157040. lajstromszámú szabadalom • Eljárás alacsony biuret-tartalmú karbamid előállítására biuretet tartalmazó anyalúgból
3 157040 4 Ismeretes, hogy az újra felhasználás hagyományos módszerei szerint az anyalúgot visszavezetik a szintézis reaktorba, itt a biuret karbamiddá alakul vissza. Eddig az anyalúgökat a jobb hasznosítás el-Az 1. egyenletből nyilvánvaló, hogy ammónia jelenléte és nagy nyomás (a biuret képződési reakciója térfogatnövekedés közben megy végbe) elősegíti a biuret visszaalaíkulását karbaimiddá. Az ismert eljárások szerint a magas biuret-tartalmú anyalúgokat visszavezetik a szintézis-reaktorba, ahol ammóniafelesleg és nagy nyomás van, ez tehetővé teszi, hogy az anyalúgban levő biuret részlegesen visszaalakuljon. Azoa-A 3. egyenletből kintűnik, hogy víz és karbamid bevezetése a reaktorba erősen csökkenti a hozjaimot. Ezért az ismert eljásrások esetén a szintézisszakasz összes készülékének a méretét növelni kell (reaktor, karbamát-bontó st'h), ami jelentősen emeli a berendezési költségeket. Továbbá nagyon megnövekednek a közszolgáltatási követelmények (gőz, energia, hűtővíz) az átalakulásnak az egyes szakaszokban bekövetkező csökkenése miatt, amelyet az anyaságoknak a reaktorba való bevezetése és a viszszavezetendő reagálatlan vegyület (karbamát) mennyiségének növekedése okoz. A találmány egyik célja az, hogy olyan eljárást nyújtson, amely lehetővé teszi, hogy alacsony biuret-tartalmú kristályos karbamidot állítsunk elő az ismert eljárások hátrányainak kiküszöbölésével. A találmány szerinti eljárással nyert alacsony biruet^tartalmú karbamidot felhasználhatjuk vagy közvetlenül úgy, ahogy képződött vagy tabletták .alakjában, vagy pedig olvasztással bármely ismert módon szemcsés karbamidot készíthetünk belőle. A találmány szerinti érésére egyéb kezeléseknek vetették alá és ezután vezették vissza karbamát kondenzáló rendszerek segítségével. Ez az eljárás az alábbi egyensúlyra vezető reakeión alapszik: 1. ban ezt a visszaalakítást nem. lehet teljessé tenni az ammónia elégtelen parciális nyomása és egyéb gáz alakú termékek jelenléte miatt. Továbbá az összes említett módszer komoly hátránya, hogy a víz és ikarbamid bevezetése a reaktorba jelentősen akadályozza magának a karbamidnak a képződését. A karbamid szintézis reaktoraiban végbemenő alapreakciók jól ismerteik, az alábbi 2. és 3. reakcióegyenletekkel szemléltethetők. eljárás alkalmazható a széndioxiddal és ammóniával végzett karbiamid-szintózisben. A fent említett eljárás szerint a fcarbamiddá át nem alakult karbamát visszacirkuláltatását a reaktorba nagy nyomáson (50—300 kg/cm2 ) végzik, míg az 50—300 kg/cm2 nyomáson dolgozó karbamát-boötóba gáz alakú ammóniát injektálnak ellen áramban a karbamiid-oldaitba, így teljes disszociációt és a kafbarnáinak a karbamid-ioMattól való elkülönülését érik él. A találmány szerint a kristályosító rendszerből nyert anyalúgökat az említett karbamátbontóba vezetjük. Azt tapasztaltuk, hogy a bevezetett oldatban (anyalúg) levő biuret gyorsain visszaalakul karbamiddá a jelenlevő ammánia-ellenáram segítségével, anélkül, hogy a karb»mát Asszociációját negatívan befolyásolná. A karbamát-bontóban a gáz-atmoszféra ammóniában egyre gazdagabb, és a legalsó neszben gyakorlatilag 50— 300 kg/cm2 tiszta ammóniából áll. Ennek következtében a biuret visszaalakulása ilyen körülmények között nagyon rövid idő alatt megy végbe, ezért a találmány szerinti eljárás nem változtatja meg a karbamid termelő üzem cirkulációját. Ezenkívül az említett el-5 N / CO \ NI y CO \ ~N 20 25 ( 2 foly« 2 40 45 50 55 60 65 NH, / NH, CO / \ 2 CO folyadék ' NH + NH3 gáz \ - / NH, CO \ NH, ONH. 4 2 NH3 gáz + C0 2 gáz CO folyadék \ - NH9 ONH4 NH; 2 CO folyadék ~~~ CO folyadék + H,0 folyadék \ \ NH2 NH2 2
