157070. lajstromszámú szabadalom • Eljárás és berendezés vetőmagvak csávázására

MAGYAR NÉPKÖZTÁRSASÁG ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL SZABADAL LEÍRÁS SZOLGALATI TALÁLMÁNY Bejelentés napja: 1968. VI. 28. (BU—469) Közzététel napja: 1969. IX. 22. Megjelent: 1970. X. 20. 157070 Nemzetközi osztályozás: A 01 c 1/08 +'/ \.*S Feltalálóik: Dr. Pszotka Ede oki. gépészmérnök, 50%, Szabó Ervin aki. gépészmérnök, 17%, Stroshimayer Kálmán oki. gépészmérnök, 17%, Gyürk István oki. gépészmérnök, 16%, Budapest Tulajdonos: Budapesti Mezőgazdasági Gépgyár, Budapest Eljárás és berendezés vetőmagvak csávázására A találmány eljárás és berendezés vetőmagvak csávázására. A vetőmagcsávázás célja, a magok felületeire tapadó és mélyebb rétegeibe behatoló káros gombacsírák elpusztítása által az egészséges, magas terméshozam fontos alapfeltételeinek biztosítása. A jelenleg használatos porcsávázási eljárások lényege, hogy 100 kg magra 0,2—2 kg mennyiségű csávázóport dobban, vagy keverő-szállító csigaházban a csávázandó magvakkal összekeverik, miáltal a csávázópor egy része a magok felületeire tapad. Az ilyen módon végzett száraz porcsávázási eljárás hátránya, hogy a különbözp méretű porszemcsék a maghoz való tapadási viszonyai eltérőek. Az alkalmazott csávázóporok szemcsemérete meglehetősen széles határok között változik. A por nagyobb 35—50 mikron közötti szemcséi nem tapadnak kellően, különösen a sima felületű magvakra, a kisebb 5—15 mikron közötti porszemcsék viszont a beporozott magvak továbbítása, zsákolása közben leválnak és a környező levegőbe jutnak. Ennek meggátlására porelszívó és szűrőberendezést alkalmaznak, azonban a környezet szennyeződése a dobtömítés résein és a zsákolónyílásokon kiáramló por következtében mégis bekövetkezik és egyéni védőfelszereléseket kell alkalmazni. 10 15 20 25 A csávázópor fertőtlenítő hatását a talajnedvesség indítja meg, ezért a száraz porcsávázás csak ott alkalmazható eredményesen, ahol a vetés után megfelelő mennyiségű csapadékra lehet számítani. A csávázópor jó megkötése és a fungicid hatás biztosabb megindítása végett alkalmazzák az utónedvesített eljárást, amelynél a porral kezelt magvak 100 kg mennyiségére kb. 1 liter vizet permeteznek. Ismert kombinált csávázási eljárás is, amelynél a porral kezelt magvakra csávázószeroldatot permeteznek. Ennek végrehajtására ismeretesek berendezések, amelyeknél a magvak porral való kezelése után vizet, vagy csávázófolyadékot permeteznek. Az ezideig ismeretes nedvesítési eljárások hátránya, hogy a bepermetezett folyadék a magon már megtapadt csávázópor egy részét lemossa, így ezen magfeíületek védtelenül maradnak. A lemosódás mértékének - megfelelő mennyiséggel több csávázóport kell felhasználni, hogy a lemosott felületekre a keverés folyamán a szer rátapadásának lehetőségét biztosrfcsák. További hátránya az utónedvesítési eljárásnak, hogy nedvesítése olyan nagymérvű, hogy a csávázás után közvetlen vetés szükséges. A porozási folyamat első művelete a gép por-S0 tartályának csávázóporral való feltöltése. Az 157070