157182. lajstromszámú szabadalom • Eljárás benzodiazepin-származékok előállítására

157182 8 óra hosszat. A szilárd részeket kiszűrjük, és a szűredéket vákuumban szárazrapároljuk. Vizet adunk hozzá, és etiléterrel extraháljuk. Az éte­res kivonatokat vízzel mossuk, vízmentes nát­riumszulfát fölött megszárítjuk, és az oldószert elpárologtatjuk. A maradékot etiléterrel extra­háljuk, és az oldatot szűrjük. Az éteres kivo­natot bepároljuk. A maradékot benzolban old­juk, és 38 mm átmérőjű üvegtoronyban levő 300 g alumíniumoxidon kromatograifálva, ben­zollal eluálva a nyers terméket kapjuk. Ezt ace­ton és petroléter elegyéből kikristályosítva a címiben megnevezett vegyületet kapjuk, 4,1 g mennyiségben. Olvadáspontja 163—165°. A példa szerinti vegyület előállításának egy másik módja szerint 38,6 g 2'-benzi'l-S'-klór-p­-toluol-szulfonamidot és 5,4 g nátriummetoxidot 250 ml benzollal 1 óra hosszat visszafolyató hűtő alatt melegítünk. Ezután hozzáadunk 42 g 2,2,2-trifluoretiljodidot, és a reakciókeveréket keverés közben 12 óra hosszat visszafolyató hűtő alatt forraljuk. Lehűtés után kiszűrjük a szilárd részeket, a szűredékből elpárologtatjuk az oldószert, a maradékot feloldjuk 100 ml tö­mény kénsavban, és az oldatot gőzfürdőn 25 percig melegítjük. A lehűlt oldatot 1 liter vízbe öntjük, ammóniával meglúgosítjuk, és kloro­formmal eztraháljuk. A kloroformos kivonato­kat vízzel mossuk, vízmentes nátriumszulfát fö­lött megszárítjuk, és a kloroformot elpárologtat­va a következő műveletben használt 2^(2,2,2-tri­fluoretil)-amdno-5-klórlbenzafenont kapunk. 29,5 g 2-(2,2,2-trifluoretil)-amino-5-klórbenzo­fenont és 21,5 g glicinetilészter-íhidrokloridot feloldunk 200 ml piridinben. Az oldatot vissza­folyató hűtő alatt keverés közben 15 óra hosz­szat melegítjük. Az első négy óráiban eltávolí­tunk kb. 50 ml oldószert, és száraz piridinnel pótoljuk. Az oldatot ezután vákuumban száraz­ra pároljuk. A maradékot vízzel eldörzsöljük, és éterrel extraháltuk. A visszamaradt szilárd anyagokat kiszűrjük, és > az oldószerrétegeket elválasztjuk. A vizes oldat pH-ját 8,0—8,5-re állítjuk be, és éterrel ismét extraháljuk. Az éteres kivonatokat egyesítjük, vízzel mossuk, és vízmentes nátriumszulfát fölött megszárítjuk. A fent leírt módon kromatográfiaijuk a termé­ket. Olvadáspontja 163—16,5°. 2. példa: 7-Klór.l,3-dihidro-5-fenU-H2,2,2-trifluoretil)­-2H-l,4-benzodiazepin^2-on-4-oxid 50,0 g 7-klór-l,3-dihidro-5-<fenil-2H-il,4-<benzo­diazepin-2-ont feloldunk 1250 ml ecetsavban. Az oldatot kissé lehűtjük, és keverés közben hozzáadunk 50 ml 40%os perecetsavat. Ezt az oldatot 24 óra hosszat szobahőmérsékleten állni hagyjuk, és keverés közben 10 1 vizet adunk hozzá. A kapott szuszpenziót nátriumkanbonát­tal közömbösítjük, és szűrőre visszük. A csapa­dékot vízzel mossuk, és alkoholból a következő 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 lépésben felhasznált 7-klór-l,3-dihidro-5-ifenil­-2H-1,4-ibenzodiazepin-2-on-4-oxidot kristályosí­tunk ki. 3,9 g fémnátriumot 500 ml metanolban oldva nátriummetilátoldatot készítünk. Ehhez keverés közben hozzáadunk 39,8 g 7-klór-l,3-dihidro-5--fenil-2iH-4,44>enzodiazepin-2-on-4-oxidot. A me­tanolt elpárologtatjuk, és a maradékot 170 ml dimetilformamidban oldjuk. Hozzáadunk 30 g 2,2,,2-trifluoretiljodidot, és szobahőmérsékleten 1/2 óra hosszat keverjük. A reakciókeveréket 60—70°-on 7 óra hosszat keverés közben he­vítjük. Hozzáadunk 19 g 2,2,2-trifluoretiljodidot, és keverés közben további 16 óra hosszat 60— 70°-on tartjuk. Az oldhatatlan részt kiszűrjük, és a szűredéket vákuumban szárazra pároljuk. A maradékot vízzel eldörzsöljük, éterrel extra­háljuk, az éteres oldatot vízzel mossuk, az ol­datot vízmentes nátriumszulfát felett megszá­rítjuk, és bepároljuk. A maradékot éterrel el­dörzsöljük, és szűrjük. Az étert elpárologtat­juk, a maradékot benzolban oldjuk, és 38 mm átmérőjű üvegoszlopban 300 g alumíniumoxi­don kromatograíiáljuk. Benzolban eluálva meg­kapjuk a terméket. Ezt aceton és petroléter ele­gyéből kikristályosítva a tiszta terméket nyer­jük. Olvadáspontja 192—194°. 3. példa: 3-Acetoxi-7-klór-l,3-dihidro-5Hfenil-l-(2,2,2--trifluoretil)-2H-l,4-J benzodiazepin-2-on 10 g 7 klór-l,3-dihidro-5-fenil-l-(2,2,2-tri­fluoretil)-;2HHl,4Hbenzoidiazepin-2-on-4-oxidnak 100 ml ecetsavanhidriddel készült szuszpenzió­ját vízfürdőn keverés közben 30 percig mele­gítjük. Lehűlés után a terméket szűréssel el­választjuk, és aceton és petroléter elegyéből kikristályosítva a címben megnevezett vegyü­letet kapjuk. Olvadáspontja 193—194°. Hozam 7,5 g. 4. példa: 7-Klór-;l,3-dihidro-3-hidroxi-5-fenil-l-(2,2,2--trifluoretil)-2H-l,4-benzodiazepin-2-on A 3. példa szerint készült termékből 5,0 g-ot 100 ml alkoholban szuszpendálunk. A szusz­penzióhoz keverés közben 5%-os oldat alakjá­ban hozzáadunk 40 g nátriumhidroxidot. A re­akciók everéket vízzel hígítva a termék telje­sen kicsapódik. A kapott terméket szűréssel elválasztjuk, vízzel mossuk, levegőn megszárít­juk, és hexánból átkristályosítva a címben megnevezett vegyülethez jutunk 3,0 g mennyi­ségben. Olvadáspontja 186—187°. 5. példa: 3-Propioniloxi-7-klór-l,3-dihidro-5-fenil-l--:(2,2,2-trifluoretil)-2H-l,4-ibenzodiazepin-2-on 3,7 g 7-klór-l,4-dihidro—3-!hidroxi-5-fenil-l­-(2,2,2-trif luoretil)-2H-ű,4-benzodiazepin-2-ont 25 4

Next

/
Thumbnails
Contents