157258. lajstromszámú szabadalom • Eljárás piperidinszármazékok előállítására

y 157258 lü tott hidroklorid metanolból történő átkristályo­sítás után 293—2'94°-on olvad. A fent leírthoz hasonló módon állítható elő a megfelelően l-thelyettesífett izonipekatonitril­ből kiindulva az P(3-fenilpropil)-4-<allil-izo:ai­pekotonitril, amelynek hidrokloridja 2.19—220°­on olvad. A fenti eljárás kiindulóanyagát pl. az alábbi módon állíthatjuk elő: a) 35,0 g izonipekotiinsavamidot 2-feailetil­bromid, 46,0 g nátriumkaribanát és 0,3 g nát­riumjodid hozzáadásával 200 ml dietilketonban 4 óra hosszat forralunk visszatfolyató hűtő alatt. A reakcióelegyet ezután leszívatással szűrjük és a szűrőn maradt szilárd anyagot forró ace­tonínal néhányszor utánamossuk. Az egyesített szűredéket vákuumban bepároljuk és a kapott kristályos maradékot etanol és metanol elegyé­ből átkristályosítjulk. Az így kapott l-(2-fenil­etil)-izonipekoti'nsavamid 178—179°-on olvad. A fent leírthoz hasonló módon állítható elő a megfelelő bromid felhasználásával az l-(3--fenilpropil)-izanipekotinsavamid is. b) 19,8 g l-(2~fenileitil)-izonipekotinsavamidot 75 ml kloroformban oldunk és az oldathoz óva­tosan hozzáadunk összesen 50 ml tionilkloridot, aminek során az oíldat felmelegszik. Ezután az elegyet még 5 óra hosszat forraljuk visszafo­lyató hűtő alatt. A reakcióelegyet vákuumban a kloroform és a tionilklorid eltávolítása cél­jából bepároljuk, a maradékhoz hűtés közben vizet adunk, tömény ammóniumhidroxidoldat­tal meglúgosítjuk és éterrel többször extrahál­juk. Az egyesített éteres kivonatot szárítjuk, bepároljuk és a maradékot vákuumban desz­tilláljuk. Az így kapott l^(2-fenil!etil)-izonipe­kotonitril 0,01 mm Hg-oszlop nyomás alatt 124—129ó -on desztillál át. A fenti vegyületet étanes hidrqgéníkloridol­dattal előállított hidirokloridja 216—218°-om olvad. A fent leírthoz hasonló módon állítható elő megfelelő kiindulóanyagokból: l-(3-fenilpix>pil)-izonipekatonitril, amely 0,07 mm Hg-oszlop nyomás alatt 138—139°-on forr; hidrokloridja 177—178°-on olvad. 3. példa: . Egy 200 ml-es (négynyakú lombikban 5,5 g brómlbenzolhoz 50 ml absz. éterben, keverés köziben hozzáadunk 0,49 g apró darabokra vá­gott és petroléterrel: mosott lítiumhuzalt, ami­nek hatására az éter forrni kezd. A reakció ellanyhulása után az elegyet még további 2,5 óra hosszat forraljuk visszafolyató hűtő alatt. Az így kapott fenillítium-oldathoz hozzáadunk egyszerre 7,6 g trifenilmietánt 25 ml aíbsz. 1,2--dimetoxietánban, amikaris az oldat trifenilme­til-lítium képződése következtében mélyvörös­re színeződik és enyhén forrásba jön. 20 percig keverjük a reakcióelegyet szobahőfokon, majd 6,4 g l-(2-fenilietil)-izo-nipekotonitril (vö, 1. példa) 5 ml absz. éterinél készített oldatát ad­juk 28° hőmérsékleten hozzá. A mélyvörös ol­dat enyhe hőfolkemelikedés közben elßzintele-5 nedik. 10 percig szobalhőfokon keverjük a reak­cióelegyet, majd egyszerre hozzáadjuk 4,0 g propargilbiromid (3-brómpropin) 20 ml absz. éterrel készített oldatát. Az elegyet szobahőfo­kon 2,5 óra hosszat keverjük, aminek során az 10 sárgásra színeződik és lítiumbromid válik ki. Ezután 20 ml vizet adunk a realccióelegyhez és rotációs bepárlóban bepároljuk. A maradékhoz étert adunk és a kapott éteres oldatot híg só­savval négyszer extraháljuk. Az egyesített sa-15 vas kivonatot meglúgosítjuk, kloroformmal ki­merítően extraháljuik, a kloroformos kivonato­kat egyesítjük, szárítjuk és bepároljuk. A ma­radékot éterrel felvesszük, az éteres oldatot szárítjuk és bepároljük, majd a maradékot vá-20 kuumiban desztilláljuk. Az így kapott l-(2~fenil­etil)-4H(2-propinil)-izonipekotonitril 0,05 mim Hg-oszlop nyomás alatt 141—170°-on desztillál át. A fenti vegyületből éteres oldatban a hidro-25 kloridot állítjuk a szokásos módon elő és ezt izopropanol és metanol elegyéből átkristályosít­julk. Az így kapott l-(2-femletil)-4-(2-ipropinil)­-izonipekotonitril-hidroklorid 258—259°-on ol­vad. 30 A fent leírthoz hasonló módon állítható elő az 1-helyzetben megfelelően helyettesített izo­nipeikotonitrdlből az l-{3-fenilpropil)-4-(2-propi­nil)-izonipékotonitril, amely 0,04 mm Hg-oszlop nyomás alatt, légfürdőben 140—170°-on desz-35 tillál át. A szokásos módon előállított, hidro­klorid olvadáspontja 208—210°. 4. példa: 40 2,52 g l-(2-feniletil)-4-í(2-propinil)-izonipekoto­nitril 50 ml etanollal készített oldatát 0,5 g Lindlar-katalizátor (kalciumkarbonátra felvitt palládium, ólomaoetáttal részlegesen dezaktivál-45 va ) jelenlétében, 0,2 g kinolin hozzáadásával szobahőfoikon, közönséges nyomás alatt hidro­génezzük. Az elméletileg szükséges hidrogén­mennyiség kb. 107%-ánalk felvétele után a hidrogéniezést megszakítjuk, a katalizátort ki-5Q szűrjük és etanollal alaposan utánamossuk. A szűredéiket rotációs bepóirlóban bepároljük és a maradékot nagyvákuumlban desztilláljuk. Az így kapott l-(2-feniletil)-4-allil-izonipekotonitri] 0,2 mm Hg-oszlop nyomás alatt 126.—139°-on 55 íor:r ­A hidrogénkknriddal a szokásos módon elő­állított és metanolból átkristályosított hidroklo­rid 293—294°-on olvad. 60 Szabadalmi igénypontok: 1. Eljárás az (I) általános képletű új piperi­g5 dinszármazéikdknak — e képletben / 5

Next

/
Thumbnails
Contents