157213. lajstromszámú szabadalom • Eljárás N-tritil-imidazóliumsók előállítására
3 157213 4 a képződött szerves komplex fémvegyület hidrolízise útján a megfelelő karbinolokat kapjuk [lásd: J. org. Cham. 7, 392 (1942)]. A karbimolökból egyszerű eljárással állíthatjuk elő-a klorid-vegyületeiket úgy, hogy a karbinolokat vízmentes sósavval, vagy tionilkloriddal reagáltatjuk. A reakció során a hidroxil-csoportok klóratomra cserélődnek [lásd: J. org. Chem. 7, 392 (1942)]. Az új fungicid anyag előállítását a következőkben részletesen ismertetjük. Kiindulási savakként egy- vagy többázisú szervetlen savakat, vagy telített vagy telítetlen alifás mono- vagy polikarbonsavatkat, ill. aromas m ono— v a gy polikanbonsavakat használhattunk fel. A szerves savak helyettesítőket, előnyösen pl. hidroxil-csapoí-tokat is hordozhatnak. Célszerűen olyan savakat használunk fel, amelyek önmagukban nem phytotoxikus hatásúak. Ismeretes, hogy néhány szerves sav — így pl. a helyettesített fenoxiecetsavak, fenoxipropionsavak és fenoxivajsavak, így a 2,4-dikiór-fenoxiecetsav és 2-metil-44slór-fei:ioxipropiansav •— phyto toxikus hatásúak. Különösen előnyösen használhatjuk fel pl. az alábbi savakat: sósav, fluorlhidrogénsav, kénsav, foszforsav, ecetsav, tejsav, maionsav, borostyánkősav, maleinsav, citromsav, borkősav, almasav, beinzoesav és szalicilsav. A találmány szerinti reakciót hígítószerek jelenlétében is végrehajthatjuk. Hígítószerekként előnyösen klórozott szénhidrogénelket, pl. klórbenzolt vagy széntétrakloridot, étereket, pl. dietilétert, dioxánt vagy tetrahidrofuránt, nitrileket, pl. acetoinitrilt, amidokat, pl. dimetilíorrn-. amidot, szulfoxiddkat, pl. dimetilszulf oxidot használhatunk fel. A reakciót célszerűen erősen poláros bígítószer jelenlétében hajtjuk végre, amelyben lehetőleg mindkét reakciópartner jól oldódik. A víztartalmú hígítószerek kevésbé alkalmasak, ugyanis víz jelenlétében az N-tritil-kötés hidrolitikus hasadása következtében veszteségek léphetnek fel. A reakció hőmérsékletét széles határokon belül változtathatjuk. Általában 0 C° és 60 C°, előnyösen 0 és 50 C° közötti hőmérsékleten végezzük a reakciót. A reakció végrehajtása során 1 mól iimidazolszármazékhoz kb. 1 mól savat adunk. A reakciópartnefeket oldószerben elegyítjük, és az oldószert a reakció lezajlása után résziben,1 vagy teljes egészében lepároljuk. A kristályosodás elősegítésére gyakran célszerűen étert adunk a reakcióelegyhez. A találmány szerinti eljárással előállítható vegyületek erős fungicid hatással rendelkeznek. Minthogy ezek a vegyületek melegvérűekkel szemben csak rendkívül kis mértékben toxikusak, nemkívánatos gombás fertőzések megelőzésére és kezelésére használhatók fel. Tekintettel arra, hogy a <magasabhrendű növények a vegyületeket jól elviselik, a találmány szerint előállított hatóanyagok a növények gombás fertőzésének kezelésére növényvédőszerekként alkalmazhatók. " A találmány szerinti eljárással előállított vegyületek elsősorban a növények föld feletti ré-5 szeit fertőző phytopathogén gombák irtására használhatók fel. Az (I) általános képletű vegyületek különösen erős fungicid hatást fejtenek ki az Erysiphaoes családba tartozó valódi lisztharmatgombákkal, 10 így pl. az Erysiphe, Oidium és Podosphaeira nemzetségbe tartozó gombákkal szemben. A vegyületek továbbá kedvezően használhatók fel egyéb phytopathogén gombák, így pl. a rizs és dísznövények megbetegedéseit okozó gombák 15 irtásában, is. A vegyületek pl. három, rizsen megtelepedő kórokozó, a Pirieularia oryzae, Pellieularia saskaii és Oodhliofoolus miyabeanus; továbbá a Cercospora musae irtásában különösen nagyhatásúnak bizonyultak. A találmány 20 szerint előállított vegyületek továbbá hatékonyan gátolják a szekíű föld feletti részein megtelepedő Phialosphora einer escens növekedését is. A találmány szerinti eljárással előállítható 25 vegyületek igen kis koncentrációban is rendkívül hatékonyak. Tekintettel arra, hogy a növények kitűnően tűrik az (I) általános képletű új vegyületeket, a vegyületek jelentős túladagolásban is felhasználhatók bármiféle hátrá-30 nyos következmény veszélye nélkül. A találmány szerinti eljárással előállítható vegyületeiket a szokásos töltőanyagok, pl. folyékony oldószerek és/vagy szilárd hordozók, ás adott esetben felületaktív anyagok, pl. emul-3g geálószerek és/vagy diszpergálószerek felhasználásával ismert módon pl. oldatok, emulziók, szuszpenziók, porlkeverékek, pépek vagy granulák formájábain készíthetjük ki. Ha hordozóként vizet alkalmazunk, a készítményhez pl. szerves 4Q oldásközvetítő anyagokat is adhatunk. Folyékony oldószerekként előnyösen pl. aromás vegyületeket mint xilolt vagy benzolt, klórozott aromás vegyületéket inint klórbenzolt, paraffinokat, mint kőolajifrakcióbat, alkoholokat, mint .g metanolt vagy butanolt, erősen poláros oldószereket mint dimetilszulfoxidot vagy diimetilformamidoí, továbbá vizet alkalmazhatunk. A szilárd hordozóanyagok pl. a következők lehetnek: természetes kőzetporok, pl. kaolin, agyag, talkum 50 va §y kréta; vagy szintetikus kőporok, pl. nagydiszperzitású kovasav és szilikátok. Bmulgeálöszerként pl. nem-ionos és anionos emulgeátorokat, így polioxietilén-zsírsavésztereket, polioxietilén-zsíralkoholétereket mint alkilaril-poli-5g glilkolétereket, alkilszulfonátokat és arilszulfonátokat; míg diszpergálószerekként pl. lignint, szulfitszennylúgot és . metilceUulózt használhatunk fel. A találmány szerint előállított hatóanyagokat 60 egyéb szervetlen vagy szerves fungicid és/vagy inszekticid anyagokkal elegyítve is növényvédő készítményekké alakíthatjuk. A készítmények általában 0,1—95 súly%, előnyösen 0,5—90 súly% hatóanyagot tartalmaz-65 nak. 2
