157192. lajstromszámú szabadalom • Fedőadogató célszerűen konzervdobozokhoz
157192 A találmányt továbbá az jellemzi, hogy az állítókereket bolygákerékmű napkereke hajtja, amely kenékműnek bolygókerekei a forgórészt hajtó tengelyre erősített fogaskerékkel kapcsolódnak, míg a (bolygákerékmű áthidalása görbepálya által vezérelt hajtással van kapcsolatiban. Ezzel a hajtással lehetővé válik, hogy a forgórész nyugalmi állapota és mozgása alatt megindíthassuk a szívókarok sugárirányú mozgását. Ezzel a forgórész forgómozgása már akikor kezdődhet, amikor a szívókarok gyorsan kitolódnak, illetve behúzódnak. A munkaidőket és ezzel a fedők átadásának idejét a tárból azáltal csökkentettük, hogy így a szívókarok sugárirányú mozgásának egy része a forgórész forgómozgása alatt történük. A találmányt a rajzban egy kiviteli példa kapcsán részletesebben ismertetjük. Az 1. ábra a készülék egy metszetét, a 2. ábra az 1. ábra A—A vonala szerinti metszetét, a i3. ábra pedig az 1. ábra B—B vonala szerinti mentszetét tünteti fel. A készüléknek, hüvelyszerű 1 forgórésze van, a-mely a készülék 2 házában forgathatóan van ágyazva. Az 1 forgórészen két kitolható 6 szívókar van átmérő irányiban tzembefekvően elrendezve. A 6 szívókarok az 1 forgórész felett levő, a 4 fedők részére való 3 tárig érnak, illetve a forgórész alatt levő, az elzárandó szelencéket tartó 5 asztalig. A 6 szívókarok az 1 forgórészben párhuzamosan egymás mellett vannak ágyazva (lásd a 2. és 3. ábrát) és végük fogazott, amely a közös 7 állítókerékkel kapcsolódnak. Az 1 forgórész gördülőesapágyai 8; 9 hivatkozási számokkal vannak jelölve. A hüvely alakú 1 forgórész belsejében a 10 tengely van ágyazva, amelyen a 7 állrtókerék van. Ennek a 10 tengelynek gördülőcsapágyait a 11 és 12 hivatkozási számokkal jelöltük. Az 1 forgórészt a 13 kettős fogaskerék hajtja és ez utóbbi máltaikeresztet hordó 14 tengelyre van erősítve. A .máltaikeresztet hordó 14 tengely a 15; 16 siklácsapágyakkal van a készülék 2 házában ágyazva. Ezen a 14 tengelyen a 17 belső máltaikeneszt ül, amely a 18 hajtóelemmel kapcsolódik, ez pedig a 19 hajtótengelyre van erősítve. A 19 hajtótengely is a készülék 2 házában van ágyazva és nem ábrázolt hajtással van kapcsolatiban. A 7 állítókereket a 10 tengely útján bolygákerékmű hajitóelemei működtetik, amelyeket az alábbiakban ismertetünk: A 10 tengely szabad végén 20 napkerék foglal helyet, amely a 21 bolygókerekekkel kapcsolódik. A 21 bolygókerekek továbbá az elfordítható 22 külső kerékkel is kapcsolódnak, amely a 21 bolygókerekeket körülfogja. A 22 külső kerék a 23; 24 gördülőcsapágyakon van ágyazva. A 24 gördülőcsapágyakat a készülék 2 házához erősített 25 csap tartja. A 20 napkereket a 13 kettős fogaskerék a 27 áthidaló tag és a 21 bolygókerekek útján hajtja. A 22 külső kerék nem ábrázolt görbepályás hajtómű útján elfordítható, úgyhogy a 21 bolygókerektíken át járulékos forgómozgást vihetünk a 20 napikerékre. A két 6 szívókar mindegyikének végén kör alakú 6a lemez van, amelyben szívónyílások 5 vannak. Ezek a szívónyílások a forgórészben levő 28 csatorna útján nem ábrázolt vákuumforrással vannak összekötve. A fedőadogató készülék a következőképpen 10 működik: A 19 bajtótengelyt folytonos forgómozgásba hozva, a 18 hajtóelam a máltaikeresztet hordó 14 tengelyt periodikusan hajtja. A 14 tengely periodikus forgását a 13 kettős fogaskerék átli5 viszi az 1 forgórészre és a 27 áthidlaló tag a 21 bolygókerekekre. A 27 áthidaló taggal keringő 21 bolygókerekek a 22 külső keréken legördülnek, ezáltal forgásba jönnek és hajtják a 20 napkereket. Az áttételi viszonyok folytán 20 ä 20 napkerék periodikusan ugyanazzal a szöggel elfordul mint az 1 forgórész. Így adódik, hogy a 10 tengely és a 7 állítókerék az 1 forgórésszel együtt egyenletesen forognak. Ez a mozgásiolyamat az 1 forgórész minden fél 25 megfordulásának középső fázisában következik be. A 6 szívókarok először be vannak húzva. A forgómozgás első ill. második fázisában már megindul a 6 szívókarok behúzódása ill. kitolódása. Az 1 forgórész következő nyugalmi 30 helyzetében a 6 szívókarok most egészen kitolódnak. A felső 6 szívókar azért, hogy újabb 4 fedőt vegyen ki a 3 tárból, és az alsó 6 szívófcar, hogy a 4 fedőt, amely rajta tapad, a D szelencére nyomja. A 6 szívókaroknak ezt a S5 kitolódását azzal érjük el, hogy a 22 külső kerék és a 21 bolygókerekek a nem ábrázolt göribevonal-vezérlésű hajtóműről megfelelő mozgást visznek át a 20 niapkerékre. A 20 napkeréknek ezt a mozgását a 10 tengely viszi át 40 a 7 állítókerékre. A 7 állítókeréknelk ez a forgómozgása a 6 szívóikaroknak kitolódását eredményezi, mivel annak fogszegmensei a 6 szívókarokat egymástól ellentétesen elmozgatják. A valamilyen vákuumforrással összeköttetésben 45 levő 6 szívókarok, azután hogy leadás és hozzászívás munkafázisa lezárult, vagyis a forgórész nyugalmi helyzetében, félig visszahúzódnak. A 20 áthidaló tagnak, a 21 bolygókerekdknek és a 10 tengelynek a 7 állítókerékkel 5C való elfordulása a 6 szívókardk visszahúzódását eredményezi, mint ezt a kitolódásnál már ismertettük. A 6 szívókarok visszahúzódása második feilé-55 nek kezdeteikor a 13 kettős fogaskerék útján az 1 forgórész már megint forgásba jön. Ebben a fázisban a 7 állítókerék a 22 külső kerékről járulékos hajtást kap, úgyhogy fordulatszáma az 1 forgórész fordulatszámához képest vi-60 szonylag megváltozik. Amikor a 6 szívókarok végállásukat elérték, a nem ábrázolt görbevonal-vezérlésű hajtóműről a 22 külső kerékre átvitt mozgás megszakad, úgyhogy az 1 forgórész és a 7 állítókerék megint egyenlő fordu-65 latszámmal elfordul, mint ahogy ezt az elő-2