157057. lajstromszámú szabadalom • Feltáró berendezés bauxitok nátrium aluminátlúggal történő kezelésére magas hőmérsékleten
SZABADALMI 157057 MAGYAR NÉPKÖZTÁRSASÁG LEÍRÁS SZOLGÁLATI TALÁLMÁNY jätak Nemzetközi osztályozás: C 01 f lip Bejelentés napja: 1968. IV. 26... (AU—196) • *-* ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL Közzététel napja: 1969. VII. 23. Megjelent: 1970. VII. 25. Feltalálok: Dr. Juhász Ádám oki. kohómérnök, 25%, Máhig László oki. gépészmérnök, 20%, Nagy Albert ökl. kohómérnök, 10%, Dr. Sigmond György vegyészmérnök, 10%,. Steiner János oki. gépészmérnök, 35%, Budapest Tulajdonos: Alumíniumipari Tervező Vállalat, Budapest Feltáró berendezés bauxitok nátrium aluminátlúggal történő kezelésére magas hőmérsékleten A timföldgyártás során a timföld tartalmú ásványokat — többnyire bauxitokat — nátrium aluminátlúggal összekeverik és az így keletkezett zagyot az ásványi összetételtől függően melegítik és magasabb hőmérsékleten feltárják. Ezt a folyamatot rendszerint megfelelő hőhasznosítással egybekötve, sorba kötött autoklávokban folyamatosan végzik. Ezek a berendezések 240—250 C° feltárási hőmérsékletig általában nagyobb nehézség nélkül használhatók, bár jelentős beruházási költséggel járnak. Ilyen hagyományos rendszert mutatunk be vázlatosan az 1. sz. ábrán, ahol a feltárásra kerülő zagy az 1 szivattyúval jut a 2 előmelegítőkből kialakított előmelegítő sorra, onnan a 3 expanziós gőzökkel fűtött autoklávokba, majd a 15 vezetéken érkező Miss gőzzel fűtött 4 autoklávokbam éri el a feltárási hőmérsékletet. Ezen a viszonylag alacsony feltárási hőmérsékleten szükséges viszonylag magas tartózkodási időt az 5/pihentető autoklávok biztosítják. A megfelelő hőhasznosítást a 6 expanziós edényekből kialakított expanziósor nyújtja. Az ezekben felszabaduló gőzök a 16 vezetékeken az elÓmelegítők fütőterébe, illetve, az autoklávok fütőcsöveibe jutnak. Közismert, hogy a feltárási hőmérséklet emelésével jelentősen nő a reakció sebessége, nő a kihozatal és általában javulnak a további fel-10 dolgozás technológiai viszonyai is. Magyar bauxitokkal végzett kísérletek egyértelműen mutatják az ülepedési és szűrési viszonyok javulását is. Ezekre a bauxitokra vonatkozóan pl. 210 C°-on 120 perces feltárással a feltárási hatásfok 88,40%, míg 230 C°-on már 15 perc után a feltárási hatásfok közel azonos, 88,47% volt. A- hőmérséklet további emelésénél — pl. diaszpor tartalmú bauxitfajtáknál — ugrásszerű javulás tapasztalható a feltárási kihozatalban. Az ismert tények miatt sok kutató próbálkozott magashőimérsékletű (250—300 C°) feltárással és többen látták ennek megoldhatóságát „cső 15 autoklávokban", cső feltárással. A gyakorlati megvalósítást általában duplafalú csővel gondolták el, melynél a belső cső egyik végén magasnyomású szivattyúval táplálják be a zagyot, míg a cső másik végén szabályozó szelep biztosítja a szükséges nyomást, közben a külső csőbe vezetik a fűtőközeget, mely a zagyot melegíti. E megoldás gyakorlatilag megvalósítható, de igen nagv hátránya, hogy a hosszegységre eső fűtőfelület kicsi, ezért igen hosszú, sokszáz méter duplafalú csővezeték szükséges. (1. ALUMÍNIUM, 1967. júniusi száma 355 oldal. Probleme des Bauxit auf Schlusses.) 20 25 További hátránya az ismert csőfeltárásnak, 30 hogy egyetlen hosszú csőből áll és a feltárás so-157057