156780. lajstromszámú szabadalom • Eljárás közelítően négyszöghiszterézis-hurokkal rendelkező mágnesesmagok vezérlésére
MAGTAR NÉPKÖZTÁRSASÁG SIABADAI LEÍRÁS I ORSZÁGOS TALÄLMÄNYI HIVATAL Bejelentés napja: 1967. II. 17. Svájci elsőbbsége: 1966. III. 25. Közzététel napja: 1969. VI. 28. Megjelent: 1970. VI. 01. (Sí—1012) 156780 Szabadalmi osztály: 21 a1 36 Nemzetközi osztály: H 03 k Decimái osztályozás: Feltaláló: Jüng Oehler oki. mérnök, Küsnacht, Svájc Tulajdonos: Société Technique pour rindustrie Nouvelle S. A., „STIN", Vevey, Svájc Eljárás közelítően négyszög hiszterézis hurokkal rendelkező mágnesmagok vezérlésére Ahhoz, hogy közelítően derékszögű négyszög alakú hiszterézis hurokkal rendelkező gyűrűs vasmagot az alapállapotot jelentő — Br remanencia pontból a másik, a +Br remanencia pontba, a munkaállapotba átmágnesezzük, bizonyos Hm mágnesező erőtérre van szükség, amelyet egy vezetőben a gyűrűs vasmag nyílásán át folyó Im áram hoz létre. Ha a gyűrűs vasmagon n számú különböző vezető halad át és gondoskodunk arról, hogy egyetlen vezetékben sem folyjon nagyobb áram, mint az Im áram egy töredékrésze, akkor csak az esetben történik átmágnesezés, ha valamennyi áram összege egyenlő vagy nagyobb, mint Im . Itt feltételeztük, hogy minden egyes részáramnak nagyobbnak kell lennie, mint amekkora a mágnesezési görbe (Hm —Hí) meredek oldalának leküzdéséhez szükséges, míg a maradék n—1 részáramok összege kisebb mágneses erőteret hoz létre, mint amekkora annak a H; értéknek megfelel, amelynél a mágnesezési görbe meredek oldala kezdődik. A mágnesezési görbe ezen ismert viszonyait az 1. ábra szemlélteti. Általában n==2 értéket szoktak használni. Az n = ;3 érték használata csak különleges minőségű vasmag anyagoknál tehetséges. Ha az átmágnesezést a gyűrűs vasmag nyílásán áthaladó további 1 vezetőben indukált feszültségként kiértékeljük, akkor az egész egység ,,ÉS-kapu"-ként működik Az ÉS-kapuként működő gyűrűs vasmag transzifluxor vasmag egy része is lehet. 10 15 20 25 30 Ha például sok gyűrűs vasmagot egy síkban rendezünk el, hogy minden vasmag X irányban a vezetőre van felfűzve és Y irányban b vezetőre van felfűzve és egy-egy a és b vezetőn át legfeljebb V2 I m áramot engedünk mag, akkor az ax és b y vezetőknek rákapcsolása következtében csak az x és y által meghatározott gyűrűs vasmag lxy vezetőjében lehet indukált feszültséget megállapítani. Elképzelhető az is, hogy több ilyen fajta sík van egymás felett elrendezve úgy, hogy minden egyes vasmag a Z irányban is egy c vezetőn van elrendezve. Ilyen módon V3 lm árammal, amelyet egy-egy kiválasztott a, b és c vezetőkben áramoltatunk, jól meghatározott x^ y, z vasmagot lehet a térben elrendezett vasmag csoportból .kiválasztani és vezérelni. Ezt a lehetőséget a 2. ábra mutat ja. Az I gerjesztő áramokat 'általában hajtó áramoknak nevezik. Hogy a lehető legnagyobb indukált feszültség értéket kapjuk, amelynek mérhető értékkel nagyobbnak kell lennie, mint az esetleges zavaró feszültségek várható értéke, a hajtó áram növekedési idejének definiáltnak kell lennie. Ezt részben azáltal érjük el, hogy a különböző részáramok lefolyása szinkronizált. Az indukált feszültség megállapítása után, amely a hajtások és a mag kapcsolási idejének megfelelő rövid impulzus alakjában jelentkezik, a részáramok tetszés szerint nulla értékre csökkenhetnek. 156780
