157071. lajstromszámú szabadalom • Eljárás kemény és lágyított, halogéntartalmú polimerek szemcsézésére oldószerek segítségével

157071 4 kel, amelyek gőzzel illékonyak. A szabadalmi leírás szerint a szemcsézendő anyagot, a segéd­anyagot és az oldószert vízben szuszpendálják, keverés közben felmelegítik, amíg szemcsés csapadék képződik, ezt leszűrik, adott esetben 5 kimossák és megszárítják. Oldószerként például vízben oldhatatlan aro­más, alifás vagy klórozott szénhidrogéneket, al­koholokat, étereket, észtereket vagy ketonokat alkalmaznak, amelyek legfeljebb 135 C°, előnyö^ sen 100 C° alatti forrpontúak, de alkalmasak olyan forrpontú oldószerek is, amelyek gőzzel illékonyak; megfelelő oldószerek például 80— 100° forrpontú alifás benzinek, metilénklorid, triklóretilén, széntetraklorid, benzol, toluol, xi­lol, ciklohexanol, ciklohexanon és nitrobenzol. Az eljárás több előnnyel rendelkezik, így a szemcsézés alacsonyabb hőmérsékleten végez­hető, mint a 156 671 lajstromszámú törzsszaba­dalom szerint. A szükséges legalacsonyabb hő­mérséklet már nem 60 C°, hanem csak 40 C°. Oldószerek beadagolásával a szemcsézési idő átlagban a felére csökken. A szemcsés termék egyenletesebb, a szemcsék átmérője rendszerint 0,1—1 mm. Magasabb ol­dószerhányadok esetén lehetővé válik 5 mm át­mérőjű és nagyobb szemcsék előállítása is. Más­részt viszont a szemcsék átmérője a keverési se­besség fokozása által csökkenthető. Ez az eljárás sikeresen alkalmazható műgyan­ták, így polialkilének, pl. polietilén, de különö­sen polivinilklorid és kopolimerei szemcsézé­sére. Továbbá rájöttek arra. hogy polimerek, kü­lönösen polivinilhalogenidek szemcsézése meg­valósítható csupán lágyítók és/vagy oldószerek beadagolásával. A polimerek egy részét lágyítókban és/'vagy oldószerekben oldják, a fennmaradó polimere­ket alacsony hőmérsékleten vízben szuszpendál­ják, a polimerek oldatát bekeverik a vizes szusz­penzióba, majd lassan addig melegítik, amíg a szemcsézés megtörténik. Ekkor a keverést abba­hagyják, ismét vizet adagolnak hozzá s rövid időre 80—100 C° fölé melegítik. Amennyiben oldószereket használnak, ezeket a vízzel együtt elpárologtat j ák. Lágyítóként bármelyik szokásos lágyítószer megfelel, különösen a ftalátlágyítók, valamint a szebacinsavészter^ adipinsavészter, foszfátlágyí­tók és polimerlágyítók. Oldószerként 30—200 C° forrpontú, előnyösen 60—110 C° forrpontú oldószereket használnak, továbbá olyanokat, amelyek gőzzel illóak. Ilyen oldószerek pl. az aromás szénhidrogének, elő­nyösen benzol, toluol, xilol, alifás szénhidrogé­nek, észterek, így butilacetát, ketonok, például ciklohexanon, éterek, például toluol és aceton. Klórozott szénhidrogének, például széntetraklo­rid. emulziós polivinilklorid szemcsézésére al­kalmasak. Most meglepődve azt tapasztaltuk, hogy halo­géntartalmú polimerek szemcsézése oldószerek és/vagy lágyítók segítségével ugyancsak lehet­séges, anélkül, hogy a polimerek egy részét a lágyítókban és/vagy az oldószerekben előre fel­oldjuk. A találmány tárgya eljárás halogéntartalmú polimerek szemcsézésére. A találmány értelmé­ben úgy járunk el, hogy a polimer, szuszpenzió­ban vagy emulzióban levő gyantákat vízzel fel­hígítjuk, ehhez a hígított anyaghoz keverés köz­ben oldószert és/vagy lágyítót adunk, pehely­képződésig keverjük, majd a keverést addig folytatjuk szobahőmérsékleten vagy lassan kb. 40 C°-ra melegítve, amíg szemcsés csapadék kép­ződik. Különösen emulziós polivinilkloridok szem­csézése esetén az oldószer illetve a lágyító bea­dagolása előtt a gyantára vonatkozva 0,1—2%, előnyösen 0,25—1,25% mennyiségű, szilárd sóra számított alkáliföld-, alumínium- vagy nehéz­fémsót adagolunk be vizes oldat formájában. A találmány szerinti eljárás során E—PVC szemcsézésére előnyösen olyan oldószereket al­kalmazunk, amelyek emulziós poíivinilkloriddal duzzadnak, illetve az emulziós polivinilkloridot kocsonyásítják, például aromás szénhidrogéne­ket, így benzolt, toluolt, xilolt vagy klórozott szénhidrogéneket, így széntetrakloridot. E—PVC szemcsézésére azonban nem kocso­nyásító oldószerek is alkalmasak, például észte­rek, így butilacetát, ketonok, pl. ciklohexanon, éterek, így dibutiléter, alkoholok, így n-butanol vagy alifás szénhidrogének, pl. petroléter; az említett oldószerek elegyei is használhatók. A szemcsék keménységét befolyásolhatjuk az oldószerek megválogatása által. Minél erősebben kocsonyásítja az oldószer a PVC-t, annál ke­ményebbek a szemcsék. Lágyítómentes emulziós polivinilklorid szem­csézésére 10—400 rész, előnyösen 100—200 rész oldószert használunk 100 rész poliviniíklorid­hoz. Minél kevesebb oldószert alkalmazunk, an­nál kisebbek a szemcsék, minél több az oldó­szer, annál nagyobbak. Az a hőmérséklet, ame­lyen az oldószert beadagoljuk, szintén befolyá­solja'a szemcsenagyságot. így pl. finom szem­cséket kapunk, ha poíivinilkloriddal duzzadó oldószereket használunk, s ezeket magas hő­mérsékleten, előnyösen 80—90 C°-on adagoljuk be. Az alkalmazott hőmérsékletnek természete­sen alacsonyabbnak kell lennie, mint a víz forr­pont] a és magasabbnak, mint az alkalmazott ol­dószeré. A keverés sebessége és módja szintén befo­lyásolhatja a szemcsenagyságot. Azt tapasztal­tuk például, hogy ha a keverés intenzitása ala­csonyabb és a keverőszerkezetek kevesebb szárnylapáttal rendelkeznek, a szemcsenagyság egyenletesebb lesz, mint gyorsabb keverés és több szárnylapátos keverőszerkezet esetén. 15 20 25 SO 35 40 45 50 55 60

Next

/
Thumbnails
Contents