157122. lajstromszámú szabadalom • Eljárás kinoxalin-származékok előállítására

3 157122 4 A találmányunk tárgyát képező eljárás másik fogariatosítási módja szerint az (I) képletű ve­gyületeket oly módon állíthatjuk elő, hogy vala­mely (III) általános képletű vegyületet dealkile­zünk (mely képletben X és Y jelentése a fent megadott, és R jelentése egyenesláncú, legfel­jebb 6 szénatomot tartalmazó alkil-gyök). R jelentése előnyösen pl. metil-gyök. Dealkilezőszerként előnyösen pl. a periódusos rendszer III. vagy IV. b. csoportjába tartozó va­lamely fém halogénidjét alkalmazhatjuk (pl. alu­míniumtriklorid, alumíniumtribromid vagy bór­triklorid). A dealkilezést inert higító- vagy oldó­szerben (pl. benzolban vagy metiléndikloridban) hajthatjuk végre, mi mellett szobahőmérsékle­ten vagy ennél alacsonyabb hőfokon dolgozha­tunk. A dealkilezést előnyösen —50 C° és 20 C° közötti hőmérséklet-tartományban hajthatjuk végre. A találmányunk tárgyát képező eljárás továb­bi foganatosítási módja szerint az X és Y helyén halogénatomot tartalmazó (I) képletű kinoxalin­származékokat oly módon állíthatjuk elő, hogy valamely (IV) általános képletű vegyületet halo­génézünk (mely képletben Z jelentése hidrogén­atom, halogénatom, hidroxi-csoport, legfeljebb 6 szénatomot tartalmazó alkoxi-csoport, vagy legfeljebb 10 szénatomos acilamino-gyök). A halogénezést elemi halogén (pl. klór vagy bróm) felhasználásával, inert higító vagy oldó­szer (pl. ecetsav) jelenlétében végezhetjük el. Eljárhatunk oly módon is, hogy valamely N-ha­lo-szukcinimidet (pl. N-klór-szukcinimidet) al­kalmazunk, és inert higító- vagy oldószerben (pl. metiléndikloridban) dolgozunk. Az X és Y he­lyén egyaránt halogénatomot tartalmazó kinoxa­lin-származékokat előnyösen oly módon állíthat­juk elő, hogy valamely, Z helyén hidrogénato­mot tartalmazó (IV) képletű vegyületet elemi halogén felhasználásával halogénezünk: Az N-halo-szukcinimideket előnyösen olyan (I) képle­tű vegyületek előállításánál alkalmazhatjuk, me­lyekben X és Y közül csak az egyik jelent halo­génatomot (pl. azon (I) képletű kinoxalin-szár­mazékok, melyekben X jelentése hidrogénatom, és Y jelentése halogénatom). A kiindulási anyagként felhasznált (II) és (III) képletű vegyületeket oly módon állíthatjuk elő, hogy valamely (V) általános képletű diamint (mely képletben R, X és Y jelentése a fent meg­adott) glioxállal vagy valamely származékával — pl. glioxálbiszulfittál — kondenzálunk, majd a kapott terméket (II) képletű vegyületek előál­lítása esetén dealkilezzük, vagy (III) képletű ve­gyületek készítése céljából oxidáljuk. Az (I) képletű kinoxalin-származékok — mint már közöltük — antibakteriális aktivitást fejte­nek ki, és in vitro pl. az alábbi mikroorganizmu­sok ellen hatásosak: Staphylococcus aureus, Sal­monella dublin, Streptococcus pyogenes, Pseudo­monas aeruginosa és Proteus vulgaris. A vegyü­letek orális vagy parenterális beadagolás esetén a fenti mikroorganizmusokkal szembén in vivo is hatásosak. A találmányunk tárgyát képező eljárással elő­állítható vegyületek növekedésserkentő hatással is rendelkeznek. .Amennyiben háziállatokat (pl. csirkéket) az (I) képletű vegyületeket tartalma­zó táplálékkal etetünk, az állatok súlynövekedé­se nagyobb, mint az (I) képletű kinoxalin-vegyü­letet nem tartalmazó takarmánnyal táplált kont­roli-állatok esetében. Találmányunk tárgya továbbá eljárás legalább egy, (I) képletű kinoxalin-származékot és gyó­gyászatilag alkalmas higító- vagy hordozóanya­got tartalmazó humán- és állatgyógyászati ké­szítmények előállítására. , A készítményeket orális felhasználásra alkal­mas formában (pl. tabletta, kapszula, oldat vagy szuszpenzió) készíthetjük ki. Állatgyógyászati felhasználás esetén a készítmény gyógyszertar­talmú táplálék vagy premix lehet, mely állati táplálékkal való hígítás révén gyógyszertartal­mú táplálékot szolgáltat. A gyógyászati készítményeket parenterális be­adagolásra alkalmas formában (pl. steril injiciál­ható oldatok vagy szuszpenziók) is kikészíthet­jük. A készítmények a szokásos excipiensek fel­használásával önmagukban ismert módszerrel állíthatók elő. Az (I) képletű kinoxalin-származékokat ismert antibakteriális anyagokkal együtt is alkalmaz­hatjuk (pl. tetraciklinekkel, penicillinekkel, fu­zidsavval vagy szulfonilamidokkal). A termékek az állatgyógyászatban ismert növekedésserken­tőkkel (pl. klórtetraciklinnel vagy penicillinnel) együtt is alkalmazhatók. Eljárásunk további részleteit a példákban is­mertetjük anélkül, hogy találmányunkat a pél­dákra korlátoznánk. 1. példa 0,175 g m-klórperbenzoesavat 0,05 g 5-hidroxi­kinoxalin 2,5 ml benzollal képezett oldatához adunk, és az oldatot 18 órán át szobahőmérsék­leten tartjuk. 10 ml etilacetátot adunk hozzá, és az oldatot 2X10 ml telített vizes nátriumhidro­géhkarbonát oldattal és 1X5 ml vízzel mossuk. A szerves réteget vízmentes nátriumszulfát fe­lett szárítjuk, majd az oldószereket ledesztillál­juk. A visszamaradó szilárd anyagot etilacetát­ból kristályosítva 234 C°-on olvadó (bomlás) 5-hidroxikinoxalin-l,4-dioxidot kapunk. 2. példa 14 g m-klórperbenzoesavat 4 g 5-hidroxi-8-metoxikinoxalin 250 ml benzollal képezett olda­tához adunk, és az elegyet szobahőmérsékleten 18 órán át állni hagyjuk. Az oldatot 2X100 ml telített vizes nátriumhidrogénkarbonátos oldat­tal mossuk, egyesítjük, és 3 n sósavval megsava­nyítjuk, majd 250 ml kloroformmal extraháljuk. A szerves réteget vízmentes nátriumszulfát fe­lett szárítjuk, és az oldószert lehajtjuk. A visz­szamaradó szilárd anyagot kloroformból kristá­lyosítva 186—189 C°-on olvadó 5-hidroxi-8-meto­xikinoxalin-l,4-dioxidot kapunk. 1) 15 20 25 30 35 «>• 45 50 55 60 2

Next

/
Thumbnails
Contents