156999. lajstromszámú szabadalom • Szinesfényképészeti anyag javított színvisszaadással

MAGYAR NÉPKÖZTÁRSASÁG ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL SZABADALMI LEÍRÁS Bejelentés napja: 1968. VIII. 29. (FI—399) Német Demokratikus Köztársaság-beli elsőbbsége: 1967. VIII. 29. (WP 57 b/126 859) Közzététel napja: 1969. VIII. 22. Megjelent: 1970. IX. 15. 156999 Szabadalmi osztály: G 03 c V ív-1 '' Feltaláló: Dr. Meyer Kurt vegyészmérnök, Wolfen, Német Demokratikus Köztársaság Tulajdonos: VEB Filmfabrik Wolfen cég, Wolfen, Német Demokratikus Köztársaság Színesfényképészeti anyag javított színvisszaadással Ismeretes, hogy a rétegek közé beágyazott diffúzióálló színkapcsolókkal rendelkező többrétegű színesfényképészeti anyagoknál színelőhíváskor, különösen az erősebb megvilágítású és ezáltal erősebb előhívású helyeken színfeketedés következik be. Ennek az az oka, hogy a színelőhívó előhíváskor keletkező kapcsoló oxidációs terméke — a diimid-ion — nem közvetlenül kelétkezésének helyén kapcsol színes anyaggá, hanem diffúzióval több fim távolságig juthat, mielőtt a színkapcsolóval lejátszódó reakcióval vagy mellékreakciókkal elhasználódik. Ezeknek a jelenségeknek az a következménye, hogy az egyik rétegben előhívással keletkező oxidációs termék a közvetlenül szomszédos rétegbe bediffundálhat és ott színes anyaggá kapcsolhat. Ezzel a nemkívánatos jelenséggel több módon szállhatunk szembe. Így pl. a színkapcsolót tartalmazó emulziós rétegek közé színkapcsolőt tartalmazó vékony zselatin elválasztó rétegek elhelyezését javasolják. Ennek az eljárásnak az a hátránya, hogy csak az egyik réteggel előhívott hibás részkép kerülhető el, hacsak nem olyan két, színkapcsolót tartalmazó zselatinréteget helyezünk el egymás felett, melyek mindegyike a szomszédos emulziósréteg kapcsolóját tartalmazza. Az eljárásnak ez a változata azonban egy további öntési művelet következtében műszakilag költségesebb. Azonkívül a színesfilm vastagsága is nő, ez pedig a feldolgozáskor fellépő hátrá-10 15 20 25 30 nyok, különösen a hosszabb szárítási idő és az erélyesebb szárításkor fellépő felhaj lás miatt nem kívánatos. Az utóbb említett okok miatt a már régóta javasolt tiszta zselatin elválasztó rétegek sem oldják meg kielégítően a feladatot. Ha túl vékonyakba színszétválasztást javító hatásuk nem kielégítő, ha pedig elég vastagok, a fent említett hátrányok lépnek fel, adott esetben a fény hoszszabb szórási útja miatt az élesség romlása is. A mellékképek elkerülésére olyan elválasztó rétegek alkalmazását is javasolják, amelyekben a bediffundáló színelőhívó oxidációs termékeket olyan vegyületekkel, mint az 1-fenildiketotetrahidropiridazin vagy peri-naftindon történő reakcióval színtelen vegyületekké alakítják. Ezek a vegyületek azonban gyakorlatilag nem használhatók,- mivel a színelőhívó oxidációs termékekkel reakciósebességük sokkal kisebb. Hasonló érvényes a már javasolt, hidrokinon és pirokatekin típusú, szubsztitúcióval diffúzióállóvá tett redukálószerekre is. Ezzel szemben színtelen kapcsolóként olyan vegyületeket használnak, melyeknél az aktív metiléncsoporton egy hidrogénatomot alkil-, cikloalkil-, aril- vagy aralkilcsoporttal helyettesítenek. Reakcióképességük azonban sokkal kisebb, mint a színkaposolóké és előállításuk nagyobb ráfordítást igényel. A kapcsoló színelőhívó oxidációs terméknek a szomszédos rétegbe diffundálásával keletkező 156999