157091. lajstromszámú szabadalom • Eljárás 7-alfa-aminobenzil-3-metil-cefalosporin-analógok előállítására

5 157091 6 bi 15 percig keverjük. Az így kapott vegyes an­hidrid oldathoz egyszerre hozzáadjuk 18,6 g (85 millimól) 6-amino-penicillánsav és 8,7 g (86 mil­limól) trietilamin 70 ml hideg vízzel készített ol­datát, majd az elegyet hidegen 2 óra hosszat keverjük. A reakcióterméket azután vákuum­ban bepároljuk az aceton eltávolítása céljából. A visszamaradó vizes oldatot 1:1 aranyban víz­zel hígítjuk, etilacetáttal felülrétegezzük, hűtjük és vizes n-sósavoldattal 2,5 pH-értékre savanyít­juk. Az etilacetátos réteget elkülönítjük, hideg vízzel mossuk és vizes n-nátriumhidroxidoldat­tal 6,7 pH-értékre vízbe visszatitráljuk. A vizes fázist elkülönítjük, szűrjük és vákuumban bepá­roljuk szárazra. A maradékot szárat acetonnal eldörzsölve 24,6 g amorf fehér port kapunk, amely infravörös és mágneses-magrezonancia színképe alapján azonosítva 6-[N-(2,2,2-triklór­etilkarbonil)-D-a-amino-a-fenilacetamido]­-penicillánsav-nátriumsónak bizonyul. 18 g (33 millimól) fenti módon kapott termé­ket 300 ml vízben oldunk és az oldatot vizes n­sósavoldattal 5,4 pH-értékre savanyítjuk. Ehhez az oldathoz kis részletekben hozzáadunk 7,1 g (33 millimól) nátrium-metaperjodátot és az ele­gyet szobahőfoikon 2 óra hosszat tovább kever­jük. A kapott reakcióterméket etilacetáttal felül­rétegezzük, lehűtjük és 2,5 pH-értékre savanyít­juk. A szerves oldószeres réteget elkülönítjük, hideg vízzel mossuk, vízmentes magnéziumszul­fáton szárítjuk és vákuumban bepároljuk szá­razra. A maradékként kapott 16 g nyers termé­ket 64 ml N,N-dimetil-acetamidban oldjuk. Az oldatot 640 ml vízmentes éterrel hígítjuk, szűr­jük és a szűredéket lassan tovább hígítjuk 40 ml petroléterrel. Az így kapott tisztított termék súlya 11,6 g, olvadáspontja 153—155 C°. Elem­zéssel azonosítva a terméket, az 1 mól N,N-di­metilacetamiddal szolvatált 6-[N-(2,2,2-triklór­elitkarbonil)-D-a-amino-a-fenilacetamido]-pe­nicillánsav-szulfoxidnak bizonyul. Az így kapott szulfoxidot 7 g (11,2 millimól) mennyiségben feloldjuk 1,77 g (22,3 millimól) pi­ridin 85 ml száraz tetrahidrofuránnal készített oldatában. A kapott oldatot alkoholos jégfürdő­ben hűtjük és keverés közben hozzáadjuk 3,6 g (16,7 millimól) 2,2,2-triklóretil-klórformiát 20 ml száraz tetrahidrofuránnal készített oldatát. Az elegyet hidegen további 2 óra hosszat, majd szo­bahőmérsékleten 3 óra hosszat keverjük, végül 15 percig enyhén forraljuk visszafolyató hűtő alatt. Az oldószert vákuumban elpárologtatjuk, a maradékot hideg etilacetáttal felvesszük és a kapott oldatot előbb vízzel, majd 5%-os vizes nátriumhidrogénkarbonátoldattal, végül ismét vízzel mossuk. A mosott oldatot vízmentes mag­néziumszulfáton szárítjuk és vákuumban száraz­ra bepároljuk. 