157076. lajstromszámú szabadalom • Eljárás ACTH-hatású peptidek előállítására

3 157076 4 meghosszabítását előidéző szerves anyagok pl. a nem antigén zselatin, pl. oxipolizselatin, polivinilpirrolidon és karboximetilcellulóz, továbbá az alginsav, dextrin, polifenolok és polialkoholok szulfónsav- vagy foszforsav észterei, mindenek előtt a polifloretinfoszfát és fitinsav, valamint aminosavak, pl. protamin és különösen olyan aminosavak polimerizátumai és kopolimerizátumai, amelyek túlnyomó részben savas «-aminosavakat, így glutamin- vagy aszparaginsavat tartalmaznak. Az új vegyületek, mint már említettük, kb. négyszer annyi ideig tartó ACTH-aktivitással rendelkeznek, mint a megfelelő olyan vegyületek, amelyeknek első aminosava L-konfigurációjú. Ezért ezeket a vegyületeket az ember- és állatgyógyászatban alkalmazhatjuk pl. a természetes hormon helyett. Az új peptideket a hosszúláncú peptidek előállítására szolgáló ismert módszerek szerint állítjuk elő N-terminális aminosavként D-szerint használva. Emellett az aminosavakat az említett sorrendben egyenként vagy kisebb peptid-egységek előzetes kialakítása után kapcsoljuk. A szintézis végén a védőcsoportokat egy vagy adott estben több lépésben lehasítjuk. A találmány szerinti eljárást tehát az jellemzi, hogy a D-szeril-L-tirozil-L-szeril-L-norleucil-L-glutamil-L-hisztidil-L-fenilalanil-L-arginil-L-triprofil-glicil-L-liziÍ-L-prolil-L-valil-glicil-L-lizil-L-lizil-L-lizil-L-lizin-amidból vagy megfelelő, a glutamilgyök helyett a glutamin gyökét tartalmazó vegyületből, amely peptidekben legalább az a-aminocsoport és az oldalláncban levő aminocsoportok, valamint az adott esetben az oldalláncban jelenlevő karboxilcsoport védve vannak, a védőcsoportokat lehasítjuk és kívánt esetben a kapott vegyületeket savas addíciós sókká vagy komplexekké alakítjuk. Az aminosav- és/vagy peptid-egységek kapcsolását oly módon végezzük, hogy egy aminosavat vagy egy védett a-aminocsoporttal és aktivált terminális karboxilcsoporttal rendelkező peptidet egy aminosavval vagy pedig egy szabad a-aminocsoporttal és szabad vagy védett, pl. észterezett vagy amidált terminális karboxilcsoporttal rendelkező pepiiddel reagáltatunk vagy pedig egy aminosavat vagy aktívált a-aminocsoporttal és védett terminális karboxilcsoporttal rendelkező peptidet egy aminosavval, avagy egy szabad terminális karboxilcsoporttal és védett a-aminocsoporttal rendelkező pepiiddel reagáltatunk. A karboxilcsoportot aktiválhatjuk pl. savhalogeniddé, -aziddá, -anhidriddé, -imidazoliddá, -izoxazoliddá, vagy aktivált észterré, így ciánmetilészterré, karboxilmetilészteré, p-nitrofenilészterré való átalakítással vagy pedig karbodiimiddel (adott esetben N-hidroxi-szukcinimid hozzáadása közben) vagy N,N'-karbonil-diimidazollal végzett reakcióval, az aminocsoportot pedig pl. egy foszfatamiddal megvalósított reakcióval. A legszokásosabb módszerek a karbodiimid-, azidmődszer, az aktivált észterek módszere és az anhidrid módszer. Kitűnik az ún. szilárd anyag hordozó szintézis is, amelynek során a peptidet a karboxil- végződéstől, amely észterszerűen egy polimerhez kap-5 csolódik, építjük fel, miközben a sorozat aminosavait utána hozzákondenzáljuk. A reakcióban részt nem vevő, szabad, funkcionális csoportot célszerűen megvédjük, külö-10 nősen a hidrolízissel vagy redukcióval könnyen lehasítható gyököket, a karboxilcsoportot célszerűen észterezéssel, pl. metanol, terc.-butanol, benzilalkohol, p-nitrobenzilalkohol segítségével, az aminocsoportot pl. a tozil-, tritil-, for-15 mii-, trifluoracetil-, o-nitrofenilszulfenil-, ftalil- vagy karbobenzoxicsoport vagy pedig színes védőcsoportok, így p-fenilazo-benziloxikarbonil csoport, p-(p'-metoxi-fenilazo)-benziloxikarbonil csoport vagy különösen a terc-20 butiloxikarbonilgyök bevitelével. Az arginin guanidocsoportjában levő aminocsoport védelmére a nitrocsoport alkalmas; az arginin említett aminocsoport ját azonban a reakció során nem szükséges védeni. A hisztidin iminocso-25 portját benzil- vagy tritilgyökkel védhetjük. A védett amino- vagy iminocsoport szabad csoporttá való átalakítását, valamint a funkcionálisan átalakított karboxilcsoport szabad kar-30 boxilcsoporttá való alakítását az eljárás folyamán önmagában ismert módon valósíthajuk meg hidrolizáló-, ill. redukálószerekkel való kezeléssel. 35 A találmány szerinti eljárás egyik előnyös foganatosítási módja abban all, hogy az első 3 aminosavat, H-D-Ser-Tyr-Ser-OH-t tartalmazó tripeptidet (a rövidített írásmód L-aminosavakra vonatkozik, ha D-t nem jelöljük külön 40 vagy az azonkívül a 4. aminosavat^ tartalmazó tetrapeptidet a következő aminosavak heptapeptidjével, ill. hexapeptidjével 10 aminosavvá kondenzáljuk, előnyösen az azid-módszer segítségével és ezután a dekapeptidet a 11—18. ami-45 nosavak oktapeptidjével kondenzáljuk. Ennek a kondenzációnak a során kapcsoló eljárásként célszerűen a karbodiimid-módszert vagy az aktivált észter módszerét, mindenek-50 előtt a p-nitrofenilészter segítségével megvalósított módszert alkalmazzuk. Az utóbbi esetben nincs szükség a dekapeptid p-nitrofenilészter elkülönítésére, hanem a kondenzációs lépésben magában is kialakíthatjuk a szabad karboxil-55 csoporttal rendelkező dekapeptidből, p-nitrof e-. nolból és diciklohexilkarbodiimből. A dekapeptid tehát szabad karboxilcsoporttal vagy p-nitrofenilészter csoporttal rendelkező, védett a-aminocsoportot tartalmazó peptid. A konden-60 zálandó peptid-egységekben levő oldallánci aminocsoportokat célszerűen terc.-butiloxikarbonil csoporttal, a karboxilcsoportot terc.-foutilészter csoporttal védjük. Ezeket a védőcsoportokat az utolsó lépésben trifluórecetsavval le-65 hasíthatjuk. 2