157013. lajstromszámú szabadalom • Eljárás az 5-helyzetben bázikus oldallánccal helyettesített 5H-dibenzo(a,d) cikloheptének előállítására
5 157013 6 -dihalógén-10,ll-dihidro-5HHdibenzo(a,d)cikloheptén-5-onból alkáli hozzáadásakor egy molekula hidrogénfaalogenid lehasad és 1-klór(vagy fluor)-10, (ill. ll(-halogén-5H-dibenzo(a,d)ciklóheptén-5-on képződik. 5 Az Yx helyén hidroxi-csoportot és Y 2 helyén hidrogénatomot tartalmazó (II) képletű karbinolokat célszerűen a következőképpen állíthatjuk elő: 10 Amennyiben Rx helyén metil-csoportot tartalmazó (II) képletű karbinolt kívánunk előállítani, úgy a megfelelő triciklikus 5-ketont közvetlenül pl. dimetilaminopropil-magnéziumkloriddal reagáltatjuk, majd a reakcióterméket 15 hidrolizáljuk. Amennyiben Hí hidrogénatomot jelent, a reakciónál reagensként előnyösen metil-benzil-aminopropil-magnéziumkloridot alkalmazunk. A reakció lejátszódása és a hidrolízis Után képződő terméket klófhangyasavetilészter- 20 rel hozzuk reakcióba és a keletkező 5-hidroxi-5--[3-(metil-karbetoxi-amino)-propil]-vegyületet hidrolizáljuk, mimellett spontán, dékarboxilezés játszódik le a megfelelő 5-hidroxi-5-(3-metilaminopropü)-vegyület keletkezése közben. 25 Az Yj helyén hidrogénatomot és Y2 helyén hidroxi-csoportot tartalmazó (II) képletű karbinolökat pl. oly módon állíthatjuk elő, hogy a megfelelő triciklikus 5-ketont etilmagnézium- ,.» bromiddal reagáltatjuk és a reakcióterméket hidrolizáljuk. A keletkező 5-hidroxi-5-etil-vegyületet acetilkloriddal dehidratáljuk, majd hangyasavval és hidrogénperoxiddal kezeljük. Ekkor egy 5-hidroxi-5-(l-hidroxietil)-vegyületet ^ kapunk, melyet vizes kénsawal a megfelelő 5--acétil-vegyületté dehidratálunk. Formaldehiddel és metil-, ill. dimetilamin-hidrokloriddal vaió kezeléskor 5-(metil-, ill. dimetilaminopropionil)-vegyületet kapunk, melyet nátriumbórhidrides redukcióval a megfelelő karbinollá alakítunk. A találmányunk tárgyát képező eljárás másik előnyös foganatosítási módja szerint [b) módszer] egy (III) általános képletű halogenidet valamely dimetilaminopropilmagnéziumhalogenid- ,45 del reagáltatunk. A reakció után exociklikusan telített (I) képletű vegyületeket kapunk. E módszer különösen olyan exociklikusan telített (I) képletű vegyületek előállítására alkalmas, melyek egyidejűleg a 10,11-helyzetben kettőskötést 50 tartalmaznak. Az eljárás előnyös foganatosítási módja szerint egy W helyén klóratomot tartalmazó (III) képletű vegyületet szilárd, finoman porított alakban vagy indifferens szerves oldószerben (pl. absz.éterben, benzolban fi5 vagy tetrahidrofuránban) a dimetilaminopropilmagnéziumklorid a fentiekben ismertetett indifferens oldószerrel képezett szuszpenziójába viszünk be. A reakciót célszerűen szobahőmérséklet és a reakcióelegy forráspontja közötti hő- 60 fokon végezzük el. A reakció lejátszódása után a reakcióterméket hidrolízisnek vetjük alá, melyet előnyösen gyakorlatilag semleges körülmények között — pl. vizes ammóniumklorid oldattal történő kezeléssel — hajtunk végre. 65 A (III) képletű kiindulási halogenideket önmagukban ismert módszerekkel állíthatjuk elő, pl. a megfelelő triciklikus 5-keton redukciója és a keletkező 5-hidroxi-vegyület halogénezése útján. A találmányunk tárgyát képező eljárás további foganatosítási módja [c) módszer] szerint valamely (IV), (V) vagy (VI) általános képletű vegyületet metilaminnal vagy dimetilaminnal kezelünk. A (IV) képletben Z előnyösen klór- vagy brómatomot jelent. Amennyiben Z helyettesített szulfoniloxi-gyököt képvisel, úgy jelentése elsősorban a következő lehet:. kis szénatomszámú alkilszulfoniloxi-gyökök, pl. meziloxi-gyök, fenilszulf oniloxi-gyökök; kis szénatomszámú alkilfenilszulfoniloxi-gyökök, pl. toziloxi-gyök; vagy fenil-kis szénatomszámú alkilszulfoniloxi-gyökök, pl. f enil-meziloxi-gyök. Az „A"-anion előnyösen valamely szervetlen savból, pl. sósavból, brómhidrogénből, jődhidrogénből vagy kénsavból deriválható. A (IV) képletű vegyületek — éspedig különösen a Z helyén halogénatomot tartalmazó (IV) képletű vegyületek — metilaminnal, ill. dimetilaminnal történő reagáltatása a találmányunk szerinti eljárás egyik előnyös foganatosítási módját képezi. A (IV), (V) és (VI) képletű vegyületek metilaminnal vagy dimetilaminnal történő reakcióját célszerűen zárt edényben magasabb hőmérsékleten — pl. kb. 50—175 C°-on — végezzük el. A reakciót inert szerves oldószerben hajthatjuk végre (pl. metanol, etanol, benzol, toluol vagy hasonlók). Előnyösen járhatunk el oly módon, hogy a metil-, ill. dimetilamin feleslegében dolgozunk. (IV) képletű vegyületekkel történő reagáltatásnál e felesleg a savmegkötőszer szerepét is betöltheti. Eljárhatunk azonban oly módon is, hogy más savmegkötőszereket (pl. vízmentes káliumkarbonátot) alkalmazunk. A (VI) képletű vegyületeket előnyösen Valamely fém (pl. nátrium vagy lítium), fémamid (pl. nátrium- vagy káliumamid) vagy szerves fémvegyület (pl. f enil-lítium vagy valamely Grignard-vegyület) jelenlétében reagáltatjuk. E célra különösen előnyösen Grignard-vegyületeket alkalmazhatunk. A (IV) képletű kiindulási anyagokat pl. oly módon állíthatjuk elő, hogy a megfelelő triciklikus 5-ketont valamely metöxipropilmagnéziumhalogeniddel reagáltatjuk, a keletkező karbinolt hidrolizáljuk, redukáljuk vagy dehidratáljuk és a kapott terméket halogénezőszerrel kezeljük. A kiindulási anyagként ugyancsak felhasználható (V) általános képletű kvaterher sókat a megfelelő amino-, monometilamino- vagy dimetilamino-vegyületek metilező-szerrel (pl. rnetilkloriddal, , metilbromiddal, metil jodiddal vagy dimetilszulfáttal) történő metilezésével állíthatjuk elő. A (VI) képletű kiindulási anyagokat a megfelelő triciklikus 5-ketonok és valamely allil-Grignard-vegyület reakciójával készíthetjük. 3
