157277. lajstromszámú szabadalom • Eljárás műtrágya-hatással rendelkező izzídott foszfátok előállítására
MAGYAR NÉPKÖZTá RSASAG OKSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL SZABADALMI LEÍRÁS 157277 Nemzetközi osztályozás: C 05 b Bejelentés napja: 1967. IX. 27. (KA—1124) Német Szövetségi Köztársaság^beli elsőbbségei: 1966. XI. 09., 1967. IV. 12. Közzététel napja: 1969. X. 22. Megjelent: 1970. IX. 30. Feltalálók: Dr. Hauschild Ulrich, Hannover, Dr. Massonne Joachim, Hannover, Dr. Schmidt Hans Werner, Isernhiagen, Német Szövetségi Köztársaság Tulajdonos: Kali-Chemie Aktiengesellschaft, Hannover, Német Szövetségi Köztársaság Eljárás műtrágya-hatással rendelkező izzított foszfátok előállítására A műtrágya hatással rendelkező, foszfátokat a természetben előforduló kakiumfoszfátok és valamely alkálikarbonát, különösen nátriumkarbonát keverékeinek 1100 C° és 1300 C° közötti hőmérsékleteken történő izzításával állítják elő (pl. 481 177 sz. német szabadalom). Kovasavban szegény nyersfoszfátok feltárásánál a CaO feleslegének megkötéséhez szükséges menynyiségű kovasavat homok formájában keverik be. Az izzítandó keverékben a kiindulási anyagok mennyiségi arányait úgy választják meg, hogy 1 mól P2 0 5 -ré legalább 1 mól alkálioxid jusson. A kovasav-iiozaátétet továbbá oly módon szabályozzák, hogy a kiindulási anyagban jelenlevő trikalciumfoszfátból és a nem foszfátsavhoz kötött mészből származó CaO egy móljának kovasavval történő megkötésekor kalciumortoszilikát képződjék. Amennyiben a kalcinálásnál keletkezett izzított foszfát P2 0 5 -oldhatósága Petermann-féle citrát-oldatban 90%nál magasabb, az elegyben általában a Me2 0: :P2C>5 alkáli :foszfát mólarány kb. 1,2—2:1 legyen. Műtrágyaként felhasználható izzított foszfátokat azonban egészen 0,6 :1 értékig csökkenő Me20:P2 0 5 mólarányok mellett is kaphatunk. Ez esetben a Petermann-féle citrát-oldatban oldható P2 O g nrész alacsonyabb ugyan, a termékek azonban még mindig magas, citromsav-oldatban oldódó P2 0 5 -j tartalommal rendelkeznek. Más javasolt eljárás szerinti alkálikarbonátok helyett a megfelelő alkálihidroxidokat alkalmazzák; ezt a módszert azonban gazdaságossági és technológiai okok miatt a gyakor-5 latban nem vezették be. Ha egy nyersfoszfátból, szilárd allkálihidroxidból és homokból álló keveréket forró forgokemencébe visznek, a keverék már a betáplálásnál csomókká sül össze, és ez a nyersfoszfát egyenletes feltárását meg-10 akadályozza. Az alkálihidroxid megtámadja és korrodeálja a kemence falát. Az alkálihidroxidok, különösen a káUumhidroxid könnyű illékonysága miatt nagy veszteségek lépnek fel úgy, hogy ezek az önmagukban könnyen előál-15 Irtható vegyületeik feltárási célokra mindezideig alkalmazhatatlannak bizonyultak. A találmányunk tárgyát képező eljárás szerint műtrágya-hatással rendelkező izzított fosz-20 fátok oly módon állíthatók elő, hogy nyersfoszfátból, 40—75 súly%-os vizes alkáldhidroxidoldatból, a szükséges mennyiségű kovasavból és a nyers keverék összsúlyára számított 10—70 súly% vissztermékből granulátumot állítunk 25 elő, és ezt közvetlen fűtésű forgókemenoében 950—1300 C°-os felső hőmérsékletig kalcináljuk. E célra nátriumhidroxid- és káliumhidröxid-oldatokat, valamint ezek elegyeit alkalmazhatjuk. A kiindulási nyers keverékben a P2 O g : 30 :Me2 0 mólarányt 1:06 és 1:1,5 közé, előnyösen 157277
