156912. lajstromszámú szabadalom • Öntőpor acéltuskók és öntvények öntéséhez

MAGYAR NÉPKÖZTÁRSASÁG ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL SZABADALMI LEÍRÁS Bejelentés napja: 1966. VIII. 05. Közzététel napja: 1969. VII. 23. Megjelent: 1970. XI. 10. (NE—375) 156912 Nemzetközi osztályozás: B 22 d Nyeste Mátyás öntőtechnikus, Miskolc öntőpor acéltuskók és -öntvények öntéséhez A korszerű öntéstechnológia — elsősorban a csillapított acélok alsóöntésénél — nem nélkü­lözheti az acél felületének lefedését s erre a célra legalkalmasabb a nyitott felszín folyé­kony salakkal való takarása. Enélkül ugyanis elkerülhetetlen a formanyíláshoz mind köze­lebb kerülő acélfelületen oxidhártya képződése, melynek többirányú káros hatása közismert. A megdermedt és megszoruló hártyánál mutat­kozó ráfolyások és gyűrődések hengerlésnél el­sőrendű okozói az olykor igen nagymérvű sza­kadásoknak, továbbá a lefedés nélküli öntés jelentős mértékben játszik szerepet a durva öntecsek és bugafelületek keletkezésénél. Ez utóbbiak miatt van szükség a rendszerint nagy költséget és anyagveszteséget jelentő felület­tisztítási munkákra, illetve a magas anyagfel­használási mutatókkal történő készárúgyár­tásrá. Az előbbiekben meghatározott célt, az acél­felület elfedését, korábban kemencében olvasz­tott salak felhasználásával próbálták elérni. Ennél azonban sokkal tökéletesebb megoldás az ún. öntőporok használata, mely porok meg­olvadásuk után védő salakréteget alkotnak. Ezt a kb. 5—7 mm vastag réteget még egy további, lunkerporból álló réteggel szokták le­fedni, mely egyrészt csökkenti a forró acél felöl lehetséges hőveszteséget, másrészt gá-10 15 20 tolja az öntőporból keletkezett salakréteg gyors lehűlését a külső levegő hatására. Az egyébként megfelelő öntőporokból ka­pott olvadt salak azonban csak akkor teljesít­heti feladatát, ha az emelkedő, és rendszerint örvénylő mozgásban levő acél felszínét min­denkor hiánytalanul lefedi. Ezt a feladatot az ismert öntőporok egy része, könnyű dermedése miatt, nem képes teljesíteni. ,A túl korán meg­dermedt salakban ugyanis az acél mozgása és a hőhatások folytán törési hézagok keletkez­nek, melyek egyfelől módot nyújtanak az- acél felületének káros oxidációjára, másfelől sza­bad utat engednek a külső levegő ugyancsak káros hűtőhatásának. A legkorszerűbb öntőporok összeállításánál ezért a porkeverékhez olyan anyagokat is ada­golnak, amelyek a képződő salak hígfolyóssá­gát tartósan biztosítják. Egy ilyen ismert öntő­por összetétele példaképen a következő: Anyag % Anyag % SiOo 38—40 A12 0 3 20—22 25 CaO 2,0—2,5 MgO 1,5-2,0 Fe2 0 3 6—7 FeO 1,0—1,5 •MnO 0,1—0,2 Ti02 0,6—0,8 C 10—12 co2 5—6 s 0,2—0,3 P2O5 0,5—0,8 30 Naa O 7—8 K2 0 . 2,5—3,0 156912

Next

/
Thumbnails
Contents