156815. lajstromszámú szabadalom • Eljárás 5-amino-1H-1,2,3, triazol -4-karboxamid előállítására
156815 kot további reakciónak vetik alá későbbiekben), hanem közvetlenül kapjuk a kívánt végterméket. A reakcióképes karbanion kialakulását a molekulán belüli amidinium csoport biztosítja, majd a diazovegyület protonátadással 1H-1,2,3-triazol gyűrűvé állandósul. Amennyiben a reakciót rövidszénláncú alkoholok jelenlétében végezzük el, a reakcióelegy feldolgozása igen egyszerűen történhet. A 4-karboxamido-triazol a reakcióelegyből kikristályosodik, míg a melléktermékként keletkező, ugyancsak hasznos p-toluolszulfonilamid az alkoholos oldat bepárlásával izolálható, gyakorlatilag kvantitatív termeléssel. Eljárásunkat az alábbi példákon mutatjuk be. 1. 29,6 g finoman porított malonamid-amidinklórhidrátot [J. Biol. Chem. 181,90. 1949)] szobahőmérsékleten 63,5 ml 3 n nátriummetilát (f: 1,11) oldattal 15 percen át keverünk, majd a sűrű pépet 400 ml száraz etilalkohollal hígítjuk. 1 órán át 0—5 C°-on tartjuk a keveréket, majd a keletkezett nátriumkloridot kiszűrjük és részletekben 90 ml száraz etilalkohollal mossuk (súlya szárítás után 11,96 g). Az így előállított alkoholos malonamid-amidin oldathoz 0—10 C° között 42,1 g p-toluolszulfonilazid [J. Am. Chem. Soc. 75, 5956. (1953)] 40 ml száraz etilalkoholos oldatát adjuk 15 perc alatt, ügyelve arra, hogy a reakciókeverék hőmérséklete 15 C° fölé ne emelkedjék. Az oldatból 1 órai állás után tetemes mennyiségű színtelen tűs kristály válik ki, melyet 5—10 órai hűtés után szűrünk és részletekben 90 ml száraz etilalkohollal mosunk. Szárítás után 21 g (76%) 5-amino-vtriazol-4-karboxamidot kapunk. Olvadáspont: 228 C°, lassú bomlás. Elemzés: talált N = 55,3 %, számított N = 55,2 %, az anyag infravörös színképe 995 cm-1 és 1290 cm -1 hulllámszámoknál a helyettesített lH-l,2,3-triazolok [Can. J. Chem. 42. 43 (1964)] jellemző elnyelési sávjait mutatja. 2. 4,13. g malonamid-amidin-klórhidrátból az amidint az 1. példában ismertetett módon felsza-10 15 20 25 35 40 badítjuk, majd alkoholos oldatban 5,65 g benzol•szulfonilaziddal reagáltatjuk. A reakcióelegyből szűréssel 2,7 g 5-amino-v-triazol-4-karboxamidot izolálunk. Kitermelés 71%. O p.: 227—228 C° (bomlás). 3. 4,2 g malonamid-amidin-klórhidrátból az amidint az 1. példában ismertetett módon felszabadítjuk és alkoholos oldatban 6,9 g 4-metoxifenilszulfonilaziddal reagáltatjuk. A kapott termék 3,20 g 5-amino-v-triazol-4-karboxamid. Kitermelés 84%. O. p.: 230 C° (bomlás). 4. 2,75 g malonamid-amidin-klórhidrátból az amidin-bázist az 1 példában ismertétett módon felszabadítjuk, majd .4,78 g naftalin-^szulfonil-. azid 45 ml vízmentes etanollal készült oldatával reagáltatjuk. A reakcióelegyet 4 órán át állni hagyjuk, a kiváló nyersterméket (3 g) szűrjük és a naftalin-/?-szuifonamid eltávolítása céljából 50 ml forró etanollal keverjük. A kapott termék 2,3 ig 5-amino-v-triazol-4-karboxamid. Kitermelés 91,5%. O. p.: 231—233 C°. Szabadalmi igénypontok: 1. Eljárás 5-amino-lH-l,2,3-triazol-4-karboxamid előállítására azzal jellemezve, hogy malonamid-amidint arilszulfonilaziddal reagáltatunk. 2. Az 1. igénypont szerinti eljárás foganatosítási módja azzal jellemezve, hogy a reakciót kis szénatomszámú alkoholokban, előnyösen metanolban es/vagy etanolban végezzük. 3. Az 1—2. igénypontok szerinti eljárás foganatosítási módja azzal jellemezve, hogy arilszulfonilazídként p-toluol-szulfonilazidot, benzol- •' szulfoniliazidot, vagy 4-metoxi-fenilszulfonilazidot alkalmazunk. 4. Az 1—3. igénypontok bármelyike szerinti eljárás foganatosítási módja azzal jellemezve, hogy a reakciót 0—20 C°-on végezzük. .A kiadásért felel: a Közgazdasági és Jogi Könyvkiadó igazgatója. 7007432. Zrínyi (T) Nyomda, Budapest V., Balassi Bálint utca 21—23.
