157013. lajstromszámú szabadalom • Eljárás az 5-helyzetben bázikus oldallánccal helyettesített 5H-dibenzo(a,d) cikloheptének előállítására

5 157013 6 -dihalógén-10,ll-dihidro-5HHdibenzo(a,d)ciklo­heptén-5-onból alkáli hozzáadásakor egy mo­lekula hidrogénfaalogenid lehasad és 1-klór­(vagy fluor)-10, (ill. ll(-halogén-5H-dibenzo(a,d)­ciklóheptén-5-on képződik. 5 Az Yx helyén hidroxi-csoportot és Y 2 helyén hidrogénatomot tartalmazó (II) képletű karbino­lokat célszerűen a következőképpen állíthatjuk elő: 10 Amennyiben Rx helyén metil-csoportot tar­talmazó (II) képletű karbinolt kívánunk elő­állítani, úgy a megfelelő triciklikus 5-ketont közvetlenül pl. dimetilaminopropil-magnézium­kloriddal reagáltatjuk, majd a reakcióterméket 15 hidrolizáljuk. Amennyiben Hí hidrogénatomot jelent, a reakciónál reagensként előnyösen me­til-benzil-aminopropil-magnéziumkloridot alkal­mazunk. A reakció lejátszódása és a hidrolízis Után képződő terméket klófhangyasavetilészter- 20 rel hozzuk reakcióba és a keletkező 5-hidroxi-5--[3-(metil-karbetoxi-amino)-propil]-vegyületet hidrolizáljuk, mimellett spontán, dékarboxilezés játszódik le a megfelelő 5-hidroxi-5-(3-metilami­nopropü)-vegyület keletkezése közben. 25 Az Yj helyén hidrogénatomot és Y2 helyén hidroxi-csoportot tartalmazó (II) képletű karbi­nolökat pl. oly módon állíthatjuk elő, hogy a megfelelő triciklikus 5-ketont etilmagnézium- ,.» bromiddal reagáltatjuk és a reakcióterméket hidrolizáljuk. A keletkező 5-hidroxi-5-etil-ve­gyületet acetilkloriddal dehidratáljuk, majd hangyasavval és hidrogénperoxiddal kezeljük. Ekkor egy 5-hidroxi-5-(l-hidroxietil)-vegyületet ^ kapunk, melyet vizes kénsawal a megfelelő 5--acétil-vegyületté dehidratálunk. Formaldehid­del és metil-, ill. dimetilamin-hidrokloriddal vaió kezeléskor 5-(metil-, ill. dimetilaminopropionil)­-vegyületet kapunk, melyet nátriumbórhidrides redukcióval a megfelelő karbinollá alakítunk. A találmányunk tárgyát képező eljárás másik előnyös foganatosítási módja szerint [b) mód­szer] egy (III) általános képletű halogenidet va­lamely dimetilaminopropilmagnéziumhalogenid- ,45 del reagáltatunk. A reakció után exociklikusan telített (I) képletű vegyületeket kapunk. E mód­szer különösen olyan exociklikusan telített (I) képletű vegyületek előállítására alkalmas, me­lyek egyidejűleg a 10,11-helyzetben kettőskötést 50 tartalmaznak. Az eljárás előnyös foganatosí­tási módja szerint egy W helyén klóratomot tartalmazó (III) képletű vegyületet szilárd, fi­noman porított alakban vagy indifferens szer­ves oldószerben (pl. absz.éterben, benzolban fi5 vagy tetrahidrofuránban) a dimetilaminopropil­magnéziumklorid a fentiekben ismertetett in­differens oldószerrel képezett szuszpenziójába viszünk be. A reakciót célszerűen szobahőmér­séklet és a reakcióelegy forráspontja közötti hő- 60 fokon végezzük el. A reakció lejátszódása után a reakcióterméket hidrolízisnek vetjük alá, me­lyet előnyösen gyakorlatilag semleges körülmé­nyek között — pl. vizes ammóniumklorid oldat­tal történő kezeléssel — hajtunk végre. 65 A (III) képletű kiindulási halogenideket ön­magukban ismert módszerekkel állíthatjuk elő, pl. a megfelelő triciklikus 5-keton redukciója és a keletkező 5-hidroxi-vegyület halogénezése út­ján. A találmányunk tárgyát képező eljárás továb­bi foganatosítási módja [c) módszer] szerint va­lamely (IV), (V) vagy (VI) általános képletű ve­gyületet metilaminnal vagy dimetilaminnal ke­zelünk. A (IV) képletben Z előnyösen klór- vagy brómatomot jelent. Amennyiben Z helyettesített szulfoniloxi-gyököt képvisel, úgy jelentése első­sorban a következő lehet:. kis szénatomszámú alkilszulfoniloxi-gyökök, pl. meziloxi-gyök, fe­nilszulf oniloxi-gyökök; kis szénatomszámú alkil­fenilszulfoniloxi-gyökök, pl. toziloxi-gyök; vagy fenil-kis szénatomszámú alkilszulfoniloxi-gyö­kök, pl. f enil-meziloxi-gyök. Az „A"-anion elő­nyösen valamely szervetlen savból, pl. sósavból, brómhidrogénből, jődhidrogénből vagy kénsav­ból deriválható. A (IV) képletű vegyületek — éspedig külö­nösen a Z helyén halogénatomot tartalmazó (IV) képletű vegyületek — metilaminnal, ill. dimetil­aminnal történő reagáltatása a találmányunk szerinti eljárás egyik előnyös foganatosítási módját képezi. A (IV), (V) és (VI) képletű vegyületek metil­aminnal vagy dimetilaminnal történő reakcióját célszerűen zárt edényben magasabb hőmérsék­leten — pl. kb. 50—175 C°-on — végezzük el. A reakciót inert szerves oldószerben hajthatjuk végre (pl. metanol, etanol, benzol, toluol vagy hasonlók). Előnyösen járhatunk el oly módon, hogy a metil-, ill. dimetilamin feleslegében dol­gozunk. (IV) képletű vegyületekkel történő rea­gáltatásnál e felesleg a savmegkötőszer szerepét is betöltheti. Eljárhatunk azonban oly módon is, hogy más savmegkötőszereket (pl. vízmentes káliumkarbonátot) alkalmazunk. A (VI) képletű vegyületeket előnyösen Valamely fém (pl. nátri­um vagy lítium), fémamid (pl. nátrium- vagy káliumamid) vagy szerves fémvegyület (pl. f e­nil-lítium vagy valamely Grignard-vegyület) je­lenlétében reagáltatjuk. E célra különösen elő­nyösen Grignard-vegyületeket alkalmazhatunk. A (IV) képletű kiindulási anyagokat pl. oly módon állíthatjuk elő, hogy a megfelelő tri­ciklikus 5-ketont valamely metöxipropilmagné­ziumhalogeniddel reagáltatjuk, a keletkező kar­binolt hidrolizáljuk, redukáljuk vagy dehidra­táljuk és a kapott terméket halogénezőszerrel kezeljük. A kiindulási anyagként ugyancsak felhasználható (V) általános képletű kvaterher sókat a megfelelő amino-, monometilamino- vagy dimetilamino-vegyületek metilező-szerrel (pl. rnetilkloriddal, , metilbromiddal, metil jodiddal vagy dimetilszulfáttal) történő metilezésével ál­líthatjuk elő. A (VI) képletű kiindulási anyago­kat a megfelelő triciklikus 5-ketonok és vala­mely allil-Grignard-vegyület reakciójával ké­szíthetjük. 3

Next

/
Thumbnails
Contents