157212. lajstromszámú szabadalom • Szórópisztoly, előnyösen fém, vagy keramikus bevonó-réteg előállítására

5 157212 6 hogy egyidejűleg a 25 csatornát, valamint köz­vetlenül a 23 injektor után, a 22 porvezető­csövet nyitni- vagy zárni tudja. Ezenkívül olyan horonyszerű 30 öblítőnyílást is tartalmaz, mely a 26 elzárószerv meghatározott állásában a 25 csatornát a 22 porvezetőcsővel közvetlenül ösz­szeköti. Ennek az a célja, hogy a porszállítás megkezdése előtt a 22 porvezetőcsövet az eset­leges olajlerakódásoktól a közvetlenül befúvott préslevegő segítségével kiöblítse, illetőleg meg­tisztítsa: Ellenkező esetben a por az olajréteg­gel keveredik és a porszórás tökéletlen lesz. Kísérleteink során azt tapasztaltuk, hogy a 4 égéskamrában uralkodó magas hőmérséklet miatt célszerű mind a 22 porvezetőcső falának, mind a 4 égéskamra falának intenzív hűtése. Ezt célszerűen oly módon valósítjuk meg, hogy a 22 paryezetőcsövet 30 hűtőcsővel vesszük kö­rül és a csőfalak között hűtővizet keringtetünk. Hasonló megoldást alkalmazunk a 4 égéskamra 10 burkolóköpenyénék hűtésére is, mely eset­ben a 10 burkolőköpenyt a 31 hűtőköpennyel Vesszük körül és azt hozzáerősítjük, a köztük levő térben hűtővizet áramoltatunk. A 30 hűtő­cső célszerűen a 22 porvezetőcsövet a 4 égés­kamrán túlmenően az 1 házban is körülveszi. A hűtővíz bevezetése a 32 furaton, elvezetése pedig a 33 furaton keresztül történik. A 32 furat a 7 csonkkal, a 34 csővezetéken keresztül közlekedik. A 33 furat elvezetőcsöve a rajzon nem látható. A 34 csőből leágazó 35 csővezeték a hűtővizet a 10 és 31 köpenyek közti hűtő­térbe juttatja. A hűtővíz elvezetése a rajzon nincs feltüntetve. Azt tapasztaltuk, hogy a különböző anyagok­kal végzett beszórások minőségét erősen be­folyásolta a 22 porvezetőcső 36 torkolati nyílá­sának a 21 szórócső szűkülő szakaszában tör­ténő elhelyezése, illetőleg, hogy az említett 36 torkolati nyílás a szűkülő és bővülő cső át­meneti keresztmetszetét képező úgynevezett 37 kritikus keresztmetszettől milyen 1 távolságra van. Az eredmények azt mutatták, hogy fémek esetében kedvező, ha ez a 1 távolság rövid, ez­zel szemben rossz hővezető, magas olvadáspontú anyagok esetében a fenti 1 távolság hosszabb. Ezen tapasztalatokat leszűrve a különböző be­vonó anyagokhoz más-más méretű 21 szórócső­vel rendelkező 4 égéskamrát használunk. Ennek könnyű cserélhetőségét oldható kötéssel, elő­nyösen a 38 hollandi anyával valósítjuk meg. Ez utóbbi a 9 porleválasztószerkezet menetes részére csavarható, miáltal a 4 égéskamra 10 burkoló köpenye az azt körülvevő, és azzal ösz­szeerősített 31 hűtőköpennyel együtt tömören a 9 porlasztószerkezethez szorítja. A találmány szerinti szórópisztoly működését a 3—5. ábrák segítségével ismertetjük. Az ábrák ordináta tengelyei a d-vel jelölt átmérőt tünte­tik fel. A 3. ábrán bemutatott égéskamrában időben és térben lejátszódó folyamat elméleti­leg négy szakaszra bontható; mégpedig a 0—1 porlasztási szakaszra; az 1—2 elpárolgási sza­kaszra; a 2—3 reakció szakaszra; a 3—4 égés­kamrába bejuttatott por megolvasztásának és kifúvatásának szakaszára. A 4. ábra diagramszerűen mutatja be q por­lasztás, e elpárolgás, el elegyítés, ve vegyi re­akciók folyamatát az egyes szakaszokban. Az 5. ábra p nyomás, t hőmérséklet és v sebesség időben és térben lejátszódó változásait szemlélteti. Ez utóbbi ábra igazolja kísérleteink és találmányunk helyességét, valamint lényegét, miszerint a hőmérséklet a legnagyobb a 3—4 szakasz kezdetén, a sebesség pedig a 3—4 sza­kasz végén. Vagyis a por adagolása legcélsze­rűbben a 3—4 szakaszban eszközlendő, mert a szemcsék igen gyorsan megolvadnak az égés­kamrában létesült hő hatására és olvadt álla­potban az égési gázok sebességi energiájának folytán igen nagy sebességgel hagyják el a ki­fúvócsövet ós beleütköznek a bevonandó fal­ba. A kb. 1500—1800 m/sec vagy ennél na­gyobb sebességgel rohanó szemcsék — mely eddig egyetlen eljárással és szórópisztollyal sem sikerült elérni — összefüggő, egyenletesen sima védőréteget hoznak létre, mely pl. a szemcsék közötti korróziót eleve kizárja, vagy más al­kalmas védőbevonatot létesít. Az alumínium védőbevonatokat úgy is ké­szíthetjük, hogy a szórócső után és a bevonandó felület elé argon-védőgázzal töltött gázharangot iktatunk, mely megakadályozza a megolvadt fémalumínium szemcsék gyors oxidációját. A találmány szerinti szórópisztollyal készített bevonórétegek természetesen nemcsak korrózió­val szembeni védőréteget képezhetnek, hanem például kopásálló felületek készítésére is alkal­masak. Szabadalmi igénypontok: 1. Szórópisztoly fémes, vagy keramikus be­vonóréteg előállításához azzal jellemezve, hogy az égéskamra és a szórópisztolyház közti vá­laszfalban, a bevezetett oxigéngáz és olaj, előnyösen gázolaj összekeverésére, valamint por­lasztására alkalmas porlasztószerkezete (9) van; továbbá a bevonó anyagot szállító porvezetőcső torkolati nyílása az égéskamra szórócsövét ké­pező szűkülő- és bővülőcső szűkülő szakaszá­ban van; a porvezetőcsőnek legalább az égés­kamrán átmenő szakaszán hűtőköpenye van. 2. Az 1. igénypont szerinti szórópisztoly ki­viteli alakja azzal jellemezve, hogy a porlasztó­szerkezet (9) körkörösen elrendezett gyűrű ala­kú oxigéngázkamrát (13) és olaj kamrát (11) tartalmaz, továbbá a kamrákat (13 és 11) az égéskamrával (4) összekötő furatok, illetőleg azok nyílásai (19 és 20) az olajkamránál (11) egy belső kör mentén, az égéskamra szimmet­riatengelyével (3) párhuzamosan, az oxigéngáz­kamránál (13) egy külső kör mentén az égés­kamra szimmetriatengelyével (3) szöget be­záróan vannak elrendezve. 3. A 2. igénypont szerinti szórópisztoly kivi­teli alakja azzal jellemezve, hogy a porvezető-10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 3

Next

/
Thumbnails
Contents