156763. lajstromszámú szabadalom • Eljárás indol-származékok előállítására
158763 R2 hidrogénatomot vagy rövidszénláncú alkilcsoportot, R3 hidrogénatomot, R'1 hidrogénatomot vagy alkoxikarbonil-csoportot, R5 legfeljebb 4 szénatomos alkoxicsoportot vagy hidroxilcsoportot, R6 rövidszénláncú alkil-, alkoxi- vagy alkoltiocsoportot vagy halogénatomot képvisel, mimellett ez az R6 helyettesítő a gyűrű 4-, 5-vagy 6-helyzetében állhat, m, n és p = 0 vagy 1. Ezeket a vegyületeket a találmány értelmében oly módon állítjuk elő, hogy valamely, a csatolt rajz szerinti (II) általános képletnek megfelelő Ni-acilezett fenilhidirazin-származékot — e képletben R1 és N 6 -jelentése megegyezik a fenti meghatározás szerintivel, mimellett R6 a hidrazino-csoporthoz képest méta- vagy para-helyzetben áll — valamely a csatolt rajz szerinti (III) általános képletnek megfelelő alifás savszármazékkal — e képletben R2, R 3 , R 4 , R 5 , m, n és p jelentése megegyezik a fenti meghatározás szerintivel — reagáltatunk. Előállíthatók az (I) általános képletnek megfelelő 3-indolil-alifás savszármazékok továbbá oly módon is, hogy valamely, a csatolt rajz szerinti (IV) általános képletnek megfelelő N^-acilezett fenilhidrazon-származékot — e képletben R1 és R° jelentése .megegyezik a fenti meghatározás szerintivel, R7 és R 8 pedig hidrogénatomot, helyettesítetlen vagy pedig egy vagy több halogénatommal, hidroxil-, alkoxi-, alkcxikarbonilvagy fenilcsoporttal helyettesített alkilgyököt képvisel •— valamely elbontószer segítségével a (II) általános képletnek megfelelő Nx-acilezett fenilhídrazin-származékká bontunk le (amelyben R1 és. R 6 jelentése megegyezik a fenti meghatározás szerintivel) és az így kapott Ni-acilezett fenilhidrazin-származékot reagáltatjuk a (III) általános képletű alifás savszármazékkal (amelyben R2, R 3 , H 4 , R 5 , m, n és p jelentése megegyezik a fenti meghatározás szerintivel) a .kívánt 3-indolil-alifás savszármazékká. Az (I) általános képletnek megfelelő 3-indolilalifás savszármazékok előállíthatók továbbá a találmány értelmében oly módon is, hogy valamely az (V) általános képletnek megfelelő fenilhidrazon-származékot •— e képletben R6, R 7 , és R8 jelentése megegyezik a fenti meghatározás szerintivel — egy (IV) általános képletű vegyülettel — a képletben R1 jelentése megegyezik a fenti meghatározás szerintivel, Y pedig egy halogénatomot vagy észter-maradékot képvisel — reagáltatunk és az így kapott (IV) általános képletű N^acilezett fenilhidrazon-származékot (amelyben R1, R, 6 R 7 és R 8 jelentése megegyezik a fenti meghatározás szerintivel) bontjuk el valamely erre alkalmas szer segítségével a (II) általános képletű N1-acilezett fenilhidrazin-származékká (amelyben R1 és R 6 jelentése megegyezik a fenti meghatározás szerintivel), majd ez utóbbit reagáltatjuk a (III) általános képletű ali-4 fás savszármazékokkal (amelyben R2 , R, 3 R, 4 R, 5 m, n és p jelentése megegyezik a fenti meghatározás szerintivel) és így jutunk a kívánt 3--indolilalifás savszármazékhoz. 5. '•'.... A találmány szerinti eljárás reakciólépéseit a csatolt rajz szerinti (B) reakció-folyamatábra szemlélteti; az ezen szereplő általános jelek jelentése is megegyezik a fenti meghatározás sze-10 rintivel. A találmány szerinti eljárásban a (II) általános képletű N^acilezett fenilhidrazin-származékok és (IV) általános képletű Ni-acilezett fenilhidrazin-származékok új vegyületek; ezek, mint 55 a találmány szerinti eljárás új közbenső termékei, a fent említettektől eltérő másfájta eljárásokkal is szintetizálhatok. A találmány szerinti eljárás gyakorlati kivi-2Q tele az alábbiak szerint mehet végbe: Elsőnek az (V) általános képletű fenilhidrazon-származéknak a (VI) általános képletű vegyülettel való reagáltatását ismertetjük. Ebben a reakcióban, ha a (VI) képletű vegyületet az N2-25 nitrogénatom ketonokkal vagy aldehidekkel való megvédése nélkül reagáltatjuk, akkor alig jutunk a kívánt termékhez, ehelyett a csatolt rajz szerinti (E) reakcióképlet szerinti reakció (ahol R1 , R 6 és Y jelentése megegyezik a fenti meg.-Q határozás szerintivel) megy végbe, tehát csupán egy szimmetrikusan helyettesített hidrazinszármazékot kapunk. A fentiekben leírt, a találmány szerinti eljárás célkitűzéseinek megfelelő reakció csupán aketonnal vagy aldehiddel védett N2 v,r nitrogénatomot tartalmazó (V) képletű vegyületek esetében megy végbe. Ezt a reakciót valamely halogénhidrogénsavlekötő vegyület jelenlétében folytatjuk le. Ilyen halogénhidrogénsav-lekötő vegyületként legtöbbnyire valamely tercier, amin, pl. piridin vagy dimetilanilin alkalmazható. A halogénhidrogénsav-lekötő vegyület egyben oldószerként is szolgálhat, lefolytatható azonban ez a reakció, valamely, a reakció szempontjából semleges oldószerben, pl. éterben, benzolban, toluolban, tetrahidrofuránban stb. is. A halogénhidrogénsavlekötő vegyületet a felszabaduló halogénhidrogénsavval legalább ekvimolekuláris mennyiségben kell alkalmazni. A (VI) általános képletű 50 vegyület halogénatomja klór, bróm, jód vagy fluor lehet, gazdaságossági szempontból a klór előnyösebb. A reakciót általában szobahőfokon folytathatjuk le, de az az alkalmazott oldószer fajtájától függően alacsonyabb, akár 0 C° alatti 55 hőmérsékleten is végbemegy. A reakció exoterm és néhány perc vagy esetleg néhány óra alatt teljesen lezajlik. A reakció befejezése után az alkalmazott halogénhidrogénsav-lekötőszer hidrohalogenidjét szűréssel eltávolítjuk a reakció-60 elegyből, a szűrletet pedig csökkentett nyomás alatt bepároljuk; ha vízben oldható oldószert, pl. piridint alkalmaztunk reakcióközegként, akkor oly módon is eljárhatunk, hogy a reakcióelegyet vízbe öntjük, amikor is a kívánt N^acilezett fe-65 nilhidraz'on-származék kristályos alakban vagy 2
