156860. lajstromszámú szabadalom • Eljárás és készülék növények gyökérzetének vizsgálatára

MAGYAR NÉPKÖZTÁRSASÁG ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL, SZABADAL LEÍRÁS Bejelentés napja: 1968. IX. 27. (HE—523) Közzététel napja: 1969. VI. 28. Megjelent: 1970. VIII. 25. 156860 Nemzetközi osztályozás: G 01 1 tssytót Q »ItJiíaL Henger Emiiné tervező, Budapest Eljárás és készülék növények gyökérzetének vizsgálatára A találmány növények gyökérzetének a talajból való kiszakításához szükséges — a különböző tényezők által nagyon befolyásolható értékű — húzóerő változásának mérésén alapuló gyors eljárásra és foganatosítására való készülékre vonatkozik. Ismeretes, hogy a növény föld feletti részének fejlettsége, terméshozama, béltartalma és az állóképesség szoros összefüggésben van a gyökérzet fejlettségével. Ha az összefüggéseket pontosan ismernénk, akkor megfelelő gyökéralakulásra történő nemesítéssel, vagy a gyökérzetet a célszerű irányban befolyásoló agrotechnikával a terméshozamot, állóképességet, stb. is megfelelően befolyásolni lehetne. Mégis igen kevés azoknak a publikációknak a száma, amelyek a gyökér alakulásával foglalkoznak. Ennek feltehetően az az oka, hogy a gyökérzet alakulásának vizsgálatára nincs olyan gyors módszer, amellyel rövid idő alatt sok növényegyed gyökérzetét lehet megvizsgálni. De ezen túlmenően nem egyértelmű, hogy a gyökérnek mely tulajdonsága, vagy tulajdonságai azok, amelyek megfigyelésére fokozott súlyt érdemes fektetni. A legtöbb gyökérvizsgálat szántóföldi körülmények között gyökérkimosás útján, vagy laboratóriumi körülmények között edényekben, többnyire vízkultúrában történik. A vizsgálat módszere és adott lehetőségek szerint igen különböző 10 15 20 25 30 gyökértulajdonságokat figyelnek meg. Alieva (1964) a gyökér súlyát méri, Andrew (1966) a gyökértérfogat in vivo mérésére ismertet módszert. Carley és Watson (1966) a gyökérfelület mérésére ad meg gravimetrikus módszert, Musick et AI (1965) gyökérmosás után vízkiszorításon alapuló gyökértérfogatmérő módszert ismertet. Andrew és Solanki (1966) a talajból kimosott gyökerek és tápoldatban nevelt gyökerek térfogat-hossz, stb. adatait hasonlították össze belte^ nyésztett kukoricavonalakon. A vonalak között lényeges különbségeket találtak. Zaplatin (1963) a gyökerek átszitálásával történő osztályozásáról és általában a gyökér mintavételéről írt, de-Roo (1966) gyökerek növekedésének és levegőzésének tanulmányozására műanyagcsöves gyökérnevelési módszert ismertet. Húzás ellenállási vizsgálatról Udagawa és Oda (1967) számolnak be, de a módszert nem ismertetik részletesen. Balázs (1959) gabonafélék gyökérfelületének mérésére ismertet módszert. A gyökérvizsgálatok felhasználásának jelentőségét és sokrétűségét a nemesítésben, továbbá az agrotechnikai és műtrágyázási kutatásban több publikáció tárgyalja. Így Kiricsenko et. AI. (1964) a gyökérrendszer alapján történő szelekció előnyeit tárgyalja kukoricán, cukorrépán és búzán, Kruzela (1965 a,b) megállapítása szerint a kukorica kezdeti fejlődésekor a mag feletti résznek és a főgyökér/mellékgyökér súlyarány alaku-156860