156960. lajstromszámú szabadalom • Eljárás félvezető anyag vezető fémes bevonására

156960 3 4 Mieten, amely egyes diffundáltatott szilícium di­óda típusoknál kívánatos. Ezeket a nehézségeket általában a szelet korábbi kezelése okozza, ami­kor felületét galvanizálás-mentes fürdőben való kezelésre készítik elő. Például, mielőtt a szeletet a galvanizálás-mentes fürdőbe helyezik^ szüksé­ges, hogy a szelet olyan felületi részeit eltávolít­sák, amelyeket üvegszerű rétegek szennyeztek.be a dopoló szennyezéseknek a szeletbe való diffun­dáltatása folyamán. Ha csak a szelet egyik felü­letét dopolták, akkor az üvegszerű réteg eltávo­lítása nem okoz túlságosan nagy nehézséget, minthogy vannak olyan . reagensek, amelyek az üvegszerű réteget a szelet mindkét felületéről, azaz a dopolt és nem dopolt felületről is eltávo­lítják. Ha azonban a szelet egyik felülete egy bi­zonyos szennyezővel dopolt, míg másik felülete másik szennyezővel, a két felület kémiailag elég­gé különbözhet egymástól ahhoz, hogy a szelet két felületének kémiai kezelésére különböző módszerek váljanak szükségessé. Például utalunk olyan szilícium szeletre, amelynek egyik oldala foszforral dopolt, míg másik oldala borral. Ebben az esetben, mielcitt a tárcsát galvanizálás-mentes nikkel bevonó oldat­ba, helyezik, szükséges., hogy az oxidációs termé­keket eltávolítsák, amelyek az egyik oldalon lé­nyegileg foszf orszilikát üvegből, a másik oldalon pedig boroszilikát üvegből vannak. Bár mindkét üveg felülete leoldható fluor-hidrogénsav fürdő­ben a fluor-hiidrogénsav hatása mindegyik olda­lon más; ez azt jelenti, hogy a fluor-hidrogénsav gyorsan megtámadja a foszf orszilikát üvegét, de lényegesen kevesebb affinitást mutat a boroszi­likát üveggel kapcsolatban. Ennek megfelelően, ha a szeletet belemerítjük fluor-hidrogénsav für­dőbe és bent tartjuk elég hosszú ideig ahhoz, hogy a foszforszilikátokat leoldja, a bórosziliká­tok megmaradnak. Másrészt, ha a szelet elég hosszú ideig marad a fürdőben, hogy a boroszi­likát réteg leoldódjék, akkor a foszforral diffun­dáltatott felület valamilyen ismeretlen mecha­nizmus következtében passzívvá válik a galva­nizálás nélküli fürdő szempontjából. Ez, azt je­lenti, hogy a nikkel nem vonja be egyenletesen a szelet felületét és még azon részeken is, ame­lyeken bevonja, viszonylag gyenge tapadást kap­nak. Ily módon, mint ismeretes (például a 2,962.394 számú USA szabadalmi leírásból), ha hatásos nikkel bevonatot kell kapni, akkor a sze­let mindegyik felületének különálló kémiai keze­lést kell kapnia, hogy oxidrétegét el lehessen tá­volítani. A fentiek értelmében a találmány tárgya új és javított eljárás egyenletes és jól tapadó vezető fémbevonat lerakására félvezető anyag, mint például diffundáltatott szilícium szeletek felüle­tére. A találmány további tárgya javított eljárás a félvezető szeletek felületének kondicionálására, egyenletes és jól tapadó vezető fémbevonat elő­állítása céljára, különösen galvanizálás-mentes nikkel bevonáshoz. A találmány további tárgya olyan kezelési el­járások kialakítása is, aineíy^fcnél kettősen dif­fundáltatott szilícium szeletek boroszilikát es foszforszilikát felületeit egyidejűleg lehet fluor­hidrogénsavval maratni és mindkét felület aktív marad a galvanizálás-mentes bevonó oldat te­kintetében. Röviden összefoglalva, a találmány fenti és más tárgyait azáltal valósítjuk meg, hogy a dif­fundáltatott félvezető anyagból álló test felületi zónáit letisztítjuk és a felületi zónákat aktivál­juk ammóniumhidroxidos kezeléssel, mielőtt a galvanizálás-mentes vezető fémes bevonást vé­geznénk. Egy előnyös példánál a foszforral és borral kettősen diffundáltatott szilícium szeletet fluor-hidrogénsavba merítjük eléggé hosszú idő­re ahhoz, hogy az az üvegszerű felületi rétegeket leoldja. Ezután a tiszta felületeket aktiváljuk az­által, hogy ammóniumhidroxid forró vizes olda­tába merítjük őket. Pontosan nem ismert okok­nál fogva a szelet foszforos felülete újra aktiváló­dik a galvanizálás-mentes bevonó oldat szem­pontjából, ha azt ammóniumhidroxid behatásá­nak tesszük ki és ennek megfelelően a szeletnek erre a felületére egyenletes és szorosan tapadó vezető fémbevonatot tudunk felvinni például nikkelből. • Kettősen diffundáltatott szilícium diódák ké­szítésének teljes eljárására ismertetünk egy pél­dát az alábbiakban, amely a találmány egyes jel­lemzőit megvilágítja; a leírás végén levő táblá­zatszerű összeállítás mutatja az eljárás folyamat­ábráját. Az eljárás fontosabb lépéseit az aláb­biakban ismertetjük részletesebben. I. A szelet előkészítése és a szennyezések diffundáltatása. Minthogy ezek a lépések nem képezik a talál­mány tárgyát és általánosan ismertek a szakte­rületen, ezeket csak röviden említjük. Először a nagy egykristályból, amely n- vagy p-típusú anyaggal lehet dopolva, félvezető szeletet vá­gunk. Ennek a szeletnek, egyik felülete akceptor oldattal van bevonva, mint amilyen glikoléter oldatban oldott bórsavanhidrid, míg a másik fe­lület donor oldattal van bevonva, mint amilyen glikoléter oldatban oldott foszforpentoxid. Eze­ket az oldatokat minden egyes szelet két szem­közti oldalára visszük fel, például festés útján és az így festett szeleteket kályhába helyezve he­vítjük olyan nagy hőmérsékleten és elégséges ideig ahhoz, hogy a bór és a foszfor termikusan beledif fundálj on a szeletbe és a kívánt átmenet­karakterisztikát kapjuk. •II. A diffundáltatott szelet felületi előkészítése. A fent ismertetett diffundáltatási lépés alatt oxidrétegek alakulnak ki a szelet felületén, ame­lyeket — amint azt előbb már említettük — a bevonás előtt el kell távolítani. Minthogy ezek az oxidrétegek természetükben üvegszerű anya­gok, amelyeket a szakterületen foszforszilikát és boroszilikát „üveg"-nek neveznek, ezeket fluor­hidrogénsav fürdőben kell eltávolítani leoldás útján. Nyilvánvaló, hogy az az idő, amíg a sze-10 15 20 25 £0 85 40 45 50 55 60 %

Next

/
Thumbnails
Contents