157278. lajstromszámú szabadalom • Eljárás karbonsavak telítetlen észtereinek előállítására

3 157278 4 ben szuszpendált palládium-aktívszén-katalizá­torral magas nyomáson és emelt hőmérsékleten csekélyebb mennyiségben acetaldehid . állítható elő. Ha a katalizátor szuszpendáMsához használt vízhez még mangánH(II)-acetáítot is adagolnak, akkor acetaldehiden kívül ecetsav és vinilaeetát is előállítható. A kísérletéket (folyékony fázisban szakaszosan kivitelezték. A (2) reakcióegyenlet szerinti reakció az 1 422 241 sz. francia szabadalmi leírásból is is­meretessé vált, azon'ban a közölt eljárásnál fo­lyadókfázisban hasonlóképpen szakaszosan, emelt nyomáson és megemelt hőmérsékleten autoklávban dolgoznak. Katalizátorként pl. pal­ládiumos aktívszenet és mangán- vagy kobalt­acetátot használnak. Elengedhetetlen követel­(3) C2 H 4 + CH3COOH + 0,5 O s A találmány szerint tehát elvileg lehetővé válik az, hqgy acetaldehid beadagolásával egy meghatározott mennyiségű ecetsav tartósan kör­folyamatban maradjon, mivel a (3) reakció­egyenlet értelmében felhasznált ecetsav a (4) reakció következtében állandóan pótlódik, így összegezve a (2) reakcióegyenlet szerinti át­alakulás megy végbe. Így tehát a katalizátor károsodásának veszélye nélkül a '(4) reakció­egyenlet értelmében szükséges aldehidet egy különálló berendezésből lehet bevezetni és az olefinnel, adott esetben a karbonsavval és oxi­génnel együtt a katalizátor felett reagáltatni, amikoris az aldehid i(4) reakcióegyenlet szerint karbansavvá alakul át. Az aldehidnek karbon­savvá történő oxidációja 90%-ot meghaladó hozammal folyik le. Csupán arra kell ügyel­nünk, hogy az átalakítandó gázkeveréknek min­denkor kellő oxigéntartalma legyen abból a cél­ból, hogy a reaktorban elhelyezett katalizátor teljesítményének csökkenését és élettartamiának megrövidülését elkerüljük. Az oxigéntartalmat mindenkor előnyösen a reaktor kivezetésénél mérjük, ahol a kiáramló reakciógázban legalább 1 térfogat% oxigénnek kell jelen lennie. Az eljárás kivitelezésénél az alifás vagy aro­más karbonsavnak az. átalakítandó oleíines ve­gyülethez való hozzákeverése után az elegyet elgőzölögtető berendezésbe vezetjük és a gőz­keveréket oxigénnel együtt 1,20 és 250 C°, elő­nyösen 160 és 200 C° közötti hőmérsékleten és 1—^20 att nyomáshatárok között a leírt pallá­diumtartalmú katalizátor felett reagáltatjuk. A reaktorból távozó reakciógázból lehűtéssel a kondenzálható alkatrészeket eltávolítjuk. Ezek a képződött karbonsavészterből, az át nem alakult karbonsavból és vízből állnak. A kondenzátum bizonyos arányban mindenkor aldehideket is meny valamely oldószer, mint heptán vagy cik­lohexán .alkalmazása. A vinilaeetát a bevitt acetaldehidre számítva ecetsav mellett mintegy 46,5%-ág terjedő hozammal állítható elő, a vinil­acetátot azonban csak gázkromatográfiás úton lehetett kimutatni. Azt találtuk, hogy az (1) re­akcióegyenlet értelmében lezajló telítetlen kar­bonsavészter, főként vinilaoetát gázfázisú elő­állításához szükséges mennyiségű karbonsav (ecetsav) részben vagy teljesen a megfelelő aldehidnek a reakcióelegybe való bevitelével előállítható, amelyet az előbbiékkel azonos ka­talizátor felett oxigénnel hasonlóképpen karbon­savvá (ecetsavvá) lehet oxidálni. Vinilaeetát előállítása esetén a 'találmány szerinti reakció feltételezhetően a következő módon megy végbe: Pd (4) CH3CHO + 0,5 02 „CH s OOOH Pd Összegezve: (2) C2 H 4 + CH3CHO + 0 2 , CH 2 = CH — OOCCH3 + H 2 0 Pd ,CH2 = CH — OOCH 3 + H 2 0 Pd „CHs OOOH Pd , CH2 = CH — OOCCH3 + H 2 0 tartalmaz. A kondenzátum feldolgozását ismert módon desztilláciával végezzük. Az aldehideknek a megfelelő karbonsavvá tör­ténő oxidációja ugyanazon katalizátor felhasz­nálásával lehetővé teszi a kondenzátum desztil­lációjánál képződő aldehid felhasználását, így pótlólagos berendezési igény nélkül az eljárás összhozama megemelhető. A reaktorba vissza-35 vezetett acetaldehiidnek különleges tisztasági foka nem előfeltétel. A nyers acetaldehidnek a reaktorba történő visszavezetésével a találmány szerint csökkenthető a reaköiótermékből szár­mazó acetaldehid leválasztásával kapcsolatos 40 desztillációs költség ós az eljárás lefolytatásához szükséges karbonsav egy része ugyanazon be­rendezésben előállítható. Ez utóbbi lehetőség igen jelentős költségcsökkentő tényező, amellyel ,az egész eljárás gazdaságossága kedvezően be-45 folyásolható. Olefin^vegyületként előnyösen etilént, propi­lént, butént, butadiént, pentént, dodecént, aik­lopantadiént, ciJklohexént vagy ciklohexadiánt használunk. Alifás vagy aromás karbonsavként 50 ecetsavat, iprqpionsavat, vajsavat, izovajsavaí, izavaleriánsavat, laurinsavat, palmitinsavat, szte­arinsavat vagy benzoesavat használunk, illetve állítunk elő a reakcióelegyben. Katalizátorként a bevezetőben vázolt kontakt katalizátorokat 55 használjuk. Különösen bevált egy olyan hordo­zós katalizátor, amely 0,1—6, előnyösen 0,5—2 súly% palládiumot, 0,01—10, előnyösen 0,1—2 súly aranyat és karboxilátok, pl. f ormiátok vagy acetátok, esetleg más vegyületek, pl. hidroxidok, 60 karbonátok, nitritek vagy foszfátok formájában — amelyek reakció közben karboxiláttá alakul­nak át — 0,1—20, előnyösen 0,5—10 súly"/0 al­kálifémet vagy iföldalkálifémet tartalmaznak. A hordozó katalizátor a palládium és arany 65 gramniatomsúlynyi mennyiségére számítva 5 10 15 Pd Pd Pd so 35 40 45 50 55 60 65

Next

/
Thumbnails
Contents