156845. lajstromszámú szabadalom • Fotopolimerizálható lakk

156845 5 6 juk. Ezt követően a reakcióelegyet lehűtjük, 1 liter aoetont adunk hozzá és 80 1 vízben bekeverjük. A rostosán kiváló nyersterméket leszűrjük és szárítjuk. Ebből 6%-os ciklohexanonos oldatot készítünk, amelyhez 0,3% Michler-ketont adunk. Az ezzel az oldattal, technikailag szokásos alátéteken, így üvegben, fémlemezen stb. ismert módon előállított fotapolímerizálható rétegek megfelelő fémmaszkok alatt HBO 200 nagynyomású higanylámpával 10 cm távolságban 3—5 percig megvilágítva és xilol-eiklohexanon 1 : 3 keverékével előhíva mérettartó reliefképeket adnak, amelyek maximális hibája 1 ni/j. méretpontosság alatt van. Hasonló módon benzoilkloriddal észterezett polivinilalkohol hasonló körülmények között észrevehető polimerizációt még 1 órás megvilágítás hatására sem mutat. 6,4 g (kb. 0,1 mól) polivinilklorid-aöetát hidrolízise útján kapott 60 mól% klórtartalmú vinilklorid-vinilalkohol-keverékpolimért az 1. példa szerint 8,2 g p-nitrobenzoilkloriddial reakcióba viszünk. Az 1. példához hasonlóan izolált rostos, nyersterméket szűrés és szárítás után ciklohexanonban oldjuk. A 6%-os oldathoz 0,3% Miohlar-ketont adunk, isimért módon rézfóliára felvisszük, és az 1. példa szerint megvilágít juk és előhívjuk. Az így kapott ireliefikép maximális hibája 1 rn/t alatt van. 6. példa: 5 g polisztirolt (Houben—Weyl XIV/2. 690. old. szerint) nitrálunk. A kapott gyengén sárgás terméket dimetilformamidhan feloldjuk és az 5%-os oldatihoz 0,i3%1

Miehler-ketont adunk. Az így kapott termékkel üvegen, ismert módon készített rétegeket az 1. példa szerint megvilágítjuk és ciklohexanon-dimetilfarmamid 3 : 1 elegyével előhívjuk. A kapott reliefképek maximális hibája 1 rnu alatt van. B[An(N02

)m]n általános képletű vegyületeket tartalmaz, ahol B nagymolekulájű, hosszúláncú, adott esetben elágazó'láncú szerves vegyület, amelynek főés/vagy oldalláncai adott esetben nitrocsoportokkal nem reagáló csoportokkal vannak helyettesítve, mimellett a szénatomok egy részét a fő- és/vagy oldalláncokban adott esetben oxigén-, nitrogén- vagy kénatoimok helyettesítik; Ar legfeljebb négy kondenzált vagy izolált benzolgyűrűből álló árucsoport, ahol a benzolgyűrűk adott esetben nitro csoportokkal nem reagáló szubsztituenseket tartalmaznák és/ vagy adott esetben egy vagy két heteroc:k-10 15 20 25 30 35' 40 45 50 E5 60 2. példa: 20 44 g polivinilalkoholt 200 g m-nitrobenzaldehiddel .acetállá alakítunk. Az így kapott termékből az 1. példához hasonlóan fényérzékeny réteget készítünk, amelyet megvilágítunk és toluol- „5 -cikloihexanon 2 : 1 elegyével előhívunk. A kapott reliefképek ugyancsak kiváló mérettartósággal rendelkeznek, amely nagyobb .megvilágítási tűrésen belül konstans marad. A megfelelő, benzaldéhiddel képezett aeetál hasonló körülmények közlött 1 órás megvilágítás hatására sem mutat észrevehető polimeirizációt. 3. példa: 35 44 g közepes polimerizáció-fokú polivinilalkoholt az 1. példához hasonlóan 1 liter piridinben 2S0 g pikrilklariddal reakcióba viszünk. A képződő pikrilétert nagy feleslegben alkalmazott heptánmal kicsapjuk, szűrjük és szárítjuk. Az éterből 6%-os ciklohexanonos oldatot készítünk, 40 amelyhez 0,,3% benzilt adunk, A fenti oldattal ismert módon készített rétegek 5 perces megvilágítás és az 1. példa szerint végzett előhívás után nagy mérettartóssággal rendelkező reliefképeket adnák. 45 4. példa: 5,4 g cellulózt az 1. példa szerint 18,5 g p-nitrobenzoilkloriddal piridinben reakcióba vi- 50 szünk. A reakciótermék pirdinben oldott részét toluollal kicsapjuk, centrifugáljuk és toluollal mégegyszer mossuk. A még toluoltól nedves terméket ciklohexanonban oldjuk és a benzoin-metiléterre számított szárazanyag 5%-ával E5 szenzibilizáljuk. A szokásos módon előállított rétegeket 5 percen át megvilágítva és az 1. példához hasonlóan előhíva, nagy mérettartóssággal rendelkező relief képeket kapunk. 60 5. példa: 44 g polivinilalkoholt 200 g m-nitrobenzaldehiddel acetállá alakítunk. Az így kapott termékből az 1. példához hasonlóan fényérzékeny réteget készítünk, amelyet megvilágítunk és toluol-ciklohexanon 2 : 1 elegyével előhívunk. A kapott reliefképek ugyancsak kiváló mérettartósággal rendelkeznek, amely nagyobb .megvilágítási tűrésen belül konstans marad. A megfelelő, benzaldéhiddel képezett aeetál hasonló körülmények közlött 1 órás megvilágítás hatására sem mutat észrevehető polimeirizációt. 3. példa: 44 g közepes polimerizáció-fokú polivinilalkoholt az 1. példához hasonlóan 1 liter piridinben 2S0 g pikrilklariddal reakcióba viszünk. A képződő pikrilétert nagy feleslegben alkalmazott heptánmal kicsapjuk, szűrjük és szárítjuk. Az éterből 6%-os ciklohexanonos oldatot készítünk, amelyhez 0,,3% benzilt adunk, A fenti oldattal ismert módon készített rétegek 5 perces megvilágítás és az 1. példa szerint végzett előhívás után nagy mérettartóssággal rendelkező reliefképeket adnák. 4. példa: 7. példa: 44 g, közepes polimerizáció-fokú polivinilalko-25 holt 880 ml piridinben, 90 C°-on, 2 órán át duzzasztunk, majd lehűtjük és 221,5 g m-nitrobenzolszulfokloiridot 0 C°-on. hozzáadunk és az elegyet 48 órán át 5—10 C°-on keverjük. A lakkoldat előállítását és feldolgozását az 1. példa 30 szerint végezzük. Az így kapott termékből króm-.réz-bimetall-lemezeken előállított rétegeket megtfelélő fémimaszkok alatt 5 percig HBO 200 nagynyomású .higanylámpával megvilágítjuk és etilglikolaicetát-ciklohexanon 1 : 2 elegyével elő-35, hívjuk. 'Az így kapott maratott maszkokat 15 percig 200 C°-on keményítjük; a maratást 10% koncentrált sósavat tartalmazó telített CaCl2

oldattal 50 C°^on végezzük. A maratott maszk kiváló technikai tulajdonságokat mutat. Szabadalmi igénypontok: 1. Foitopolimerizálható lakk, mely fotopolime-45 ,rizálható vegyületekből, iniciátorokból és oldószerekből áll, azzal jellemezve, hogy fotopolimerizálható vegyületekként egy vagy több 3