156963. lajstromszámú szabadalom • Eljárás fenilpropionsav-származékok előállítására

5 156963 ' 6 ban, 150 C°-ig menő, előnyösen 80 C° és 100 C° közötti hőmérsékleten. Különösen az alfa-klór-béta-(3,4-dimetaxifenil)-ammóniumpropionát aminálása során bizonyult előnyösnek, ha az autóklávban az üzemi 5 nyomást valamely közömbös gáz, pl. hidrogén vagy nitrogén segítségével növeljük. Az alfa-amino-propionsav-származékok ammóniumsói a reakcióelegyben jól oldódnak; a szabad aminosavak elkülönítése célszerűen az ammóniumsó oldatának vákuumban történő betöményítése után hajtható végre. Az alaninszármazékokat ily módon közvetlenül és nagy tisztaságban kapjuk. Ilyen munkamód esetén mellőzhető az az egyébként szokásos eljárásmód, hogy az aminosav oldatához egy meghatározott pH-érték eléréséig savat adunk és így a vizes oldatot az illető aminosav izoelektromos pontjára állítjuk be; ennek a lépésnek az elhagyása azért is előnyös, mert így elkerüljük az aminosav oldatának szervetlen sókkal való további szennyezését. Az így kapott alaninszármazékok, mint a béta-(3,4-dimetoxifenil)-alanin és az alfa-metil-béta-(3,4-dimetoxifenil)-alanin, a szokásos módon, pl. vizes brómhidrogénsavoldattal való forralás útján demetilezhetők a megfelelő béta-(3,4-dihidroxifenil)-alanin-származékokká. Ugyancsak a szokásos módszerekkel történhet az éter-hasítás előtt a vegyület N-acilezése, a megfelelő N-acilbéta-(3,4-dimetoxifeml)-alanin-származékká. Ez az eljárás különösen olyankor előnyös, ha a racemátot optikailag aktív izomérjeire akarjuk bontani. Az N-acil-származékból vizes brómhidrogénsavoldattal való hidrolízis útján egy munkamenetben nyerhető a megfelelő béta-(3,4-dihidroxifenil)-alanin-származék. Ha az, acilezést az éter-hasítás után folytatjuk le, akkor 0,0,N-triacil-alanin-származékokat kapunk az eljárás termékeként. •Az aMa-klórpro'pionsavamid-származfé'ko'kat ammóniával reagáltatva is átalakíthatjuk a megfelelő alfa-amino-propionsavamid-származékokká. • Ezek a vegyületek azután elszappanosítás útján a megfelelő, fentebb már leírt alfa-amino-béta-(3,4-dialkoxifenil)-propiohsav-származékokká alakíthatók át. Az aminopropionsav^származékokból az önmagukban ismert módszerekkel juthatunk a megfelelő (I) általános képletű alaninészterekhez. Ha viszont az alfa-klórpropionsavamid-«zármazékokat vagy alfa-klórpropionsav-származékokat híg kénsavval kezeljük, akkor adott esetben az amidcsoport elszappanosítása és egyidejűleg az alfa-helyzetű klóratom hidrolitos lehasítása útján a megfelelő alfa-hidroxi-propionsavszármazékokat kapjuk. A találmány szerinti eljárás lényegesen egyszerűbb, mint valamennyi eddig az (I) általános képletű vegyületek előállítására ismert eljárás; különös előnye az, hogy a reakciókörülmények széles körben változtathatók a termelési hányadok csökkenése nélkül. Különösen kiemelendő, hogy nemcsak a végtermékeket, hanem valamennyi közbenső terméket is igen nagy tisztasági fokban különíthetjük el az eljárás során. Másrészről a találmány szerinti eljárás lehetőséget nyújt arra is, hogy az egyes közbenső termékek elkülönítése és tisztítása nélkül is közvetlenül nagytisztaságú végtermékhez jussunk. így pl. a alaninszárrnazékoknak a megfelelő alfa-klórpropionsav-származékokból történő előállítása során szennyező melléktermékek nem lépnek fel. A találmány szerinti eljárás további előnye, hogy a megfelelő reakciófeltételek és katalizátorok alkalmazása esetén a (II) általános képletű vegyületek ekvimolekuláris mennyiségekben reagáltathatok a (III) általános képletű diazotált vegyületekkel, anélkül, hogy ennek következtében a megfelelő alfa-klórpropionsavamid-származékok hozama csökkenne, míg a 36 929 sz. német szabadalmi leírásban ismertetett eljárás szerint az elméletileg szükséges metakrilsav-metilészter mennyiségének háromszorosát alkalmazzák. A találmány szerinti eljárás fenti előnyei lehetővé teszik az (I) általános képletű vegyületek előállítási költségeinek csökkentését is. Meglepő volt áz is, hogy a találmány szerinti eljárásban először sikerült a Meerwein-Schusterreakciót savamidokra alkalmazni. További meglepő vonása a találmány szerinti eljárásnak, hogy a savamidok előállítása során szerves oldószer hozzáadása nélkül is lehet dolgozni. A találmány szerinti eljárás gyakorlati kiviteli módjait közelebbről az alábbi példák szemléltetik. 1. példa. /?-(3,4-dimetoxifenil)-alanin előállítására. a) a-Klór-/?-(3,4-dimetoxifenil)-propionsavamid előállítására. 15,3 g 4-aminoveratrolt diazotálunk 40 ml 25%-os sósav és 40 g jég elegyében, 6,9 g nátriumnitril 14 ml vízzel készített oldatával, —5 C° és —15 C° közötti hőmérsékleten. A kapott diazóniumklorid-oldatot 33 g nátriumacetáttal tompítjuk és hozzáadjuk 10,7 g akrilsavamid és 4 g réz(II)-klorid-dihidrát 67 ml acetonnal készített oldatához, majd az elegyet 2 óra hosszat melegítjük 60—62 C° hőmérsékleten. Az acetont ezután ledesztilláljuk és a maradékot kloroformmal háromszor extraháljuk. Az egyesített kloro-" formos kivonatot szárítjuk, az oldószert ledesztilláljuk, a maradékot 300 ml izoproponollal felvesszük, az izopropanolos oldatot aktívszén hozzáadásával visszafolyató hűtő alatt forraljuk, majd részlegesen bepároljuk és benzin hozzáadásával kicsapjuk az a-klór-/?-(3,4-dimetoxifenil)propionsavamidot. A 13 g hozammal (az elméleti mennyiség 53,3%-a) kapott termék 132—133 C°on olvad. Elemzési adatok: a. C11H14CINO3 képlet alapján számított értékek: C 54,21%, H 5,79% Cl 14,55%; 15 20 25 S0 35 40 45 .50 55 60 3