémes palládiumot, adott eseltbein pedig fémes platinát, rádiumot, ruténiumot, iridiumiat, rezet, ezüstöt, aranyat, cinket, kadmiumot, ónt, " ól- 10 mot,, krómot, molibdént, wolframot, vasat, kobaltot vagy tniilkkelt, esetleg alkálifém- vagy földalsálifém-kairlbansavas sokait is tartalmaz. Hordozóanyagiként a következő anyagok használhatók: kovasav, kovasavgél, szilikagél, di- 15 atomaföld, alumíniumoxid, alumíniumszilikát, alumíniumfoszfát, horzsakő, sziliriumfearbid, azbeszt vagy aktíyszén. A vázolt reakció az ialá(bbi isimert reakció- 20 egyenlet szerint (1) RCH = CHR' + R"COOH + 0,5 02

• 25 ->R"iCOOCR = CHR' + H2

0 mieigy végbe, amely képletekben R, R', R" szubszjtituensek hidrogénatomot, vagy legfel- 30 jebb 17 szénatomot tartalmazó alifás-, cikloalifás- vagy airomás-gyököfcet jelentetnek. A reakció során az említett palládium-tartalmú hordozós katalizátort alkalmazzák. Ezzel az eljárással állítható elő pl. az ipari szempontból különösen fontos vinilacetát etilén, ecetsav és oxigén reakciója utján. Az isimert eljárások bizonyos hátránya abban van, hogy külön berendezés szükséges a reakcióban ,részltveivő karbonsavaknak, pl. ecetsavaknak az aldehidlbol, pl. acetaldehidből való előállításához. Az aldehid előállításához további berendezés szükséges, pl. ha a megfelelő olefinből, mint etilénből, laoetaldehidet készítenek. Az ismert eljárásoknál tehát pl. a vinilaoetát előállításához három berendezés felállítása szükséges. Fentiek alapján rendkívül előnyös és ipari szempontból fontos célkitűzést jelent, hogy egyetlen berendezésben, ugyanazon katalizátor felhasználásával, olefinből, karbonsavból és oxigénből, pl. levegőből mind a telítetlen fcarbonsavészter, az aldehidből pedig a megfelelő karbonsav is, azonos olefin felhasználásával gázfázisban előállítható legyen. Röviden vázolva a feladatot, ipari szempontból fontos megoldandó feladat az, hogy pl. a vinilacetát az .alábbi összegképletek szerint 157279