157176. lajstromszámú szabadalom • Eljárás szárítási folyamat szabályozására és készülék az eljárás önműködő foganatosítására

MAGYAR NÉPKÖZTÁRSASÁG ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL SZABADALMI LEÍRÁS SZOLGALATI TALÁLMÁNY Bejelentés napja: 1968. VII. 15. (Sí—1064) Közzététel napja: 1969. IX. 22. Megjelent: 1970. IX. 15. 157176 Nemzetközi osztályozás: F 26 b Feltalálók: Cserven Pál tud. munkatárs, Thoma László technikus, Budapest Tulajdonos: Szilikátipari Központi Kutató és Tervező Intézet, Budapest Eljárás szárítási folyamat szabályozására és készülék az eljárás önműködő foganatosítására Szárítás alatt szilárd és cseppfolyós testek elválasztását értjük abban az esetben, ha a szilárd test pórusaiban viszonylag csekély menynyiségű folyadék helyezkedik el. A szilárd test a szárítás folyamata során rendszerint alak- 5 változást szenved, méretei többnyire csökkennek és ha a szárítás túl gyors, a testben káros alakváltozások, illetve repedések következnek be. Ezért szükséges a párolgási zóna elmélyítése, melyet a szilárd testen belüli hőmérsék- 10 let különbségek kiegyenlítésével érünk el. A gyors és repedésmentes szárítás alapfeltétele, hogy a szárítandó test a szárítás kellően magas hőmérsékletét a felületi párolgás megindulása előtt érje el. A hőmérséklet gyors növekedése 15 és nagy abszolút értéke, a környezet csekély páratartalma a szárítási folyamatot gyorsítja, a káros alakváltozás és repedés bekövetkezésének tehetőségét fokozza. A hőmérséklet lassú emelkedése és alacsony abszolút értéke, vala- 20 mint környezet nagyobb páratartalma a szárítási folyamatot lassítja és a testet kíméli. Tekintve, hogy a szárítás folyamán a száradó test közvetlenül nem ellenőrizhető, á biztonságos szárítás érdekében az optimálisnál íhosszadal- 25 masabb és így gazdaságtalan szárítást alkalmaznak; az ellenőrizhetetlenség és a szárítóberendezésen belüli egyenlőtlenségek ennek ellenére selejtképződést eredményeznek. A szárítási művelet egyik leggyakoribb elő- 30 fordulási területe a szilikátipar és ezen belül a kerámiaipar, ahol a tömegtermelés — a minőségi kérdések mellett — különösen előtérbe vonja a kérdés gazdasági oldalát. Ezért ezen a területen igyekeztek legfőként a szárítási művelet szabályozási kérdéseinek megoldására, a szárítási műveletet befolyásoló két paraméternek, a környezet hőmérsékletének és nedvességtartalmának programszabályozása révén. Ehhez azonban két érzékelő és két programszabályozó szükséges és a két paraméter változására kísérleti úton megállapított program az optimáEsnak csak közelítőleg felelhet meg. Hasonló hátrányokkal jár a súlycsökkenésen alapuló szabályozás is, mert a test in' tenzív alakváltozása jelentősen, általában 5—10 órával megelőzi az észlelhető súlyváltozást. Mint a fentiekből kitűnik, eddig csak olyan szabályozás volt ismert, amely két paraméter kísérleti adatokból jól-rosszul összeállított programjának betartását vezérli anélkül, hogy a szárítás tényleges hatását a szárítandó testre vonatkozólag a művelet során ellenőrizni lehetne. Az ismert módszerek tehát valójában nem szabályozást, hanem csupán vezérlést valósítanak meg. Találmányunk célja olyan módszer kidolgozása, amelynél a szárítási művelet szabályozása 157176