156886. lajstromszámú szabadalom • Kötő- vagy rögzítőelem-fej

156886 3 - 4 eszközzel forgatjuk, az első eszköz kapcsolódó falai és a második eszköz kapcsolódó falai egymással a lehető legnagyobb felületen úgy érintkeznek, hogy még az eszköz forgatásával ellentétesen fellépő nagy ellenállás is tűrhető felületi nyomásokat hoz létre még abban az esetben is, ha két eszköz között viszonylag nagy hézag van. A találmány szerinti eszköznek két összekapcsolódó tagja van, mindegyik legalább egy kapcsolódó fallal rendelkezik és ez a két kapcsolódó fal egymáshoz képest ellentétes irányban helyezkedik el, és az eszköz forgástengelyével párhuzamos szimmetria tengelyhez képest szimmetrikusan fekvő sikkal van meghatározva, a szimmetria tengely pedig előnyösen az említett forgástengellyel azonos. Ha ezt az eszközt hasonló kapcsolódó fallal ellátott másik eszköz fog meg, és a másik eszközt forgatjuk, a második eszköz egy-egy kapcsolódó fala az első eszköz egy-egy kapcsolódó falával kapcsolódik a teljes közös felület mentén. Különösen csavarok, tőcsavarok, csavaranyák vagy hasonló rögzítőszerkezetek esetében nagyon előnyös lehet, ha az eszköznek legalább az egyik vége két tengelyirányú, az eszköz vége irányában nyitott, egymással szemben elhelyezkedő bemélyedéssel van ellátva, és minden egyes bemélyedésnek két oldalfala van, amelyek a bemélyedések között tengelyirányban nyúló testek által kialakított kapcsolódó falként szolgálnak, és az említett négy kapcsolódó falat két olyan, sik határozza meg, amelyek a bemélyedések között metszik egymást, és mindegyik az eszköz forgástengelyével párhuzamos szimmetria tengelyhez viszonyítva szimmetrikus. Az eszköz egy kapcsolódó falpárt tartalmaz, amelyeket akkor használunk, ha az eszközt az egyik irányban forgatjuk, és egy másik kapcsolódó falpárt, amelyet akkor használunk, ha az eszközt ellentétes irányban forgatjuk. Hasonlóképpen, mivel egy bizonyos fajtájú eszköznél a bemélyedések kétkét oldalfala között levő szög ugyanaz lehet, függetlenül az eszköz nagyságától, vagy legalább is a szög nagyobb lehet egy bizonyos minimális ér• téknél, ugyanaz a szerszám vagy eszköz használható az eszközök forgatásához nagy mérethatárok között. A találmányt részletesebben a rajz alapján ismertetjük, amely a találmány szerinti eszköz példákénti kiviteli alakját tünteti fel. Az 1. ábra a találmány szerinti csavar egyik kiviteli alakjának távlati képe. A 2. ábra a találmány szerinti csavar más kiviteli alakjának felülnézete. A 3. ábra a találmány szerinti tőcsavar távlati képe. A 4. ábra a találmány szerinti csavarkulcs felülnézete. Az 5. és 6. ábrák a találmány szerinti két különféle csavaranyát ábrázolják távlati képben. A 7. és 8. ábrák a találmány szerinti további két kivitel felülnézetét ábrázolják. A 9. és 10. ábrák a találmány szerinti karos csőkulcs oldalnézetét és alulnézetét mutatják. • A 11. ábra egy további találmány szerinti csavartkulcsaák a részleges felülnézete. - A 12. ábra egy másik, találmány szerinti csavarkulcs alaprajzának részlete, amint a 6. ábrán ábrázolt csavart megfogja. A 13. és 14. ábrák a találmány szerinti csavarhúzó egy részének oldalnézetét, illetve alulnézetét ábrázolják. A 15. és 16. ábrák a találmány szerinti két további csavarfej távlati képét mutatják. A 17. ábra a találmány szerinti további csavarkulcs alaprajzának részlete. A 18. ábra a 17. ábra IIXX—IIXX vonala mentén vett metszet, A 19. és 20. ábra a találmány szerinti két másik csavarfej távlati képe. A 21. ábra a találmány szerinti csavarkulcs vázlatos keresztmetszetét mutatja, továbbá hogyan lehet azt használni különböző méretű eszközök rögzítésére. A 22. ábra a találmánynak másik kiviteli alakja szerinti tőcsavarfej felülnézete. A 23. ábra a 22. ábra XXIII—XIII vonalszerinti metszete. A 24. és 25. ábra a találmány szerinti csavarhúzó alulnézete, illetve hosszanti metszete, amelyet a 22. és 23. ábrán ábrázolt tőcsavarnál használunk. A 26. és 27. ábrák a találmány szerinti további két tőcsavarfej felülnézetét ábrázolják. A 28. ábra a találmány szerinti csavarhúzó alulnézete, amelyet a 26. ábrán bemutatott tőtőcsavarhoz használunk. Az 1. ábra 10 rögzítő csavart ábrázol, amely a szokásos 12 magból áll, és hosszának nagyobb részén menettel van ellátva, a tetején pedig két azonos, szembenfekvő, tengelyirányú tetején kifelé nyitott 14 és 16 vájata van. Minden egyes 14 és 16 bemélyedésnek az oldalai 18, 20 és 22, 24 sík oldalfalakkal vannak határolva, amelyek a 28 és 28 tengelyirányú résztesteknek az oldalfalait képezik, és a 14 és 16 bemélyedéseket egymástól elválasztják. A 14 bemélyedés 18 oldalfala és a 16 bemélyedés ennek megfelelő 22 oldalfala a 10 csavar tengelyén átmenő ugyanazon tengelyirányú síkkal van meghatározva. Hasonlóképpen a másik két 20 és 24 oldalfalat a csavar tengelyén átmenő ugyanazon tengelyirányú sík határozza meg, és az utóbbi említett sík az előbb említett síkot metszi. Az 1. ábra szerinti kiviteli alaknál a 26 és 28 résztestek szűk, központosán elhelyezett 30 középső darabbal vannak összekötve, és egy egységet képeznek. Ennél a kiviteli alaknál két-két egymást követő 18, 20, 22 és 24 oldalfal egymás között 90°-os szöget képez, ily módon a 26 és 28 résztesték és a 14 és 16 bemélyedések egyforma nagyságúak. Amint azt a 2. ábra mutatja, minden egyes 26 és 28 résztest 90°-nál nagyobb szöget is képezhet, továbbá különálló test is lehet, mivel ennél a kiviteli alaknál a két 14 és 16 bemélyedést a 32 központos nyílás köti össze. 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 2