157021. lajstromszámú szabadalom • Eljárás az átészterezési, ill. észterezési idő csökkentésére rész-észterek előállításakor polialkoholokból, olajokból és zsírsavakból, különösen alkidgyanták szintézisére

MAGYAR NÉPKÖZTÁRSASÁG ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL SZABADALMI LEÍRÁS Bejelentés napja: 1967. II. 22. (LA—639) Német Demokratikus Köztársaság-beli elsőbbsége: 1966. IV. 22. (WP 39 c/117186) Közzététel napja: 1969. VIII. 22. Megjelent: 1970. VIII. 25. 157021 Nemzetközi osztályozás: C 08 fi l'itmtt: * *•- 1 . ' ' J Feltaláló: Walther Günter oki. vegyész, Falkenstein, Német Demokratikus Köztársaság Tulajdonos: VEB Lackkunstharz- und Lackfabrik, Zwickau, Zwickau, Német Demokratikus Köztársasás Eljárás az átészterezési, ill. észterezési idő csökkentésére rész-észterek előállításakor polialkoholokból, olajokból és zsírsavakból, különösen alkidgyanták szintézisében A találmány tárgya eljárás részleges észterek előállításánál polialkoholokból, olajokból és zsírsavakból, különösképpen alkidgyanták szin­tézisénél az átészterezési ill. észterezési idő csök­kentésére. Az eljárás olyan folyamatoknál is alkalmazha­tó, amelyeknél a fent említett eljárás szerint elő­állított részleges észterek kiindulási anyagként vagy közbenső termékként szerepelnek. Ismeretes, hogy a zsírsavval módosított mű­gyanták, az étkezési zsírok, mosószerek és emul­gáló szerek előállításánál részleges észtereket használnak kiindulóanyagként. A részleges észtereknek a műszaki gyakorlat­ban leggyakrabban alkalmazott két előállítási módszere a zsírsavak észterezése polialkoholok­kal és az olajok átészterezése polialkohol okkal. Az ily módon nyert részleges észterek tri-, di­es monoészterekből, valamint szabad polialko­holokból állnak. Az észterezés és átészterezés egyensúlyi reakciók, amelyek az egyensúly vég­pontjának a részleges észterek elérése céljából történő beállításához meghatározott időt igé­nyelnek. Szerves egyensúlyok beállításához többnyire hosszabb idő szükséges, ami a részleges észterek átészterezésénél ill. észterezésénél dimerizáció, elszíneződés, valamint az alkalmazott alkoholok éter- és lebomlási termékeinek képződése révén rendkívül negatív jelenségként jelentkezik. 10 15 20 25 Mind ez ideig kutattak az egyensúly beállását lehető leggyorsabban biztosító megfelelő mód­szer után. Az egyensúly gyors beállítására elfogadhatóbb eredményeket bázikus és savas katalizátorok, valamint hőmérséklet-emelés révén értek el. A savas katalizátorok a nagyipari gyakorlat­ban alig bírnak jelentőséggel, mivel alkalmazá­suk esetén a részleges észterekben várható mo­noésztér arány ill. a négyértékű alkoholoknál keletkező diészter mennyisége igen csekély. Emellett a magas átészterezési vagy észterezési hőmérséklet az ilyen jellegű katalizátorok bom­lását okozza, miáltal a kapott részleges észter igen sötét színeződésű. Továbbá a savas közeg a polialkoholok képződését segíti elő. Az alkalikus katalizátoroknak az egyensúly beállását gyorsító előnyös sajátságuk mellett szintén jelentős hátrányaik vannak. Az ólomoxid a zsírsavakkal zsírsav-ólomsó­kat képez, amelyek az észterkeverékben, oldha­tók, azonban azt nagyon sötétre színezik. A kétértékű bázisok a zsírsavakkal zsírsavas sókat képeznek, amelyek az észterkeverékben nem oldhatók és ezért kicsapódnak. A polialkoholoknak olajokkal vagy zsírsavak­kal történő átészterezésénél ill. észterezésénél az egyensúly gyors beállítására a manapság még 80 leginkább alkalamazott katalizátorok az alkáli 157021

Next

/
Thumbnails
Contents