157253. lajstromszámú szabadalom • Eljárás fényképészeti emulziók felvitelére szolgáló filmalap előkezelésére
157253 A találmány célja olyan .filmalapelőkezelési eljárás kidolgozása, melynél az ismert hátrányok lecsökkenfhetők. A szóbanforgó találmány megoldandó feladata cellulóz észterekből és makromolekulás, hőrelágyuló iműanyagfóliákból készült filmalapokat egy tapadóréteg oldatával előkezelni, hogy a hordozóalap és a fényérzékeny emulzió között mind száraz, mind nedves állapotban kielégítő kötést érjünk el, ezen túlmenően pedig az is, hogy a filmhulladékok könnyen felhasználhatók és újrafeldolgozhatok legyenek. Azt találtuk, „hogy az említett hiányosságokat azáltal kerülhetjük ki, hogy a tapadóréteg előállításánál poliésztert alkalmazunk, mely molekuláiban szabad epoxicsoportokat tartalmaz. — Ilyen tapadóréteggel előkezelt filmalap az emulzió felvitele után kitűnő száraz- és nedvestapadási szilárdságot mutat. — A régebbi műanyag tapadóréteggel ellátott filmalappal ellen-' tétben, a poliészter tapadóréteggel előkezelt filmalapok megfelelő oldószerrel, például metilénkloriddal minden nehézség nélkül feloldhatók, miáltal a fiímhulladék újrafelhasználása lehetségessé válik. A már feldolgozott filmhulladék újrafelhasználása a fényképészeti ipar számára jelentős gazdasági előnyt jelent. Poliészter előállítása céljából molekulánként legalább 3-epoxícsoportot tartalmazó epoxitartlmú vegyületet alifás, vagy aromás polikarbonsavakkal úgy reagáltatjuk, hogy a molekulában még szabad epoxicsoportok maradjanak, melyek elsősorban a fényképészeti emulzió zselatinjával léphetnek reakcióba. Az egyik lehetséges eljárás szerint oldatban lévő triepoxid egy mólját egy mól dikarbonsavval hozzunk reakcióba, úgy, hogy egységenként egy-egy szabad epoxicsoport maradjon. Azt találtuk továbbá, hogy a felsorolt hátrányokat azzal csökkenthetjük, hogy a tapadóréteg előállításához szabad karboxilcsoportot tartalmazó molekulájú poliésztert alkalmazunk. — Az ilyen tapadási réteggel ellátott filmalap az emulzió felvitele után kitűnő száraz- és ned-, vestapadási szilárdságot mutat. Megfelelő poliészter előállítása céljából legalább 3 funkciós csoportot tartalmazó alifás polialkoholt vagy poliepoxidot úgy reagáltatunk alifás, aromás, vagy hidroaromás polikarbonsavval, hogy a reakciótermékben szabad karboxicsoportok maradjanak, melyekből, a jó tapadási tulajdonságok eléréséhez egységenként egy karboxilcsoport teljesen elegendő. Egyik lehetséges előállítási mód abból áll, hogy 1 mól oldatban lévő triepoxidot 2 mól dikarbonsavval reagáltatjuk, hogy egységenként egy karboxilcsoportot tartalmazzon. A leírt átalakítás célszerűen molekulánként 8-szénatomot tartalmazó polikarbonsavval történik. Erre a célra különösképpen maleinsavat, borostyánkősavat, citromsavat, itakonsavat, ftálsavat, valamint ezek származékait, vagy keverékeit alkalmazzuk. — Epoxikomponensként a cianursav, illetve az izocianursav stabil származékai használhatók. Az átalakítás egy másik lehetősége abban áll, hogy molekulánként legalább 3-funkciós csopor-S tot tartalmazó polioxivegyületeket polikarbonsavakikal, vagy azok anihidridjeivel hozzuk reakcióba. —• így olyan poliészter keletkezik, mely egységenként egy szabad karboxilcsoportot tartalmaz. 10 Megfelelő reakcióközeg dioxán, etilénklórhidrin, dimetilszuMoxid, ciklohexanon, etilénklórhidrin és dimetilformamid lehet. — A poliészter oldószerként metanolt, acetont, metilénkloridot, díklóretánt, illetve más, a hordozó-15 alapot duzzasztó oldószert, vagy ezek keverékeit alkalmazzuk. A felsorolt vegyületek alkalmazhatósága ho'rdo'zóalapok tapadórétegoldattal való előkezelésére nem korlátozódik cellulózacetát alapokra, hanem polietiléntereftalát hor-20 dozóalapon is kitűnő tapadóréteget kapunk, ha a kezelőoldathoz aromás oxivegyületeket, .halogénezett aromás oxivegyületeket, halogénezett alifás karbonsavakat vagy alkánbiszfenolt, illetve ezek származókát adjuk hozzá. 25 A találmány tárgyát a következő példákkal világítjuk meg, anélkül, hogy. oltalmi körét korlátoznánk : 30 50 1. példa: 14,9 g triglicidilciánurátot és 5,8 g maleinsavat 40 ml etilénklóríhidridben visszafolyatóhűtő alatt melegítünk. Egy óra elteltével a „g reakció befejeződik, a reakcióelegy egy mól triglcidilciánurátra még egy epoxiicsoportot tartalmaz. A reakcióelegy 50 ml-ét 20 ml etilénklórhidrinnel, valamint 1,930 1, 1:3 arányú metanol-aoeton-eleggyel hígítjuk, cellulóztriacetát alapra visszük fel és 80 C°-on szárítjuk. Az emulzió felvitele után kiváló száraz- és nedvestapadási^szilárdságú filmanyagot kapunk, 45 amelynél a fényképészeti emulzió csak az alap olvadáspontján válik le. 2-. példa: 14,9 trigiicidilizociánuráfot és 11,6 g maleinsavat 40 ml dioxánban melegítünk, keverés közben feloldunk, majd visszafolyatóhűtő alatt főzzük.' 3 óra múlva a triglicidilizociánurát 2, 55 vagy 3 szabad epoxicsoportja a savval reakcióba lép. Ekkor a reakciót megszakítjuk. A felesleges savmennyíség a műanyag további térhálósítására szolgál a hordozóalap 80 C°-os szárítási folyamata alatt. így a tapadóképesség 60 további javulása érhető el. Az előbbi reakcióelegy 50 ml-ét 20 ml etilénklórhidrinnel és 1,930 1,1:3 arányú metanol-acetáneleggyel felhígítjuk, cellulóztriacetát alapra felvisszük és 80 C°-on szárítjuk. Az 65 emulzió felvitele után olyan fényképészeti film-2
