157276. lajstromszámú szabadalom • Eljárás izzított foszfát műtrágyák előállítására
MAGTAR NÉPKÖZTÁRSASÁG ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL SZABADALMI LEÍRÁS Bejelentés napja: 1967. IX. 13. (KA—1123) Német Szövetségi Köztársaság-beli elsőbbségei: 1966. IX. 13. (K 60.235), 1966. XI. 16. (K. 60.721), 1966. XI. 16. (K 60.722), 1967. IV. 17. (K 62.033) Közzététel napja: 1969. X. 22. Megjelent: 1970. IX. 30. 157276 Nemzetközi osztályozás: C 05 b ,\ Feltalálók: Dir. Hauschild Ulrich vegyész, Hannover, Dr. Holst Rudolf vegyész, Hannover-Waldheim, Német Szövetségi Köztárjsaság Tulajdonos: Kald-Ohemie Aktiengesellschaft, Hannover, Német Szövetségi Köztársaság Eljárás izzított foszfát műtrágyák előállítására A természetben előforduló, főként fluorapatitból álló kalciumfoszfátok izzításos eljárással iamert módon jó hatású foszfátműtrágyákká alakíthatók. Feltárószerként a gyakorlatban nátriumkarbonátot és az előfordulási helytől 5 függően bizonyos mennyiségű sziliciumdioxidot alkalmaznak. Az izzítási hőmérsékletek — melyeknél a kiindulási keverékek erősen zsugorodnak — általában 1100 és 1300 C° közötti értékek. A kalcium-foszfátokat — melyeket 10. nyersfoszfátnak is neveznek — kalcium-nátriumsziliikofoszfáttá tárják fel A kapott termékekben a foszforsav-komponens a növények által jól felvehető farmában van jelen. A műtrágya minőséigének értékelésére a 2%-os cit- 15 romsav-oldatban, ammóniumeitrát-oldatban és ammóniás ammóniumcitrát-oldatban (PetermanruDldat) mutatott P2 C>5-oldhatáságot adják meg. A végtermékek 27—30 súly% P2 0 5 -ot tartalmaznak. A káliumitartalmú műtrágyákat 20 e termékekből általában káliumsók (pl. káliumklorid) egyszerű hozzákeverésével állítják elő. Más javaslat szerint feltárószerként nátri- 25 umkarbonát helyett káliumkarbonátot alkalmaznak. Ezt az eljárást azonban mind ez ideig nem sikerült izzított káliumfoszfátok ipari előállítására bevezetni. Ennek nem csupán gazdaságossági, hanem műszaki és eljárástechnikai 30 okai is vannak. Az 1 189 773 sz. francia szabadalomban leírt eljárás szerint a feltárást káliumkarbonát^al viszonylag alacsony hőmérsékleten (pl. 550—900 C°-on) végzik el; az eljárás nagy hátránya a nagyon hosszú reakcióidőn kívül az a körülmény, hogy igen jelentős mennyiségű alkálira van szükség. A nagy alkálifelesleg ezenkívül később, a termék felhasználásánál különböző nehézségeket okoz. Izzított foszfátműtrágyák szóda-feltárószer alkalmazásakor történő előállításánál értékes termék képződik, az eljárás komoly hátránya azonban, hogy a szóda alakjában hozzáadott alkáli komponens igen költséges. Feltárószerként ezért nátriumka-r'bonát helyett alkálilhidroxidok felihasználását javasolták. Az alkálihidroxidok segítségével végrehajtandó feltárás üzemi megvalósítása azonban nem ismeretes. Saját, kísérleteink azt mutatták, hogy az üzemi forgókemencében történő alkálihidroxidos feltáráskor egészen szokatlan komplikációk lépnek fel. Az alkálihidroxidok (különösen a káliumhidroxid) magasabb hőmérsékleteken mutatott könnyű illékonysága és extrém bazicitása eljárástechnikai problémákat vet fel. Számottevő alkáli^veszteségek lépnek fel és a közeg a kemence anyagát erősen megtámadja. A kemencében ezenkívül erős összetömörödések, lerakódások keletkeznek, melyek a rendes ke-157276
