156901. lajstromszámú szabadalom • Eljárás gyengített rubella-vírus előállítására

156901 keembrióból álló szövettenyészetre olymódon végezhető el, hogy klinikai anyagot vagy előze­tesen tetszés szerinti szövettenyészeten, így fő­leg majomvesét, vagy embriót tartalmazó kacsa­tojáson szaporított vírust izolálunk. A beoltott tenyészeteket 30—34 C°-on (optimálisan 32 C°), vagy 35—38 C°-on (optimálisan 36 C°) inkubál­juk. Az izolálási műveletek pl. á következők le­hetnek : A) 1. A rubella vírust grivet-majomvese szö­vettenyészetré izoláljuk, majd sorozatszakaszok­ban embriót tartalmazó tyúktojásokon, grivet­majomvese szövettenyészeten, kacsaembriót tar­talmazó szövettenyészeten és csirkeembrió szö­vettenyészeten vezetjük keresztül. A) 2. A rubella vírust grivet-majomvese szö­vettenyészetre izoláljuk, majd a sorozatszaka­szokban grivet-majomvese szövettenyészeten és csiirkeembrió-szövettenyészeten vezetjük keresz­tül. A) 3. A rubella vírust klinikai anyagból gri­vet-imajomvese szövettenyészetre izoláljuk, majd az izolált vírust sorozatszakaszokban kacsaemb­rió szövettenyészeten és csiitkeembrió-szövette­nyészeten és csirkeembrió-HSZövettenyészeten ve­zetjük keresztül. A) 4. A rubellla vírust kacsaembrió-szövette­nyészetre izoláljuk klinikai anyagból, majd so­rozatszakaszokban az izolált vírust kacsaembrió­szöviettenyészeten és csirkeembrió-szövettenyé­szeten vezetjük keresztül. B) A gyengített élő rubella vírus-vakcina te­nyésztése. Az A. műveleti részben rubella vírusként izo­lált anyagot csirkeembrió-szövettenyészetet tar­talmazó üvegpalackokba adagoljuk. A csirke­embrió-szövettenyészetet kb. 10 napos csirke­embrió felvagdalásával és tripszinnel való keze­lésével készítjük. A szövettenyészet közege a sejttenyésztésben használt tetszés szerinti közeg lehet, így pl. a 199-es számmal jelölt ismert kö­zeget használjuk, amelyhez borjúszérumot ada­golunk. A megfelelő szintetikus tenyészközeg pl. a 960.642 sz. angol szabadalmi leírásban ismer­tetett „Eagle's Basael Medium," továbbá a 960.850 sz. angol szabadalmi leírásból ismert „SN 199" közeg lehet. Ilyen tenyészközeg az 1 000 907 sz. angol szabadalmi leírásban is ismer­tetve van. A vírus hozzáadása után a fertőzött szövettenyészetet több egymást követő' szakasz­ban 30—38 C°, célszerűen 30—34 C° (optimálisan 32 C°) és 35—38 C° (optimálisan 36 C°) közötti hőmérsékleti értékeken inkubáljuk. Az inkubá­lást stacioner, görgetett vagy rázott kultúrában különböző időtartamokig végezzük, eközben a vírus nagy mennyiségben szaporodik és egyben gyengítette válik. Az előbb említett sorozatos tenyésztési szaka­szokat úgy állítjuk össze, hogy hígítatlan vagy hígított oltóanyagot használunk és különböző időszakokban a felszaporodott tenyészetet össze­gyűjtjük. A titrálást grivet-majomvese szövette­nyészeten végezzük. Megfelelő időközökben a te­nyészeteket megközelítően 1000 TDID50 egység­nyi vírusgyengítő tulajdonságokkal rendelkező más vírussal (Bunyamwera stb.) kezeljük. A kémcsöves tenyészeteknél az ellenvírus távolléte esetén sejtkórtani úton megállapítva 3—4 napos 5 utókezelési szakaszt végzünk az ellenvírussal és ezeket a tenyészeteket is rubella vírussal fer­tőzöttnek tekintjük. Ezután a vírustenyészetet összegyűjtjük és a fagyasztott állapotban vagy más alacsony hőmérsékleten tároljuk arra ügyel-10 ve, hogy a szer fertőző jellegét megőrizzük. C) Az ismételt sorozatos tenyésztési szaka­szokból összegyűjtött rubella vírust megfelelő stabilizálószer, mint szaccharóz, emberi albumin 15 glutamin, foszfát vagy ezek keverékének hozzá­adásával stabilizáljuk. A vírus hatékonysági ti­terének megállapítása után az összegyűjtött ví­rust több részre osztjuk és felhasználás céljaira ampullákba letöltjük. Az előállított termék tá-2Q rolható és fagyasztott állapotban adagolható, vagy a teriméket liofilizáló szárítás után a ned­vesség kizárása mellett száraz állapotban ada­goljuk. Ha az elkészített vakcina majmok és rág­csálók esetében nem bizonyult patogénnek, ak­„_ kor embergyógyászati kísérleteket is végezhe­tünk, hogy a szer immunitási tulajdonságait meghatározzuk. A találmány szerinti eljárás további részleteit az alábbi kiviteli példák szemléltetik. 30 35 40 1. példa: A kezdeti oltóanyagot az A)l. művelettel nyer­jük. 9—11 napos csirkeembriókat lefejezünk és a végtagokat eltávolítjuk, majd az embriót aszep­tikus körülmények között finomra vagdaljuk és a felvagdalt szövetet több részletben Hanks' BSS-el mossuk. A mosott szövetet 36 C°-on 0,25%-os tripszin (Difco 1:250) trisz-^sós puffe­res oldatával 2—3 óra hosszat kezeljük. A trip­szinnel kezelt sejtszuszpenziót kettős vastagság­ban alkalmazott steril kötőgézen összegyűjtjük és 1500 fordulatszám mellett .5 percig centrifu­gáljuk. A tamponált sejteket megszámlálás cél-45 jából a tenyészközegben ismét szuszpendáljuk. A tenyészközeg 199-es számú közegből (Morgan, J. F., Morton, H. J. és Parker, R. C, Proc. Soc. Exp. Biol, and Med., 73:1—8, 1950) áll, amely 2% agammá borjúszérumot (amelyet 30 percig 50 56 C°-on melegítünk) és 50 mcg/ml Neomycint tartalmaz. A palacktenyészetet úgy állítjuk be, hogy ml-ként 350 000 osíraképes sejtet tartal­mazzon. Ezután a tenyészetet 36 C°-on 48—96 óra hosszat inkubáljuk és a palacktenyészeteket 55 felhasználhatjuk a sorozatos tenyésztési szaka­szokban vagy a vakcina készítése során. A csirkeembrió szövettenyészetet üvegpalac­kokban állítjuk elő, amelyek tenyésztési közeg­ként 199-es számú közeget és 2% inaktivált bor-60 júszérumot tartalmazzon. 3—4 nap utótenyész­tés után a közegben levő tenyészetet aszeptikus körülmények között leszivatjuk, vagy leöntjük és a palack-tenyészeteket 100—100 ml Hanks' B.S.S. annyaggal négyszer mossuk, majd palac-65 konként 2—3 ml fent említett oltócsíraként 2

Next

/
Thumbnails
Contents