156911. lajstromszámú szabadalom • Eljárás talajjavító-anyag előállítására kőolajipari savgyantából

MAGYAR NÉPKÖZTÁRSASÁG ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL SZABADALMI LEÍRÁS SZOLGALATI TALÁLMÁNY Bejelentés napja: 1968. XII. 13. (NA—833) Közzététel napja: 1969. VI. 28. Megjelent: 1970. XI. 10. 156911 Nemzetközi osztályozás: A 01 n Feltalálók: Lampert Sándor oki. vegyész, Budapest, Dr. Sipos Sándor ökl. agrármérnök, Karcag Tulajdonos: Nagykunsági Mezőgazdiasági Kísérleti Intézet, Karcag Eljárás talajjavító anyag előállítására kőolajipari savgyantából Találmányunk tárgya eljárás talaj javítóanyag előállítására. A savgyantából készített új anyag meszes vagy szikes talajok kémiai és biológiai tulajdonságát megváltoztatja és ezáltal jelentősen megnöveli a termékenységét. A lúgos kémhatású szikes talajok javítására ismert anyagok közül megemlítjük többek között a gipszet — amely hatását csak lassan fejti ki és rendkívül nagy anyagtömegek megmozgatását igényli —, a kénsavat, kénsavgyári vagy timföldgyári hulladékot •— ahol a direkt felhasználás egyrészt káros az emberi szervezetre, másrészt a növények elpusztításának és a talaj tönkretételének veszélyével jár, amellett az alkalmazásuk • gépi és agrotechnikai nehézségek miatt sem oldható meg —, a savval átitatott nagyfelületű anyagokat (föld, tőzeg, fűrészpor, kovaföld stb,) — ahol a szervetlen sav magas ára gátolja az eljárás terjedését. Érdekes megemlíteni, hogy egyéb lúgos talajok, például meszes homok-talajok javítására ez ideig kémai javító anyagokat nem használtak, ezeknek a talajoknak a javítását fizikai módszerekkel vagy agrotechnikai eljárásokkal igyekeztek megvalósítani. A fenti hátrányok kiküszöbölésére olyan anyag előállítását tűztük ki célul, amely szabad savat nem tartalmaz ugyan, de savas csoportokkal rendelkezik, nagy molekulájú alkotórésze pedig beépül a talajba és fellazítja azt. Találmányunk értelmében ezt a feladatot 5 . úgy oldottuk meg, hogy a kőolajipari savgyantát (amely 10—30% szabad kénsavat tartalmaz) tőzeggel vagy növényi hulladékanyaggal (mint például fűrészpor, papíriszap stb.) célszerűen kismennyiségű (1%-nál kisebb 10 mennyiségű) CaCC>3 jelenlétében reagáltatunk és homogénen elkeverünk. A lényegében szulfonálási reakció exoterm. Célszerűen 100 C° alatt tartjuk a hőmérsékletet keverés vagy a savgyanta részletekben történő adagolásával 15 valamint a, savgyanta : tőzeg, illetve növényi hulladék arány megfelelő megválasztásával (1 : 0,5—1,5). A kalciumkarbonátból felszabaduló széndioxid fellazítja az egész anyagot és biztosítja az egyenletes szulfonáíást. A végterméket ezután folyamatos aprítás mellett szemcsézzük, például Z-karú keverő vagy forgődob segítségével. Az alkalmazott savgyanta lehet folyékony 25 vagy szilárd. A folyékony savgyantát célszerű frissen — amikor az agitátorokból lekerül —• felhasználni, mert rövid állás után már dermedni kezd és csak újbóli melegítéssel lehet folyékony állapotba hozni. Könnyen fel-30 használható azonban a már teljesen megszilár-20 156911