157227. lajstromszámú szabadalom • Eljárás kaucsukkeverékek és textilszövetek felületi kötésének javítására
157227 D A fenti kísérletek során alkalmazott finom eloszlású, aktív kovasavtartaknú töltőanyag-keverékek összetételét az alábbi táblázat tünteti íei: 10 AI- Al- Ca--szilikát -szilikát -szilikát AS9 AS 7 „Calsil" 71,0% 74,0% 69,0%, 9 % 7,0% — — — 10,0% 7,0% 7,0% 2,4% 12,0% 10,0%, 18,0% 35 39 30 55 45 Alkotórésze Si02 A12 0 3 CaO Na2 0 Izzítási veszteség Részecske-méret millimikrortban BET-felülét m2 /g 6. példa: A találmány szerinti kaucsukkeverekek textíliákra való feltapadásának kipróbálására 100 C° hőmérsékleten történő 3 napi öregítés után az alábbi összehasonlító kísérleteket végeztük: Az eddigi tapasztalatok szerint a kaucsukkeverékek textíliákon való tapadása az öregedés után általában csökken, vagy legalábbis már nem növekszik. Ezzel az eddigi általános tapasztalattal szemben az olyan kaucsukkeverekek, amelyek 100 rész sztiroi-butadién kaucsukra számítva 15 rész, ill. 25 rész aktív kovasavat tartalmaznak, a hővel való öregítés után a tapadási értékek számottevő 'megnövekedését mutatták. A tapadási értékök növekedése nem impregnált poliészter-rostok esetében 51%-ot, ill. 61%-ot ér el, poliamidrostok, mint nylon esetében pedig a tapadás az eredeti érték kétszeresére is emelkedik, úgyhogy a tapadási próba során a gumi hamarább elszakad, mintsem hogy a textilrost a kaucsuktól elválasztható lenne. A tapadás tehát nagyobb, mint a gumi belső szilárdsága. A hő általi öregedés következtében megnövekvő tapadás rendkívül nagy jelentőségű az olyan üzembiztos gumitárgyak esetében, amelyek tartós hőfejlődéssel járó dinamikai igénybevételnek vannak kitéve, mint pl. a járniűabroncsok és a szállítószalagok. Az ezirányban végzett kísérleteinket az alábbi táblázatban foglaltuk össze. Keverék alkotórészek Keverékek II III Sztiroi-butadién kaucsuk pl. Buna Hüls 150 100 100 100 Sztearinsav 3,0 3,0 3,0 Rezorcin 2,l 5 2,5 2,5 Fenil^-naJftilamin 1,0 1,0 1,0 Nagyfokban aromás lágyító, pl. Naftolen ZD 7,0 7,0 7,0 Kén 2,5 2,5 2:5 Hexametilán'tetramin 1,5 1,5 1^5 lü 20 25 30 35 40 45 50 55 60 fi 5 Keverék alkotórészek Keverékek II III Szulfonamid-gyorsító, pl. Vulkazit MOZ 1,2 •1,2 1 Cinkoxid 10,0 8,0 8 Néhézfémoxid, pl. PbO — 2,0 9 Aktív korom, pl. CK 3 45,0 30 25 Aktív kovasav pl. Ultrasil VN 3 — 15 25 Vulkanizálás: 40 percig, 145 C° hőmérsék-15 léten. Tapadási értékek kg/3 cm, 100 C°-on 3 napig történő öregítés után: Poliészter-roston (nem impregnált): I : 10,0; II : 32,0; III : 35,0 Poliamid-roston (nem impregnált): 14,0 66,0 70,3 Megjegyzés: a 66,0 és 70,3 értékéknél a gumi szakadt el. Tapadási értékek, kg/3 cm, hővel való öregítés előtt: Poliészter-roston (nem impregnált): I : 10,2; II : 21,2; III : 21,7 Poliamid-roston (nem impregnált): 9,5 30,9 30,3 7. példa: A következő példa azt szemlélteti, hogy az egyik gyantaképző komponensnek, vagyis a rezorcinnak a töltőanyag komponensekkel való előzetes bensőséges elkeverése további tapadási érték javulást eredményez. A gyanta komponenseknek, főként a rezorcinnak a kovasavval való összeőrlésénél célszerűen a következő mennyiségi arányokat alkalmazzuk: Súlyrészek Súlyrészek Súlyrészek Súlyrészek Szövetként nem kezelt poliamidszálból készült szövetet, elasztomerként pedig természetes kaucsukot alkalmazunk. A gumiipari vizsgálatok során beigazolódott az, hogy a találmány szerinti módon végzett előkeveréssel a rezorcinnak az elasztomerekben való lényegesen jobb eloszlatása valósífható meg, éspedig olyan kedvezőtlen keverési eljárásokkal is, mint pl. ha a keverést masztikáló gépek helyett hengereken végezzük. Az eredmények abban mutatkoznak meg, hogy a vulkanizált anyag a textilszövetekre sokkal erősebben feltapad. Az 1. kísérleti keveréknél 15 rész kovasavat és 3 rész rezorcint — vagyis összesen 18 részt Rezorcin aktív kovasav 1 5 1 1 2 1 3 1 s
