157119. lajstromszámú szabadalom • Eljárás és berendezés gyengén szennyezett szennyvizek tisztítására

3 157119 4 lamint a szellőztető berendezés és a reaktor közötti új kombináció segítségével megjavítsa. A találmány értelmében a szükséges gázbevitelt három egymásután működő tényező hozza létre. Ezek közül első a Bernoulli-hatás, a má- 5 sodik a kúp alakú gáz-folyadék diszperzió és a harmadik a tölcsérhatás. Amikor a több célra alkalmas fúvóka tarlócsövét az elgázosítandó folyadék eléri, a szabad áramlási keresztmetszet összeszűkítése következtében sebesség-növekedéssel összekapcsolt nyomáscsökkenés áll elő. Az így keletkező vákuum atmoszférikus levegőt szív be a folyadékba, A szűk helyen keletkező erős örvénylés, és az ezt követő keverőszakaszban bekövetkező kiegyenlítődés következtében homogén gáz-folyadék diszperzió keletkezik. A több célú fúvóka két kilépőnyílása az így előre elgázosított folyadékot belső teli sugárrá és külső gyűrű alakú permetező sugárrá hasítja szét. A kúp alakú permetezősugár sok egészen apró cseppből áll, és ezáltal rendkívül nagy érintkező felülete van, hogy így a levegő oxigénjét közvetlenül bevigye a folyadékba. Amikor a porlasztósugár a folyadéknak ütközik, akkor a folyadéktükör felszínét felborzolja, miközben egyidejűleg a gázt beviszi. Ugyanakkor a jelenlevő felületi hab lassan-lassan folyadékká alakul vissza. A teli sugár meghatározott szög alatt ütközik a folyadéktükörnek, és a kiáramló sebességenergia következtében eléri a reaktor alját. A tölcsérhatás következtében a teli sugárnak a folyadékfázisba való behatolásakor a felületről magával ragadott oxigén ezáltal egészen az aljig jut. Az egyenletesen elosztott és finom gázbuborékok ferde és lassú felszállása következtében a vízszintesen áramló folyadékban az oxigén viszonylag hosszú ideig tartózkodik benne és így a makropelyhek képződésére sok idő áll rendelkezésre. Az ily módon gázosított folyadékot kör folyamatban áramoltatjuk, ami által ugyanazokba a részecskékbe többszörös oxigénbevitel érhető el. A teljes reaktortartalom szükséges átkeringtetését a fúvókák ferde beállításával biztosítjuk. Ha több fúvókát a reaktor hossztengelyére keresztben, egymással párhuzamosan helyezünk el, a ferdén lefelé irányított folyadéksugarak hajtóereje következtében a nedves keresztmetszet turbulens áramlásba kerül. A lerakódó terek függőleges átáramoltatása következtében a lesüllyedő pelyhes iszap a felfelé szálló folyadékfázist bizonyos mértékig megszűri, aminek jó utóderítő hatás az eredménye. A lesüllyedt iszap a lejtőn önmagától visszacsúszik a szellőztetőtérbe. Az iszap csak rövid ideig marad az utóderítőtérben, mielőtt az áramlás ismét elkapná és aktivizálná. A különálló medencében bekövetkező regenerálás, valamint a pehely-struktúra szétrombolása a szivattyúzás következtében önmagától megy végbe. A visszafolyási viszonyok a fennálló biológiai követelményekhez illeszkednek. A reaktor teljes térfogatát eleven iszappal állandóan érintkezésbe hozzuk. A szellőztető zónába minden helyen azonos körülmények uralkodnak. Terheléslökéseknél a biológiai iszap egész puffer-lehetősége rendelkezésre áll. A fölösleges iszapot több helyen távolítjuk el a szellőztetőtérből lemerített iszapelvezető csöveken keresztül, és a besűrűsítőhöz szállítjuk. A találmány szerinti eljárás foganatosításához alkalmas reaktor vízálló anyaggal kibélelt lejtős földmedencéből áll. Ebben a töltőberendezés, a szellőztetőtér, az utóderítőterek, az iszapregenerálás, valamint a folyadék és iszaplefolyó berendezések, egyetlen egységgé vannak összefogva. A szellőztetőtér csatornából áll, amely két ív után önmagába visszatér. A szellőztetőtér töltése a- középső terelőfal: fölött elhelyezett esővezetéken keresztül történik, amelyből a követelményeknek megfelelően meghatározott számú elosztóvezeték ágazhat le az áramlás irányára keresztirányban. A reaktor tartalmának szellőztetése és keringetése céljából az elosztóvezetékeken meghatározott távolságokban több célú fúvókák vannak elhelyezve, a szájdarabok pedig a kemence mindkét csatornájában , ellentétes irányban vannak elhelyezve. A több célú fúvókáknak a végeiken ferdén levágott tarlócsövei a keverőszakasz kezdetén áramlásirányban hajlásszög alatt vannak beépítve úgy, hogy a szabad csőkeresztmetszet 1/2—2/3 része le legyen takarva. A szellőztetőtérhez a reaktor teljes hossza mentén mindkét oldalon utóderítő terek csatlakoznak, amelyeknek alja egyben a reaktor rézsűjét képezi, és az iszap lecsúszásához szükséges előre me'ghatározott lejtésük van. A Bernoulli-hatás, a kúp alakú levegő-folyadék diszperzió, a reaktortérfogat homogenizálása, a fúvóka elrendezés, és a reaktorforma hatásaival adva van annak a lehetősége, hogy kifogástalan turbulenciát, nagy reaktortérfogatok elgázosítását és keringtetését hozzuk létre, egyszerű szerkezetek alkalmazásával, és a gázbevitel különböző lehetőségeit egymás után hasznosítsuk. A torlócsőből, a porlasztósugárkúpból és a tölcsérszellőztetésből adódó gázbeviteli érté-, kek összegezéséből nagy gázbevitel adódik. A gáz meghosszabbított tartózkodási ideje az optimális oxigénkihasználás előfeltételeit teremti meg a gázbuborékoknak a folyadékban való felszállása során. Technikai gazdaságossági szempontból a találmány olyan szellőztetési eljárást hoz létre, amelynél nincs szükség gépekre és készülékekre. A valamennyi csöves szellőztetéshez szükséges nyomás alatti levegőt létesítő berendezés ennél tökéletesen elmarad. A reaktor kompakt felépítése következtében az utóderítő és regenerálómedence költségei megtakaríthatók. Meghatározott számú tipizált normál fúvóka alkalmazásával, amelynek optimális teljesítményadataik vannak, az eljárás bármilyen szokásos szennyezettségi fokú szennyvíznek az átömlését lehetővé teszi. Több reaktoregység egymásután kapcsolásával az ismert eleveniszapos eljárásnak megfelelő kétfokozatos megoldás megvalósítható. ~ 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 2