157005. lajstromszámú szabadalom • Eljárás viaszszerű triazinok és ezeket tartalmazó felületnemesítőszerek előállítására

157005 4 Telített nitrogéntartalmú és gyűrűbeli nitrogén­atomon keresztül kapcsolódó heterociklusos cso­portként előnyösen 5—7 tagú gyűrűrendsze­rek szerepelhetnek, amelyek gyűrűtagként a nit­rogénen kívül még további heteroatomokat, mint oxigént vagy ként is tartalmazhatnak, mint pl. a pirrolidin, piperidin, piperazin, 1-alkilpipe­razin, morfolin, tiomorfolin, hexahidro^azepin és -diazepin,. Ezek a heterociklusos csoportok he­lyettesítetlenek vagy pl. alkilgyökökkel és/vagy halogénalkilgyököikkel egyszeresen vagy több­szörösen helyettesítettek lehetnek. Az X híd-tagot képező több-bázisú amin­gyökként alifás poliaminok, pl. etiléndiamin, hexametiléndiamin, . N,N-bisz~(gamma-amino­propil)-N-metilamin, aromás vagy aliciklusos poliaminok, pl. feniléndiaminok, diamino-dife­nilalkánok, l-amino-3-aminometil-ciklohexán, heterociklusos 'poliaminok, pl. 2,6-diamino-piri­din, valamint legalább kétbázisú hidráit nitro­géntartalmú heterociklusos vegyületek, pl. a pi­perazin kétvegyértékű gyökei jöhetnek tekin­tetbe. Az (I) általános képletű új triazinok előállítá­sa a találmány értelmében oly módon történhet, hogy valamely (II) általános képletű 2-guanidi­no-4-amino-s-triazin — e képletben Hal halo­génatomot (35 rendszámig), Rj, R2 és R : j egymástól függetlenül egy vagy két alifás gyökkel helyettesített aminocsoportot vagy a gyűrűbeli nitrogénatomján keresztül kötődő, helyettesítetlen vagy helyettesített, telített, 3—7 tagú és esetleg további hetero­atomokat is tartalmazó nitrogéntartalmú heterociklusos csoportot képviselnek — két egyenértéknek megfelelő mennyiségét vala­mely több-bázisú amin vagy egy, legalább két­bázisú nitrogéntartalmú heterociklusos vegyüle­tet egy egyenértéknyi mennyiségével reagáltat- . juk savlekötőszer jelenlétében, 100° és 300 C° közötti hőmérsékleten, adott esetben oldószer vagy hígítószer jelenlétében.. Oldó- ül. hígítószerként különösen magasabb forrpontú, 100 C° felett forró szerves oldószerek, mint alifás vagy aromás szénhidrogének, pl. ma­gasabb forrpontú ásványolaj-frakciók, toluol, xilolok, halogénezett szénhidrogének, mint klór­benzol, magasabb forrpontú éterek, N-alkilezett savamidok, szulfoxidok stb. jöhetnek tekintetbe. Savlekötőszerként a találmány szerinti eljá­rásban akár szervetlen bázisok, mint alkáli­vagy földalkálikarbonátok vagy -hidroxidok, akár szerves bázisok, mint tercier aminők, pl. piridin vagy kollidin alkalmazhatók. Egyes ese­tekben előnyös lehet oldó- ill. hígítószerként szerves tercier amint, pl. piridint alkalmazni, amely egyidejűleg szerepel oldószerként és sav­lekötőszerként is. Az (I) általános képletű új triazinok jellemző olvadáspontot és viaszszerű tulajdonságokat mu­tatnak; e tulajdonságaik alapján ezek a vegyü­letek a szokásos kereskedelmi minőségű termé­szetes vagy szintetikus viaszok helyett vagy ezekkel együtt alkalmazhatók mindenfajta felü­let védelmére és nemesítésére. Ezek az anyagok 5 a természetes viaszokra jellemző tulajdonságok­kal rendelkeznek, mint a zsíroldószerekben való oldhatóság, természetes és szintetikus viaszokkal való keverhetőség; ezek az anyagok megfelelő emulgátorok hozzáadása esetén vízben nagy 10 diszperzitású emulziókká, alakíthatók. Az új ve­gyületek a vegyszerekkel, különösen az alkáliák­kal szemben igen jó ellenállóképességű bevona­tokat képeznek. Kitűnő viaszszerű tulajdonsá­gaik alapján ezek a termékek gyakorlatilag 15 egyenértékűek a monitánsavészterekkel. Emellett ezek az új triazinok jól használhatók minden­fajta textíliák lágyítására is. A találmány szerinti felületnemesítőszerek oly módon állíthatók elő, hogy egy- vagy több-20 fajta (I) általános képletű triazint a felületek kezelésére alkalmas és ilyen célokra szokásos adalékanyagokkal elegyítünk. Ilyen anyagok pl. a következők: természetes és szintetikus viaszok, gyanták, szilikonok stb., amelyek a fizikai tulaj-25 donságok javítására alkalmasak, továbbá oldó­szerek, szervetlen és szerves töltőanyagok, mint szilikátok, műanyag-őrlemények, anionos, katio­nos vagy nem-ionos diszpergálószerek, tisztító­szerek, pl. természetes vagy szintetikus szappa-30 nok, tenzioaktív anyagok, pigmentek, a fény­állóság javítására alkalmas adalékok, minden­fajta stabilizátorok, pl. korróziógátló adalékok, illatosító anyagok, színezékek, biocid hatóanya­gok vagy ilyeneket tartalmazó pl. inszelkticid, 35 fungicid, baiktericid stib. szerek. A találmány szerinti felületnemesítőszerek aeroszol, oldat, emulzió, félszilárd vagy-szilárd paszta alakjában készíthetők el és alkalmazha­tók. Ezek a szerek tehát mindenfajta felület vé-40 delmére és nemesítésére, (pl. fényezőviaszként) alkalmasak és felhasználhatók papír kezelésére is, pl. karbonpapír előállítása céljából. Az új triazinoknak és a találmány szerinti fe­lületnemesítőszereknek az előállítási módját kö-45 zelebbről az alábbi példák szemléltetik. E pél­dákban a „részek" — amennyiben más nincsen megadva — súlyrészeket jelentenek; a hőmér­sékleti adatok Celsius-fokokban értendők. 50 . 1. példa a) 246 rész [4,6-diklór-s-triazinil-(2)]-imidokar­bonilkloridot 500 tf. rész széntetrakloridban ol-55 dunk és élénk keverés közben, 0° és —5° közötti hőmérsékleten 810 rész n-oktadecilamin 7500 tf. rész széntetrakloriddal készített oldatát adjuk hozzá. Ezután 150 rész nátriumkarbonát 1500 tf. rész vízzel készített oldatát csepegtetjük az 60 elegyhez. A reakcióelegyet lassan felmelegítjük és 5 óra hosszat forraljuk visszafolyató hűtő alatt. A reakció befejeződése után az oldószert ledesztilláljuk és a maradékot 3ß00 tf. rész ace­tonnal elkeverjük. A nem oldódó részt leszíva­(55 tássál szűrjük, vízzel alaposan mossuk és meg-

Next

/
Thumbnails
Contents