156895. lajstromszámú szabadalom • Idegengyújtású, légsűrítős befecskendezős robbanómotor

5 156895 6 dezésnek azonban többek között az alábbi hátrányai vannak. A keverékgyújtás viszonylag nagy hőmérsékleteket legalább 1000 C-t igényel az izzótesten, amelynek elektromos fűtésűnek kell lennie. Ezeknek a nagyhőmérsékleteknek minden terhelési állapotban jelen kell lenniük, aminek következtében egyfelől az izzórúdanyag terhelése megfelelően nagy, másfelől a mindenkori motor üzemi ponttól függő és nagyon költséges szabályozása szükséges az izzórúdhoz vezetett elektromos energiának. Emellett az energiaszükséglet lényegesen nagyobb mint a szikragyújtás esetén. Végül a gyújtás időpontja igen szorosan kap. csolt a befecskendezés időpontjával. Az előbb említett és igen lényeges lehetőséget a jelzett üzemanyag filmlképződésnek időben optimálisan figyelembevevő gyújtásindítás itt tehát nem valósítható meg. Az ellenelektródalként működő égéstér falzóna a laégési jelenségekre tekintettel a találmány további jellemzője szerint a gyújtószikrákkal szemben ellenálló bevonattal ellátott lehet. Meg kell azonban jegyezni, hogy a szikra az üzemi álllapótok révén, azaz az elektróda közeli filmképzéssel szomszédos és változó helyek következtében különféle pontokon fellépő ionizációs feszültség átüt és ezáltal a leégés nem pontszerűen lokalizálódik, hanem szélesebb felületet érint és ennek következtében időben lényegesen lasabban terjed mint a szokásos gyújtógyertyák;nál. Emellett a találmány értelmében még azt is javasoljuk, hogy az Otto-motornál szokásos gyújtótékercs-sarkítást felcseréljük, azaz hogy itt az elektróda képezze az anódot. Minthogy a leégés különösen az anód oldalon lép fel, a szokásos gyújtógyertyák középelektródái negatív sarkításúak, az anyaghoz képest, hogy ezáltal a középső, termikusan jobban terhelt elektróda bizonyos kiegyenlítést kapjon. A találmány szerinti gyújtóberendezésnél a leégést előnyösen a könnyen cserélhető gyertyaelektródán keletkeztetjük. Ha szerkesztési okokból az elektródának a henger középhez mért távolságának valamivel nagyobbnak kell lennie, mint a középső égésterű elrendezés esetén, a találmány további jellemzője szerint az égésteret külpontosán kell elrendezni; azaz az égéstér a befecskendező porlasztó és az elektróda összekötő vonalában önmagában ismert módon párhuzamosan eltolt helyzetet vesz fel. Ezáltal az elektródához közelfekvő falpontú mentén szükséges esetleg javítások könnyen elkerülhetők. Továbbmenően ugyancsak a találmány értelmében javasoljuk, hogy az égéstér a befecskendező porlasztó és elektróda összekötő vonalához képest függőlegesen párhuzamos eltolást mutasson. Ennek az elrendezésnek különösen sok üzemanyagú motor esetén az az előnye, hogy a sugárközporit az elektródához jobban közelíthető, anélkül, hogy egyidejűen a faltól elirányított sugár a levegő-eloszlású üzemanyag részeket kedvezőtlenül növelje. Bizonyos körülmények között előnyös lehet a két eltolást egyidejűen alkalmazni. Az elektróda előnyösen a henger hossztengelyével párhuzamos helyzetben beépített legyen. Kis, szerkesztési okokból kívánt ferdehelyzetek , például 8—10° között még megengedettek, ha az elektródának az égéstér faltól vett távolsága a dugattyú mozgások révén a gyújtási időpontok tartományán belül csak kis határok között változik. Nagyobb eltérések a találmány értelmében azáltal egyenlíthetők ki, hogy az elektróda — hosszmetszetben nézve — enyhén ékalakúan kiképzett, ahol is a szélesítés az égéstér: fenekének fordított végén fékszik. Végül a gyújtás lefolyását különösen előmozdító feltételeket azáltal teremtünk, hogy a találmány értelmében az elektródának az égéstérbe benyúló szakasza a mindenkori égéstér magasság negyedét teszi ki. -Az előzőekben ismertetett kivitelek egyetlen rúd'elektródára vonatkoznak. Amint említettük, abból a felismerésből indulunk ki, hogy a közvetlenül az üzemanyag-film felett átütő szikra a legjobb feltétele a motor teljes terhelési tartományában megvalósított üzembiztos gyújtásnak. Ezen túlmenően, amint említettük, az elnyújtott elektróda elrendezés révén a szikrának azt a lehetőséget adjuk, hogy mindig ott üssön át, ahol gyújtásképes keverék jelenléte révéri az ionizációsfeszültség értéke a legkisebb. Ennek következtében a találmány értelmében kialakított gép esetében két egymáshoz .meglehetősen közel elrendezett rúdelektródát is lehet alkalmazni, amelyek mindegyike az égéstér fala mentén az égéstér feneke irányában i vezetett. Emellett ez elektródák egyike az egyébként az égéstérfal által képezett anyag. A találmány részleteit néhány kiviteli példán a rajz kapcsán ismertetjük, robbanómotor esetében, éspedig a dugattyúban elrendezett és vázlatosan jelezett égéstérrel. Az 1. ábra középelrendezésű forgástest kiképzésű égéstérrel ellátott dugattyú felsőrész hosszmetszete, a • . 2. ábra az 1. ábra szerinti dugattyú felülnézete, a 3. és 4. ábrák külpontos égéstérrel bíró dugattyú felülnézetei, az 5. ábra ferde elrendezésű elektródával ellátott dugattyú felsőrész hoissszmetszete, vázlatosan. Az 1. ábra szerinti elrendezésben az 1 dugatytyú középelrendezésű, forgástest alakú olyan 2 égéstérrel van ellátva, amelynek 3 égéstér nyí- _ lása van. Emellett a 3 égéstérnyíláson olyan 4 csőr van előirányozva, amelybe az égéstér kö-' zepén kívül ferdén elhelyezett és a hengerfejben rögzített 5 befecskendező porlasztó az 1 dugatytyúnak a felső holtponti helyzetében kissé benyúlik. A továbbiakban nem ábrázolt hengerfejbe becsavart 6 indukciós-gyújtóberendezés és annak 7 elektródja az 5 befecskendező porlasztóval szemben átlósan átellenes elrendezésű. A kiviteli példa esetében az elektróda körkeresztmetszetű (2. ábra). Az egy vagy több 8 sugárban befecskendezett üzemanyag (2. ábra) egészében vagy legnagyobb részében az égéstérfalra jut, ahol felütközési 10 15 20 25 30 S5 40 45 50 55 60 3