5,2 g amorf maradékot kapunk, ezt 7 ml etanolból kristályosítjuk. Ilymódon 4,5 g tisztított terméket kapunk, amely 180—182 C°-on olvad. Vizes etanolból a termék 1 mintá­ját átkristályosítva, 185—186 C°-on olvadó 6--[N-(2,2,2-triklóretilk'arboni: ')-D-a-amino-a-fe­nilacetamido]-penicillánsav-szulfoxid-2,2,2-tri­klóretilésztert kapunk. 3,2 g (4,5 millimól) fenti módon előállított szulfoxid-észtert 125 ml xilolban oldunk, 0,25 g p-toluolszulf on-savat adunk hozzá és az elegyet í óra hosszat forraljuk visszafolyató hűtő alatt. Az oldószert azután csökkentett nyomás alatt el­párologtatjuk. A maradékot 50 ml 95%-os ecet­savval felvesszük és jéggel hűtjük. 10 g (153 millimól) cinkport adunk hozzá és az elegyet hi­degen 3 óra hosszat keverjük, majd leszűrjük. A cinket ecetsavval utánamossuk. A mosófolya­dékkal egyesített szűredéket vákuumban száraz­ra pároljuk be. A maradékot 100 ml vízzel fel­vesszük, hűtjük és trifluorecetsavval 1 pH-érték­re savanyítjuk, majd metilizobutilketonnal ex­traháljuik. A metilizobutilketonos kivonatot víz­mentes magnéziumszulfáton szárítjuk, és vá­kuumban szárazra pároljuk be. A maradékot vízmentes éterrel eldörzsöljük; ily módon ró­zsaszín amorf por alakjában kapjuk a 7-(D-ct­-amino-a-fenilacetamido)-3-metil-zl3 -cefem-4--karbonsav trifluorecetsavas sóját. A termék 3:1:1 arányú butanol — ecetsav — víz rendszerrel kapott papírkromatogramja, bio­autográfiai módszerrel történő vizsgálat során, az ágárlemezre oltott Bacillus subtilis mikroor­ganizmussal szemben egyetlen biológiailag aktív foltot mutat, amely pontosan megfelel a más módszerrel előállított termék autentikus mintá­jával kapott R/-értéknek. A mágneses magre­zonancia-színikép a C3-metil-cspoportra jellemző szinglettet mutatja T=7,90 értéknél. Szabadalmi igénypontok: 1. Eljárás az (I) általános szerkezeti képletű antibiotikus hatású vegyületek — e képletben R fenilgyököt, halogénnel, hidroxilcsoporttal, 1—4 szénatomos alkilgyökkel, nitrocsoporttal vagy 1—4 szénatomos álkoxigyökkel, he­lyettesített fenilcsoportot képvisel — és gyógy­szerészeti szempontból elfogadható sóik előállí­tására, azzal jellemezve, hogy egy (II) általános képletű penicillinnszulfoxidot — ahol R jelenté­se megegyezik a fenti meghatározás szerintivel, a penam-gyűrűrendszer 6-helyzetében álló acil­gyökhöz kapcsolódó aminocsoport és a 3-helyze­tű karboxilcsoport pedig a szokásos módon véd­ve vannak — savas közegben.hevítünk, majd a kapott termékből a védőcsoportokat eltávolít­juk és kívánt esetben a kapott vegyületet vala­mely gyógyszerészeti szempontból elfogadható addíciós só, vagy karboxilát-só képzésére al­kalmas savval ill. bázissal reagáltatjuk. 2. Az 1. igénypont szerinti eljárás foganato­sítási módja, azzal jellemezve, hogy egy védett (II) általános képletű penicillin-szulfoxidot sav jelenlétében 100 C° és 175 C° közötti hőmér­sékleten hevítünk. 3. A 2. igénypont szerinti eljárás foganatosí­tási módja, azzal jellemezve, hogy savas közeg­ként erős ásványi savat alkalmazunk. 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 3

Next

/
Thumbnails
Contents