156889. lajstromszámú szabadalom • Kapcsolási elrendezés függvénygenerálásra

156889 4 „flying spot" rendszerű letapogatása és fotocellával történő felfogása. A Lissajous eljáráson kívül használnak generátorokat, amelyek Fourier-soros analízis segítségével állítják elő X(t), Y(t) feszültségeket. Mindkét esetben elég sok felharmonikust kell figyelembe venni és a generátor felépítése nem homogén, a készlelt nehezen változtatható. A találmány szerinti megoldás a fenti hátrányokat kiküszöböli és pl. alfanumerikus display berendezések számára tökéletes minőségű folyamatos kontúralakokat képes szolgáltatni, viszonylagosan lassú és olcsó áramkörökkel építhető fel, memóriaszükséglete minimális. A karaktergeneráláson kívül a megoldás általános rajz- és függvénygenerálási célra is alkalmazható. A találmány tárgya kapcsolási elrendezés függvénygenerátor céljára, amely impulzusgenerátort, az impulzusgenerátorhoz csatlakozó, a generálandó függvényszakaszok jellemzőit magábamfoglaló fix-memóriát és a fix-memóriához csatlakozó digitál-analóg (D/A) átalakítót tartalmaz, továbbá programlehívó kapurendszere van, amelynek kimenetei a fix-memória hozzájuk rendelt tárolóhelyeivel kapcsoltak, továbbá a D/A átalakító kimenetére integráló áramkör csatlakozik, és az jellemzi, hogy az impulzusgenerátor négyszögjel kimenetű digitális osztóval rendelkezik, és legalább egy négyszögjel kimenetéhez az ezen kimenet frekvenciájára hangolt analóg szűrőegység bemenete csatlakozik, míg D/A átalakítója egy további kapurendszerként van kialakítva, és az analóg szűrűegység egy vagy több kimenete az említett további kapurendszer áteresztő bemenetére kapcsolódik, míg ennek a kapurendszernek kapuzóbemeneteire a fix-memória kiolvasópontjai vannak csatolva. A kapcsolási elrendezés segítségével rész-szakaszokra bontott kontúrok pályavezérelt rajzolásához állíthatunk elő X(t), Y(T) függvényeket. A találmány szerinti megoldás a hasonló célú, ismert megoldásokkal szemben lényeges teljesítménynövekedést hoz magával. Görbevonalú kontúrok közelítésére pl. ismert olyan kapcsolás (az említett 1 068 775. G 09 f sz. angol szabadalmi leírás) amely nagyszámú óraimpulzus tartalma alatt sok apró egyenesszakasszal közelíti meg a kívánt görbét, a törésmentes kontúrt pedig a kimeneten alkalmazott szűrő beiktatásával hozza létre. A találmány szerinti kapcsolás alkalmazása kevés számú óraimpulzus (= programszakasz) tartama alatt valósítja meg a hasonló kontúrokat. A kontúrok különböző hajlásszögű, és méretérányú egyenesszakaszok, különböző sugarú és ívhosszú körívek, valamint ellipszisívek választékából állíthatók össze. A kevésszámú szakasszal való megvalósítást főleg az teszi lehetővé, hogy a körívek és a hosszú egyenes szakaszokat is egy utasítással generálja, és mivel szűrőt nem tartalmaz a kimenetén, kívánt esetben éles töréspontokat is át tud vinni az előzően említett kapcsolásnál megkívánt közbeiktatott és kioltott segéd szakaszok nélkül.. Ezek a különbségek pl. a latin ABC betűkészletének programozásánál kb. 3—5-szörös gsnerálási időkülönbségben jelentkeznek. Ez a nagy időkülönbség lehetővé teszi azonos 5 rajzolási sebességű berendezéseknek a találmány szerinti kapcsolási elrendezés segítségével történő működtetését, lényegesen lassúbb működésű áramkörök felhasználásával, illetőleg azonos működési sebességű áramkörök beépítésével lénye-10 gesen nagyobb generálási sebesség (karakter/sec) érhető el. Az említetteken kívül a találmány szerinti kapcsolás azon tulajdonsága, hogy a kontúrokat kisebb számú rész-szakaszból állítja elő, újabb 15 előnyt jelent: nevezetesen a kontúrok memóriában való tárolásánál a szakaszonkénti utasítások lecsökkent száma miatt a szükséges tárolók kapacitása arányosan csökkenthető. Szögletes kontúrok átvitele a megjelenítő ka-20 tódsugárcső elektronsugarának eltérítése szempontjából — az átviendő magas frekvenciák miatt — nehézségekbe ütközik. Ezért a képernyőn ezek a szögletek gyakran lekerekítve jelentkeznék, vagy pedig a korrekció bántó itúlnö-25 veséket hoz létre. Gyakran alkalmaznak a töréspontokban kioltott „holt-szakaszokat", de ez sok időt emészt fel. A találmány szerinti kapcsolás segítségével a kontúrok programozhatók úgy, hogy a szinuszos sebességgel haladó elektronsugár a töréspontot 3" épp nulla sebességgel érje el, és így egészen szűk átviteli sáv esetén is kitűnő, éles szögletek rajzoltathatók az ernyőre. Az 1. ábra szerinti példakénti kivitelnél a találmány szerinti kapcsolást valósítjuk meg: az 1 35 óragenerátor által táplált 2 és 3 osztóláncok kimenetei pl. 6 sorrendi működésű áramkörre csatlakoznak, amely programmátrixként szolgáló 7 memória bemenetét táplálja. 40 A 6 sorrendi működésű áramkör minden egyes állapota egy-egy programszakaszt jelöl ki. A szakasz jellemzését a 7 memória adja meg a kimeneten, a 10 bemenő kód és a programszakaszt azonosító léptetőjel hatására. 45 A program hossza tetszés szerinti lehet; a 2 és 3 osztóláncok tagszáma növelhető. A program által elrendelt analóg u(t) jel a következőképpen alakul ki: a 7 memóriában ill. a benne levő kapurendiszerbe beérkező pl. sin, cos, 50 —sin, —cos időbeli feszültségváltozások és a blokkon belül képzett u(t) = 1 függvényű feszültség kapcsolóáramkörökön keresztül érintkeznek a 11, 12 és 13 kimenetekkel (x(t), y(t), z(t), ahol az a kioltás dimenziója). A programsza-55 kaszok tartamára a memória a kapcsolóáramkörök segítségével a fenti feszültség-időfüggvények közül tetszőlegeset rendelhet a kimenetekre, esetleg, ha szükséges, több függvény szuperpozícióját is. 60 Ez végül is azt jelenti, hogy a mátrixkimenethez csatlakozó 8 és 9 integrátorok 11 és 12 kimenetein olyan x(t) és y(t) feszültségek nyerhetők, amelyek pl. katódsugár eltérítésére használha-65 tók. Ilyen esetben olyan ábrák rajzolhatok az